Manapság a különböző céges és szervezetek lépten-nyomon a egy-egy szó elé odateszik, csak hogy "zöldebbnek" tűnjön tevékenységük. Ezzel párhuzamosan a kifejezés eredeti célja és jelentése egyre jobban elhomályosodik. Az eredeti cél – A fenntartható fejlődés A fenntarthatóságnak három pillére van: a társadalom, a környezet és a gazdaság. Földünk népessége – azaz a társadalom – folyamatosan növekszik, és fejlődik, amivel a gazdaságnak lépést kell tartania. Azonban a környezet önerejéből nem képes a másik két dimenziót követni, ez a mi – az emberiség– felelősségünk lett. A legegyszerűbben egy háromlábú székhez lehetne hasonlítani a kifejezést. Csak akkor lesz egyensúlyban a rendszer – azaz Földünk -, ha a fenntarthatóság három pillére egymással párhuzamosan, azonos mértékben fejlődik. A fejlődés elkerülhetetlen, ezért a fenntarthatóság kifejezés is ennek függvényében változott meg a köznyelvben, és egybe olvasd a fenntartható fejlődéssel, aminek a fogalma a következő: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti az elkövetkező generációk lehetőségét, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. "
Az ENSZ által, 1987-ben kiadott Brundtland jelentésében szereplő megfogalmazás szerint a fenntartható fejlődés "kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket". Az ÁSZ tevékenysége szempontjából az ENSZ megfogalmazásán kívül, az Országgyűlés által használt fenntarthatóság fogalmának van kiemelt jelentősége. Az Országgyűlés 10/2013. (III. 28. ) határozattal elfogadott, 2012-2024-es időszakra vonatkozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája a fenntartható fejlődést az alábbi módon jellemzi: "az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat" Alaptörvény kinyilvánítja, hogy Magyarországon kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét kell érvényesíteni. Mit jelent a fenntartható fejlődés az ÁSZ munkájában?
You are here: Home / Hazai / A fenntartható fejlődés, mint az egyén felelőssége Gondolkodjunk el egy kicsit. Ha egy állat vagy növény képes pusztán a jelenlétével alakítani a természetet, akkor az ember mire lehet képes? Te vajon hogyan befolyásolod tevékenységeddel, hozzáállásoddal a környezetedet? Hogyan gondolkodsz erről? A mának élsz, vagy mersz foglalkozni a jövővel, a jövő nemzedékeinek lehetőségeivel? Vajon, ami neked most természetes, 20-40 év múlva is az lehet? Fenntartható-e a fejlődés, ha egyéni értékeink felül akarják írni a természet egyensúlyát. A környezetvédelem soha nem válhat elcsépelt témává és nem veszíthet jelentőségéből pusztán azért, mert nem szembesülünk mindennapi rutinunk során világméretű katasztrófákkal. A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés, mint kifejezés már több, mint 30 éve beépülni igyekszik a köztudatba. Tulajdonképpen olyan fejlődésről beszélünk, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy közben nem fosztja meg a jövő nemzedékeit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Az [ENSZ]? 1987-ben kiadott jelentése által megfogalmazott fogalom szerint: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". Ez alapján a fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődés nek a társadalmi egyenlőség és igazságosság megtartásával úgy kell végbemennie, hogy a környezet elhasználódásának ütemét minél alacsonyabb szinten maradjon, illetve lassuljon. Fontos feltétel, hogy a [gazdaság]? hosszú távon tudjon növekedni anélkül, hogy a természeti erőforrások túlzott kiaknázása miatt kiapadjanak azok, lassítva, illetve megállítva vagy visszafordítva a fejlődést. A fenntartható fejlődés alappillérei: szociális gazdasági környezeti E három alappilért együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.
A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció a fenntarthatóság szempontjából Zárszó Irodalomjegyzék Kiadó: Wolters Kluwer Kft. Online megjelenés éve: 2019 Nyomtatott kiadás éve: 2013 ISBN: 978 963 295 820 0 DOI: 10. 55413/9789632958200 A könyv a fenntartható fejlődés elméleti kérdéseit és gyakorlati megvalósíthatósági rendszerét vizsgálja egy közgazdász nézőpontjából. Arra a kérdésre keres választ, hogy több mint egy negyedszázaddal a fenntartható fejlődés elvének megjelenése után ez a szép és humánus elv vajon egy egyre inkább feledhető teória vagy a gazdasági gyakorlatban is megvalósítható és tartósan megvalósuló rendszer lesz-e. A könyv mind a hét fejezete erre a kérdésre keresi a választ. Elemzi a fenntartható fejlődést, mint a természet, társadalom, gazdaság komplex rendszerét. Az átmenet a fenntarthatósághoz fejezeten belül a könyv egyik legérdekesebb és legértékesebb részét a fenntartható gazdálkodás hat lépésben történő elemzése adja. A megalapozott döntésekben ismernünk kell a környezet gazdasági értékelési módjait és a fenntarthatósági indikátorokat, továbbá a társadalmi költségeket.
Ezen a területen a legjobbak a kilátásaink. 2019-ben az elektromos áram kapacitás növekedésének több, mint 80 százaléka mögött megújuló energiaforrás áll. Ennek köszönhetően fosszilis és megújuló energiaforrások aránya évről évre látványosan javul. A tendenciák alapján 2033-ra az elektromos áram előállítás több, mint felét megújuló forrásból fogjuk fedezni De ez még nem elég Ha a fenntarthatóság alapelvei meg is valósulnak, az még nem jelent egyet azzal, hogy fejlődünk is, mivel ez csak egy egyensúlyi helyzetet eredményez. Ahogy korábban említettük, a népesség folyamatosan növekszik, amit a gazdaságnak követni kell. Ezen nem változtathatunk. Azonban ha környezetünk lemarad, annak beláthatatlan következményei lesznek bolygónkra, ami által számunkra is. Évről évre egyre több intő jel mutat arra, hogy a fenntarthatóság veszélybe került. Gondoljunk az éghajlatváltozásra, az elsivatagosodásra, bolygónk biodiverzitásának látványos csökkenésére vagy akárcsak arra, hogy nem olyan rég került az amerikai tőzsdére a víz, egyenesen a kőolaj és az arany mellé.
Az elemzés a klímaváltozás kockázatait és Magyarország felkészülését e kockázatok kezelése tekintetében értékeli. A globális felmelegedés egy bizonyos nagyságrendet meghaladó mértéke pénzben szinte kifejezhetetlen pusztítással járna együtt. A gyors éghajlatváltozás fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek számottevő mérséklése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatalmas fejlesztéseket igényel, amelyek jelentős részben állami beruházások keretében valósulnak meg. Ezek a fejlesztések jelentősen befolyásolják az államadósság és GDP alakulását is, ezért az ÁSZ kiemelten foglalkozott a témával. dr. Vargha Bálint Tamás VSE osztályvezető