Az engedélyezést klinikai vizsgálati eredményekre alapozták, melyek azt mutatták, hogy a ranibizumab csökkenti a nedves típusú makula degeneráció előrehaladását, és a betegek közel egy harmadánál javítja is a látást. Az bevacizumab a ranibizumabbal rokon termék. 2004-ben engedélyezte az FDA előrehaladott vastagbélrák injekciós kezelésére, és ezáltal lehetőség nyílt más betegségekben történő, ún. off-label alkalmazására is; így széles körben használták a nedves makula degeneráció kezelésére is. Vélekedések szerint, az bevacizumab hosszabb ideig marad a szemben, mint a ranibizumab, így talán ritkábban kell az injekciókat adni. A ranibizumab-bevacizumab összehasonlító vizsgálatban meghatározható lesz majd a két kezelés relatív biztonságossága és hatékonysága, 1200, nedves típusú makula degeneráció miatt kezelt beteg követése alapján. A vizsgálat során a látásélesség változását veszik majd elsődlegesen figyelembe. Másodlagos szempontként elemzik majd a kezelések számát, az ideghártya anatómiai eltéréseit, a kezelés mellékhatásait és költségeit is.
Egyéb releváns tényezők, amelyek növelhetik ennek a rendellenességnek a kialakulásának kockázatát, a következők: 1. Család- és genetikai történet A makula degeneráció örökletes, és számos olyan gént azonosítottak, amelyek szerepet játszhatnak a rendellenesség kialakulásában, így a kockázat nő, ha van egy családtagja, aki közvetlenül kapcsolódik a betegséghez. 2. Elhízás Kutatások szerint, az elhízott emberek nagyobb kockázattal járnak a korai és a középső stádiumból az előrehaladott stádiumba a betegség. 3. Dohányzás A cigarettafüst rendszeres kitettsége növeli a betegség kialakulásának kockázatát, és a dohányosok rosszabbul reagálnak a kezelésre. 4. Verseny A kaukázusi embereknél nagyobb az izom-degeneráció veszélye, mint más fajoknál, például az afro-amerikaiaknál. 5. Szív- és érrendszeri betegségek és magas vérnyomás Kapcsolat áll fenn a szívet vagy a magas vérnyomást érintő betegségek és a makula degeneráció között. 6. Szex A nők hajlamosabbak a makula degenerációra Azok a férfiak.
A befolyásolható rizikótényezők közül pedig a legfontosabb a dohányzás. KE: Én azt is hallottam, hogy a napsugárzás is okozhat ilyesmit, így a szabadban dolgozóknál gyakrabban fordul elő ez a betegség, ezért is kell UV szűrős napszemüveget hordani. Ez így van? LR: A különböző tanulmányok nem találtak összefüggést a napsugárzás és az AMD (az angolszász szakirodalomból betűszóként átvéve "age related macular degeneration") rizikójának növekedése között. Az UV-sugárzás más szembetegségek kialakulásának rizikóját viszont növeli, kiemelendő a szürkehályog és a különböző daganatok. KE: Hogyan érzékelhetjük a betegség kialakulását? LR: A makula degeneráció főbb tünetei a látásromlás, a látótérben sötét foltok vagy kiesések és a torzlátás (a vonalak hullámoznak, vagy megtörnek). KE: Ezeket várjam meg? Vagy egyszerűen menjek el egy szűrésre, ha elmúltam 50 éves? LR: Panaszmentes esetben is javasolt a rendszeres szemészeti ellenőrzés - kockázati tényezők nélkül 40-54 év között 2-4 évente, 45-64 év között 1-3 évente, 65 éves kortól 1-2 évente).
Visszatérve a betegség előrehaladásához: A makula degenerációnak három stádiumát különítjük el: korai, intermedier (közepesen súlyos) és előrehaladott forma. Az előrehaladott makula degenerációnak két fő típusa van. A,, száraz" típus esetén (a látásromlással járó esetek kb. 20%-a) a látásromlás hátterében az éleslátás centrumának a sorvadása áll. A,, nedves" esetén (a látásromlással járó esetek kb. 80%-a) kóros erek képződnek, melyet ödéma (vizenyő) kialakulása kísér, a folyamat végül hegesedéssel zárul, a látásromlás ennél a formánál gyorsabban zajlik le. A diagnózishoz szükség lehet további vizsgálatokra, mint például optikai koherencia tomográfia (nagy felbontású keresztmetszeti kép készítése az éleslátás helyéről) vagy fluoreszcein angiográfia, amikorintravénás festékanyag beadását követően felvételek készülnek a szemfenékről. KE: El lehet ezt valahogy kerülni? LR: Az elsődleges megelőzésben legfontosabb a dohányzás mellőzése. Fontos ezenkívül a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése, illetve az egészséges étrend, például a mediterrán diéta követése: gyümölcsökben, zöldségekben, halban és hüvelyesekben gazdag étrend.
Épp emiatt sok esetben az olvasószemüveg cseréje kapcsán derül fény a betegség meglétére. Szembetűnő és meglehetősen ijesztő tünet az is, ha a látás központi részében sötét terület alakul ki. Ezt gyakran úgy veszik észre a betegek, ha véletlenül egy rövid ideig eltakarják a másik szemüket. Ha azt tapasztaljuk, hogy az egyenes vonalak eltorzulnak, esetleg görbék lesznek, a korábban élesen érzékelt színek pedig tompává, elmosódottá válnak, akkor szintén nagy a valószínűsége annak, hogy makula degenerációval van dolgunk. Milyen módszerekkel lehet megbizonyosodni a gyanúról? Szemfenék vizsgálat A makula degeneráció megállapításának első és legfontosabb módja, ha szemfenék vizsgálatot kérünk egy szemorvosnál, vagy egy szemklinikán. Természetesen ezen túl is vannak módszerek, amelyekkel nagy bizonyossággal megállapítható a betegség megléte. Érfestéses fényképezés A fluoreszcein festékkel, illetve egyes speciális esetekben indocianin-zöld festékkel végzett érfestéses fényképezés szintén megbízható módszer a diagnózishoz, hiszen ezekkel a kezelésekkel nagyon pontos, működésbeli információkat kaphatnak az orvosok az érintett beteg szemének érrendszeréről.