Néhány évvel ezelőtt örömmel látogattam meg a chicagói Joel Oppenheimer Galériát. Ott láttam és finoman megérintettem a fadobozt, amelyben John J. Audobon amerikai madárának eredeti példánya volt. Ez a készlet hiányos volt, és mint ilyen, 2 000 000 dollárra becsülték. A teljes készlet körülbelül 3 láb magas, 4 láb hosszú és 3 láb széles. 435 nyomtatványt tartalmaz arról, amit az Audobon minden madárfajnak gondolt Amerikában. Amellett, hogy nagyon nagy könyv, a példányai megkülönböztetik a világ legértékesebb könyveit. Csak mintegy 13 készlet ismeretes magántulajdonban, és az utolsó értékesített állítólag 10 000 000 dollár volt.
Mit olvassak? Vajon melyik a jó könyv? Mit ajánlanak mások? Vajon olvastam a világ legjobb könyveit? Mutatjuk, mivel kezd, mit szerezz be, ha jó könyvet akarsz! Ugye milyen hasznos lenne egy lista azokról a könyvekről, amikre tényleg érdemes időt fordítani? Egy lista, amire tényleg csak a legjobb alkotások kerülhetnek fel, a legjobb íróktól? Nos, pontosan ezen tűnődött az amerikai újságíró, John Peder Zane is, aki a XXI. század elején úgy döntött, hogy összeállítja ezt a bizonyos meghatározó listát az olvasás szerelmesei számára. Zane több éves kutatói munkája során 125 híres írót keresett fel, és arra kérte őket, hogy írjanak neki "egy listát, amely rangsorba rendezve felsorolja azokat a műveket – regényeket, összegyűjtött történeteket, színdarabokat, vagy verseket, amelyeket minden idők legnagyszerűbb fiktív alkotásainak" tartanak. Néhány író nem fiktív műveket is megemlített saját toplistáján. A "szavazók" között ott volt Stephen King, David Foster Wallace, Peter Carey, Kate Atkinson, Tom Wolfe, Carl Hiaasen, Norman Mailer, Annie Proulx és sokan mások is.
A fedlapok fából készültek. Borításához Európában nem találtak megfelelő minőségű marhabőrt ezért végül azt Argentínából szerezték be. A teljes felület befedéséhez 13 darab marhabőrre volt szükség. A munkálatokban 45 ember vett részt. Mozgatásához darut használtak, és beemeléshez a jelenlegi terem gerendás mennyezetét is nyithatóvá kellett alakítaniuk. A majd 16 m2-es lapok hajtogatásához nyolc emberre van szükség, akik évente egyszer lapoznak a könyvben egyet. " A könyvet bonyolult műszaki konstrukcióval lehet csak lapozni. A látogatóknak erről gyakorlati demonstrációt tartanak, de igazából évente egyszer-kétszer "pörgetik" végig a lapokat, hogy megakadályozzák a penészesedést. Elkészült ugyanakkor a könyv kicsinyített, műszaki kivitelezésében tökéletes mása, amit a látogatók előtt a házigazda, fehér cérnakesztyűt húzva végiglapoz. Varga Béla szívesen mesél további terveiről, amelyek kevésbé a nagy könyvhöz, inkább múzeumjai melletti újabb idegenforgalmi látványosságokról szólnak. Varga Béla a kis könyvet mutogatja
Főoldal Sorköz A Südwestrundfunk júliusi-augusztusi összeállítása a harmadik legtöbb szavazattal Tompa Andrea németre fordított regényét ajánlja. Harminc vezető német kritikus szavazata alapján két magyar szerző, Nemes Nagy Ágnes és Tompa Andrea könyve is szerepel egy rangos német sikerlistán – tudósít a Könyves Magazin. Tompa Andreától az Omerta került föl a Südwestrundfunk listájára Terézia Mora fordításában, és a Mein Hirn: ein See (Agyvelőm: tó) című Nemes Nagy Ágnes-kötet, amely a költő válogatott verseinek német kiadása. Utóbbit Kalász Orsolya és Christian Filips fordította. A Südwestrundfunk (SWR) listáját német nyelvterületen úgy tartják számon, mint az olvasók számára leginkább iránymutató összeállítást az új könyvtermésről. A mostani, júliusi-augusztusi felsorolásban Tompa Andrea könyve a harmadik helyezett, 58 ponttal, a Nemes Nagy Ágnes-kötet pedig a nyolcadik, 28 ponttal. A harmincfős zsűri minden hónapban szavaz az általuk szívesen ajánlott német nyelvű olvasnivalókról. Ezen a listán korábban szerepelt már többek között Barnás Ferenc, Nádas Péter, Dragomán György és Forgách András könyve.
Ez nem Amerika címmel jelent meg a József Attila-díjas író, Benedek Szabolcs legújabb regénye. A kötet címe nem árul zsákbamacskát: a Becsey család három generációját felölelő történetében hol a jelen, hol a múlt Magyarországán járunk. A zenész és frontember Becsey Marci küzdelmes élete mellett egyre többet megtudunk a szülőkről és nagyszülőkről is. Elénk tárul a család története, traumái a felszabadítás éveitől egészen napjainkig. A Telex tárcarovatának szerzője, Benedek Szabolcs hivatásos Beatles-rajongónak vallja magát, már több könyve is megjelent a híres brit együttesről. A két életrajzi kötetben, a 2012-ben Beatles-apokrifben az együttes szólóéveiről ír, a 2017-ben megjelent Beatles vágatlanul pedig olyan sztorikról, amelyek a közvélekedéshez képest meglehetősen más képet festenek az egykori sztárokról. De nem mindenki akkora Beatles-fanatikus, mint ő, például Becsey Márton, az Ez nem Amerika egyik főhőse. Tény, hogy zenészként ő is elismeri a liverpooli négyes tevékenységét, és az íróhoz hasonlóan becsülettel végigolvasta Ungvári Tamás Beatles-bibliáját, valamint meghallgatta az összes Beatles-lemezt, azonban mégis azt gondolja, hogy van bennük valami irritáló, a hangzásuk pedig túl lágy.