Kegyetlen, mégis szép élete van, ami egyedülállóan megedzi a lelkét is. A természet gyermeke, társai, barátai a sirályok, ludak és a tenger. Csak néhány emberrel érintkezik, az első szerelem azonban felforgatja az életét: bátyja régi barátja, Tate megtanítja olvasni, és együtt fedezik fel a természet és a költészet szépségét. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt. A másik szál 1969-ben indul egy gyilkossággal: két fiú, a helyi "élet császárára" Chase Andrews holttestére bukkan a mocsárban. Úgy tűnik, a férfi kizuhant a tűztoronyból, azonban semmi nyom nem maradt utána, és elképzelhető, hogy valaki egy gyilkosságot próbált meg álcázni. Természettudományos írásaiért megkapta a John Burroughs-díjat. Publikált többek között a Nature-ben és az African Journal of Ecologyban is. Az Ahol a folyami rákok énekelnek az első regénye. Néhány hónap alatt több mint kétmillió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon pedig beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet készít a történetből.
Titkot legjobban a kagylóhéjak tudnak tartani. Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és '60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt... Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő,, Lápi Lányra" terelődik. Az Ahol a folyami rákok énekelnek egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. DELIA OWENS 1949-ben született az egyesült államokbeli Georgiában. Jelenleg Idahóban él. Eredeti foglalkozása zoológus. Férjével, Mark Owensszel közösen három dokumentumkönyvet jegyeznek, amelyek afrikai kutatásaikat örökítik meg naplószerűen.
Egyik kedvenc kultúrvitánk, jelesül, hogy a mozgóképes adaptáció vagy annak könyveredetije-e a jobb, hamarosan újabb muníciót kap a Delia Owens világsikerű bestselleréből, az Ahol a folyami rákok énekelnek című regényből készült filmfeldolgozás kapcsán. A könyv megfilmesítésének jogait Reese Witherspoon erős női történetekre szakosodott produkciós cége vette meg, Witherspoon produceri kreditjével, Olivia Newman rendezésében pedig már el is készült a film, melynek most új trailere is érkezett. A Normális emberek Daisy Edgar-Jonesával készült film augusztus 18-án érkezik meg a magyar mozikba. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Életem egyik legjobb könyvét olvastam el, ma fejeztem be. Tudod, ez az a pont, amikor rohangálnál mindenkihez, hogy "ezt neked is muszáj elolvasnod! " – de ehelyett inkább billentyűzetet ragadok, és itt írom le, miért volt számomra életem legszebb regénye az Ahol a folyami rákok énekelnek. A legszebb könyv, amelyet életemben olvastam. Nehéz egyáltalán szavakat találni, annyira sokat adott, annyira betalált – a szívem közepére. Lenyűgőzőtt, ahogy a regény sorról sorra bevitt egy különös, emberek által alig érintett helyre, a lápvidékre, ahol a folyami rákok énekelnek, ahol a sirályok csapatostul köröznek, ahol nincs más, csak a természet erői, csak a csend és egy kirekesztett, magányos, mégis erős, kitartó lány szívdobogása. A történet lényege, hogy végigkövetjük egy nő életét kislány korától kezdve, amikor az édesanyja egyszercsak váratlanul elmegy, és otthagyja őt és a testvéreit az alkoholista, kimondottan agresszív apával. A kislány nagyon nehéz helyzetbe kerül, de napról napra, hónapról hónapra sikerül feltalálnia magát, egyre ügyesebbé válik.
A szöveg ereje egészen addig kitart, amíg Kya fel nem cseperedik. A számos szívmelengető jelenet sem ront a minőségen. Egy gyerekszereplő küzdelme az életben maradásért és a társadalomba való beilleszkedésért teljesen jogosan vár el az érzékenyebb lelkületű olvasótól némi meghatódást. Azonban Tate (és a szerelem) színre lépésével a lendület megtörik. Ami addig szép és választékos volt, az apránként kilúgozódik a szövegből. A könyv monotonná válik, az eseményeket mintha csak ledarálná a szerző. A társadalmi kitaszítottsággal indító, örök érvényűek szánhatott történettel is a lehető legrosszabb történik: szokványos melankolikus szerelmi történetté válik. Amilyent már ezerszer láttál: szeret, nem szeret, satöbbi. Írás közben feltehetőleg a szerző is felismerte, hogy ez így kevés lesz az üdvösséghez, ezért beleapplikált könyvébe még egy rejtélyes gyilkosságot is. Amivel tovább rontott a helyzeten. A párhuzamos szálon folyó nyomozgatás olyan, mintha egy unalmasabb krimi-sorozatot néznél a délutáni műsorsávból.
Az egyik a kora gyerekorától indul, a másik pedig a faluban történt gyilkoásságtól, amikor és Kya már felnőtt nő. Az írónő nemcsak a természetet mutatja be igazán lenyűgöző módon, de azt a folyamatot is ahogy Kya elszigetlődik a többi embertől, azt ahogy szerelembe esik, ahogy a sajátos módján megtanul szeretni annak ellenére mennyi fájdalom éri élete során. Érdekes volt abba is bepillantani, hogy egy ilyen ember gondolkodásmódja mennyire megváltozik. Hiába olvasott, tanult hiszen Kya nagyon is okos volt, de a társadalomtól való elszigetelődés miatt máshogy látott dolgokat. A természet és láp iránti szeretete erős volt, hiszen neki a láp lett a mindene, a családja, az otthona. Sokszor szomorodtam el a könyv során és sírattam meg Kyát. A regény végére annyira megszerettem, hogy alig akartam elengedni, de a történet vége kárpótolt mindenért. Annyira drukkoltam neki, hogy boldog élete legyen, és hogy mennyire lett az? Ezt mindenki döntse el maga. Aki igazán figyel Kyára az szerintem tudni fogja.