Különösen ajánlom a használatot a szövegértési, helyesírási nehézségekkel küzdő diákok számára, mivel a képregény-jellegű szöveg segíti az olvasás és a helyesírás fejlesztését. A képi támogatás a szövegértést is könnyebbé teszi. Szóképek és alakzatok felismerése. A programot használó pedagógus feldolgozhat vele bármilyen típusú szöveget, de ismert irodalmi alkotást is újragondolhat vele, erre a módszere a mellékletben is van egy rövid utalás. A diákoknak ezt a kétféle szövegfeldolgozási módszert szorgalmi/házi feladatként is ki lehet adni, később egy virtuális osztályteremben össze lehet gyűjteni az elkészült alkotásokat. A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei Saját készítésű tankocka: Költői képek – János vitéz Szabadon felhasználható (nem saját készítésű) tananyagtartalom: János vitéz költői képei Saját készítésű Redmenta tananyagtartalom: Költői szóképek és alakzatok Nyomtatott források és eszközök legókockák, papír, toll, tablet
A költői képek használata sokkal szélesebb körű, mint gondolnánk! Hogyan csoportosíthatók ezek a nap mint nap használt stilisztikai jelenségek? A szóképek (vagy trópusok) a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei. Azonban hiba lenne azt gondolnunk, hogy metaforát, metonímiát vagy éppen szinesztéziát csak költők, írók használtak; a mindennapi beszélgetésekben, szóhasználatban is rendszeresen használunk szóképeket. Amikor a csésze füléről beszélünk, a huszonegyedik század vívmányairól diskurálunk vagy a rádióban a két állomás közti zúgásról, a fehér zajról beszélünk, a fent említett költői képekre hozunk példákat. A tétel kifejtése Szóképek, trópusok, költői képek – ezek a fogalmak ugyanarra utalnak: a nyelv azon viselkedésére, hogy a megnevezett dolog önmagán túl valami mást jelent. Szóképeknek nevezzük a képszerű kifejezésmódnak azon változatait, amikor egy fogalomról a másikra névátvitel történik. Tudástár – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ. A névátvitel egy kiinduló és egy céloldalt feltételez: az előbbit fogalmi síknak (vagy egyszerűen fogalomnak), az utóbbit képi síknak (egyszerűbben: képnek) nevezzük.
Metaforikus jellegű, mert a zaj a fehér jelzőt hullámtulajdonságának jellemzői alapján kapta. Irodalmi példa József Attila Holt vidék című versének sora: " Sűrű csönd ropog a havas mezőben". A metonímia típusú képekben a fogalmi és a képi sík között a kapcsolatot az érintkezés teremti meg. Az érintkezés különféle jellegű lehet: jelölhetünk egy dolgot a helyével (alszik az egész ház – azaz a házban lakó emberek! ), idejével (a bevezetésbeli a huszonegyedik század vívmányai szószerkezet jelentése: 'a huszonegyedik században élő emberek vívmányai'), anyagával (a rabot vasra verik). Metonímiának tekintünk még egyéb asszociációs kapcsolatokat is, mint például a mikor egy műre a szerző megnevezésével vagy egy tananyagra a tanár megnevezésével hivatkozunk (Olvastad az Orwellt? – vagyis az 1984 -et; Felelünk holnap Mátraházyból? Költői alakzatok :: galambposta. – vagyis a Mátraházy tanár úr/tanárnő által tanított tananyagból). Ezen asszociációs kapcsolatok közül néhány jellemző esetet külön néven is szoktunk emlegetni; leggyakrabban a szinekdochét és a metalepszist.
Talán hasznunkra szolgál... Kata
Szóképek, alakzatok by Gábor Lövey
Alakjuk szerint lehetnek teljes (" Kikelet a lyány, virág a szerelem. ") és egyszerű metaforák (" Hé, fiúk! Amott ül egy túzok magában. ") Az első példában mind az azonosító (kikelet), mind az azonosított (lyány) szerepel a mondatban. Itt alany-állítmányi szerepben, de gyakori a birtokos szerkezetben (múltnak tengere) vagy összetett szó formájában megjelenő teljes metafora is (bánatkő). Szokepek es alakzatok. A második idézetben csak az azonosító (túzok) szerepel, de a szövegösszefüggésből tudjuk, hogy Toldi Miklósról van szó. Szófajuk szerint a metaforák lehetnek igeiek (száll az idő), főnéviek (lángtenger) és melléknéviek (fekete ország). A metafora sajátos fajtája a szinesztézia (együttérzés, összeérzés). Lényegében hangulati egyezésen alapuló metafora, amely annyiban különleges, hogy a névátvitel két érzékterület között valósul meg. "Borzongva isszuk a hűs őszi holdfényt. " Példánkban a holdfény a látás érzékterületéhez tartozik, a hűs pedig a hőérzékeléshez. A metonímia (görög szó, névcserét jelent) abban különbözik a metaforától, hogy a névátvitel valamilyen konkrét érintkezésen, tér-, idő-, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.
Petőfi Sándor Föltámadott a tenger … című verse a tenger = nép metaforára épül, ez adja a kulcsot a tenger és a nép viselkedése közti összefüggésekhez: "Reng és üvölt a tenger, / Hánykódnak a hajók, / Sűlyednek a pokolra, / Az árboc és vitorla / Megtörve, tépve lóg. " A hajók a felsőbb társadalmi rétegeket jelentik, akiknek sorsa ily módon a néptől függ. A stilisztikai értelemben vett szimbólum ('ismertetőjel, jegy, bélyeg') is rokonítható a metaforával, azonban a fogalmi és a képi oldal kapcsolata nem annyira szoros, sokszor el is szakad egymástól, és az olvasón, befogadón múlik, hogy képes-e azt rekonstruálni. A szimbólum nem engedi meg az egy az egyhez megfeleltetést, mint az allegória, a fogalom-kép kapcsolat inkább asszociatív, mint hasonlóságon alapuló. Ady Endre híresen enigmatikus verse, A fekete zongora a szimbólumteremtés egyik csúcsteljesítménye: "Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Érettségi tételek - A szóképek fajtái és jellemzői | Sulinet Hírmagazin. / Fusson, akinek nincs bora, / Ez a fekete zongora. " (részlet az első versszakból) – a hangszer nyugtalanító hangja egy különös felkiáltással kapcsolódik össze, a képözön pedig (természetesen kiegészülve a vers további soraival) inkább éreztet, sejtet valamit az ábrázolandó valóságról, mintsem egyértelműen lefordítsa azt képi nyelvre.