Megtekintés most Stream Értesítést kérek Mesék a kriptából is not available for streaming. Let us notify you when you can watch it. Műfajok Tudományos-fantasztikus, Borzalom, Rejtély és thriller, Komédia, Bűn, Fantázia Mesék a kriptából adatfolyam, bérlés vagy vásárlás – 3. évad: Folyamatosan próbáljuk új szolgáltatókkal bővíteni a kínálatunkat, de nem találtunk online ajánlatot a(z) "Mesék a kriptából - Evadok 3" tartalomhoz. Kérjük, térjen vissza hamarosan, és ellenőrizze, hogy megjelent-e valami újdonság..
Akcióban itt sem lesz hiány, sőt talán a három sztori közül ez a legérdekesebb. Erősen megjelennek komoly érzelmek, melyekre az átlagembereknek sem ártana odafigyelni. Ilyen például a becsület, a bajtársiasság, kitartás, önzetlenség. A posztapokaliptikus környezetben pedig ezek mind-mind még sokkal fontosabbnak tűnnek, mint általában. Tehát a Mesék a kriptából egy lendületes, remekül megírt novella, amiben a szereplők roppant elevennek hatnak, a történeteken pedig egyszerre izgulhatunk, nevethetünk, szomorkodhatunk. És ne feledjük: legendává bárki válhat!
Mesék a kriptából c. sorozat első évadának első része.
Így van ez a Galaktika 315. számát nyitó novellával, a Mesék a kriptából című alkotásnál is. Jurij Kruglov nem hiába jutott be két művével is a 2007-ben kiadott Csernobil árnyai című antológiába. Mesterien adja vissza a Zóna atmoszféráját, amitől szinte az olvasó is az atomkatasztrófa utáni környéken érezheti magát. Realista ábrázolásmódját kiegészítik a nagyon is emberien viselkedő karakterek, kik saját motivációitól vezérelve próbálnak túlélni napról napra. A novellában három különböző történetet olvashatunk, három különböző személytől. Ketten igazi legendának számítanak ( Goblin, Trufa), a narrátor szerepében pedig egy "átlagos" stalker áll, Szürke. A novella érdekessége, hogy a három történet különböző műfajokat mutat be. Goblin visszaemlékezős sztorija inkább horror-szerű, sötét és véres, míg Trufáé inkább humoros (persze fekete humor), mégis izgalmas. Szürkéé pedig már a jelenben játszódik, nem a többieknek meséli el történetét, hanem folytatódik a közjátékokkal megszakított tényleges jelenmódban alakuló események sora.
2004. november 4. 12:33 Folytatódik a firenzei Medici-kripta feltárása: a kutatók a klán tagjainak testalkatát, betegségeit és halálokait szeretnék feltárni. Nem testvérgyilkosság, csak malária Agnolo Bronzino: I. Cosimo de' Medici páncélban (1545) Uffizi Képtár, Firenze A Mediciek elhalálozásáról szóló elméletek között a testvérgyilkosság is szerepel. A legendának többek között az adott alapot, hogy I. Cosimo Medici két fia, Garcia és Giovanni alig öt hét különbséggel távozott az élők sorából. Már akkor elterjedt a pletyka, mely szerint Garcia leszúrta fivérét, akit pedig a feldühödött apa kaszabolt le. A történet szerint anyjuk, Toledói Eleonora a fájdalomba halt bele nem sokkal később. "A családirtásról szóló mendemondát valószínűleg a Mediciek ellenlábasai terjeszthették, akik a legkülönbözőbb eszközökkel - köztük rémhírek terjesztésével - igyekeztek lejáratni a befolyásos családot. A családon belül elkövetett gyilkosságokat immár nyugodtan elvethetjük. Sikerült ugyanis rekonstruálnunk a csontvázatakt, azokon pedig nem találtunk késtől vagy kardtól eredő vágásokat" - nyilatkozta a projekt vezetője, Gino Fornaciari antropológus professzor, a Pisai Egyetem patológiai múzeumának igazgatója a Discovery Newsnak.
Ekkor az új szentatya, a tudós és mélyen vallásos Fabio Chigi, azaz VII. Sándor levetette a falról és darabokra törte - így tiltakozva elődje becstelen életvitele ellen. Az összetört kép feltehetően a Chigi-család tulajdonában maradt, ennek egy, a gyermek Jézust ábrázoló darabja került most elő. (Fabio Isman, az Il Messaggero olasz napilap művészeti munkatársa szerint a Madonnát ábrázoló részletet mai napig a pápa leszármazottai birtokolják, a VI. Sándort ábrázoló elem tartózkodási helye viszont ismeretlen. ) A napokban egy perugiai iparmágnás vásárolta meg a családtól a részletet és adományozta tovább a helyi múzeumnak, melynek kiállításán szeptember 16-tól lesz látható. A festmény készítője szintén vita tárgya volt, sokáig Perugio-nak tulajdonították a művet. A két művész között valóban szoros kapcsolat volt - Pinturicchio pályája elején asszisztált Peruginonak. Később azonban önálló alkotóként is nagy elismertségre tett szert; nevéhez fűződik többek között a római Santa Cecilia templom, a sienai és orvietoi katedrálisok falfestményeinek magalkotása is.