Búza István Meteorológus: Eger Szent István

Bio Vagy Nem Bio

Az ismert szegedi meteorológus napra pontosan 40 évet töltött állomáshelyén. 78 évesen hunyt el. Búza István 1941. május 27-én született Magyarkanizsán (Szerbia). A Szegedi Kőrösy József Közgazdasági Technikum Statisztikai Tagozatán érettségizett 1960-ban. Első munkahelye a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató volt Szegeden, ahol 1960 novemberétől 1964. június közepéig dolgozott adminisztrátori feladatkörben - eleveníti fel életrajzát az Országos Meteorológiai Szolgálat. 1964-ben került a Szegedi Aerológiai Obszervatóriumba észlelői munkakörben, majd 1966-ban elvégezte a Met III. tanfolyamot. A Központi Meteorológiai Intézet igazgatója 1978 decemberében az észlelők csoportvezetőjévé nevezte ki, egészen 1991-ig töltötte be ezt a posztot. Majd 2004. június 15-én ment nyugdíjba, napra pontosan 40 évet töltött el Szegeden így. Meghalt Búza István - Napi.hu. Szakmai ismerete, pontossága, felelősségérzete és hivatástudata elismerésre méltó volt. Ezt értékelendő 1985-ben Kiváló Munkáért, 1987-ben a Haza Szolgálatáért bronz kitüntetést vehette át.

  1. Meghalt Búza István - Napi.hu

Meghalt Búza István - Napi.Hu

2020. szeptember 26., szombat 11:11:28 / MTI Az időjárási, éghajlati, levegőkörnyezeti megfigyelések során gyűjtött adatok, az elemzésük, valamint az előrejelzések súlya jelentősen megnőtt a döntéshozatalban – hangsúlyozta az agrárminiszter az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen pénteken Budapesten. Nagy István azt mondta: a globális éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez, a gazdálkodás megtervezéséhez egyaránt nélkülözhetetlenek a meteorológiai adatok, az előrejelzések, a hosszú távra szóló éghajlati modellek. A szélsőséges időjárási jelenségek, köztük az özönvízszerű esőzések, az aszályok, az intenzív hőhullámok miatt az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, a kárenyhítés gazdasági eszközei pedig egyre sérülékenyebbek – emelte ki. Szólt arról is, hogy az élet- és vagyonvédelemben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi szinten elismert szakemberei.

A kutatás során a meteorológusok úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18-20. előtti hét (március 11–17. ) és az utána következő hét (március 21–27. ) átlaghőmérsékletét. Az összegzés szerint a 2000 előtti években jól elkülönül a március 11–17. és a március 21–27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt húsz évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001–2005 és 2016–2019) amikor ráadásul nemhogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett. A márciusi átlaghőmérséklet 2011–2019-ben már megközelítette a hét Celsius fokot, míg a korábbi évtizedekben öt-hat Celsius fok volt jellemző. Megvizsgálták külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a negyvenkilenc évből hat évben tíz Celsius fok feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt tizenöt évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).