Külföldi napidíj mértéke 2017 Külföldi napidíj mértéke 2014 edition Külföldi napidíj mértéke 2015 cpanel A belföldi hivatalos kiküldetésben (a továbbiakban: kiküldetés) lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés napidíj jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Nem számolható el napidíj a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.
Elképzelhető, hogy egymást követő, 24 óránál rövidebb kiküldetések ugyanazon a napon kezdődnek, ilyenkor egybe lehet azokat számítani. Fontos, hogy légi és vízi utazásnál csak akkor vehető figyelembe az 1-1 óra indulás előtt és érkezés után, ha az érkezés és a következő indulás között legalább két óra eltelik. Amennyiben ez rövidebb, úgy az az idő is kiküldetésnek minősül. Adózás szempontjából érdekes kérdés, ha évek között áthúzódik a kiküldetés. Ekkor az adókötelezettség abban az évben keletkezik, amikor a külföldi napidíj kifizetése illetve a költségelszámolás megtörténik.
Külföldi napidíjakról a 168/1995. 27. rendelet rendelkezik. A rendelet érdekes módon nem állapítja meg a külföldi kiküldetés miatt járó legkisebb költségtérítés összegét, csupán meghatározza azt az összeget, amit a munkavállaló külföldi kiküldetés esetén költségként levonhat a kiküldetés miatt kapott juttatásokból. A rendelet szerint a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le. Amennyiben saját gépjárművel, nem munkavállalóként végzi munkáját, további feltétel, hogy az előbbi költségen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el költségként. Így ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállásdíjra fordított összeg. Mindezek alapján a jelenlegi jogszabálykörnyezet azt garantálja, hogy a fuvarozóként napidíj címén kapott összegből 25 euró költségként kerül elszámolásra, tehát adómentesnek minősül.
Fontos a figyelmet felhívni ismét, hogy Art. szerinti munkáltatóról értekeztünk, ezt azért is fontos kijelentenem, mert hétvégi munkavégzés kérdése is felmerült, amire csak az Mt. hatálya alatt tudnék válaszolni, hogy ki végezhet munkát hétvégén és milyen feltételekkel, ide azonban azt kell válaszolni, hogy csak munkavégzéssel érintett napokra vonatkozik a napidíj elszámolás. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink:). Külföldi kiküldetés esetén nincs kötelező előírás, így a felek (a cég és a munkavállaló) megállapodásától (helyi szabályozástól) függ, hogy melyikük, milyen formában és mértékben viseli a kiküldetés költségeit. Adózási szempontból érdemes (de nem kötelező) abból kiindulni, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni - az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, mely esetben lényeges, hogy ezek a rendelkezések egyébként nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket a szja tv.
A kapott napidíjból jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül levonható költség elszámolására is lehetőség van. A külföldi kiküldetés esetén a 285/2011. Korm. rendelet szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (Szja-tv. 3. számú mellékletének II. /7. pontja). Tehát a külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből (napidíjból) levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ez azt jelenti, hogy adómentes a külföldi kiküldetés esetén naponta a napidíj 30 százalékának, legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg, a napidíj ezt meghaladó része a magánszemély adott tevékenységből származó adóköteles jövedelme lesz. Az igazolás nélkül elszámolható költség összegének kiszámításához meg kell határozni a külföldi kiküldetés (külszolgálat) naptári napjainak számát. A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő.