Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Könyv: Hazánk története (Benedek Elek). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.
Erdély aranykora Erdély aranykora véget érA kurucvilág rA kurucvilág A török világ alkonya II. Rákóczi Ferenc A kuruc nóták A "csöndes" világ A pragmatika szankció "Életünket és vérünket" A népboldogitó császár A nemzet ébredezése A nemzeti állam megalkotása A szabadságharc A szabadságharc A kiegyezés Ezer esztendő
25% kedvezmény könyvekre, 9000 Ft felett ingyenes a szállítási vagy a több ezer személyes átvételi pont országszerte.
Történelmi olvasókönyv A magyarok története a honfoglalás előtti időkről< Ha önkéntelen feltámad lelkünkben a kíváncsi kérdés: mely népek lakták hazánk földjét a magyarok bejövetele előtt, még természetesebb abbeli kíváncsiságunk: hol, merre volt őseink bölcsője, s mely népekkel volt atyafiságban. A régi krónikák szerint, Kelet-Ázsia pusztaságain volt a magyarnak őshazája, s a mongol vagy török-tatár népcsaládnak vérbeli ivadéka a magyar. Benedek elek hazank története . Ezt a rokonságot vallja történetünk több jeles búvára ma is. Viszont több tudós vitatja a finn-ugor népcsaláddal való rokonságot, a nyelvi hasonlatosság alapján. Némelyek legújabban a mai Baskiriát, mely az Erdős-Urál és a Káma, s Bjelala folyók közé eső terület, tartják a magyarok őshazájának s vallják, hogy a magyar a baskírral egyazon nép. Íme, tehát többféle a vélekedés a magyarok eredetéről, atyafiságáról, bölcsőjéről. Tökéletes, világos bizonyosságunk nincs sem ebben, sem abban az irányban.