A kommunikáció önmagában csupán akkor káros, ha az okpontból kiáramló kommunikáció hirtelen történik, és nem következik a körülményekből. Ekkor a Figyelem és a Szándék megsértéseivel van dolgunk. Az "érdeklődés" tényezője szintén megjelenik itt, de ez sokkal kevésbé fontos Mindazonáltal sok mindent megmagyaráz az emberi viselkedésről. A -nak az a szándéka, hogy felkeltse B érdeklődését. B, hogy beszéljenek hozzá, érdek es sé válik. Hasonlóképpen, B, amikor kommunikációt áramoltat ki, érdek lődő, A pedig érdek es. A kommunikációs formula részeként (de kevésbé fontos részeként) mindkét terminál, A is és B is folyamatosan átvált érdeklődőből érdekessé. Az ok érdek lődő. Az okozat érdek es. Ennél valamivel fontosabb tény, hogy A -nak az a Szándéka, hogy fogadják, szükségessé teszi A számára, hogy Duplikál ható legyen. Ha A semmilyen mértékben sem Duplikálható, akkor B természetesen nem fogadja majd a kommunikációját. Ugyanis B, mivel képtelen A -t Duplikálni, nem tudja fogadni a kommunikációt.
Információ: tájékoztatás, felvilágosítás, adat Kommunikáció: két fél közötti tudatos információcsere (közlésfolyamat) A kommunikációs folyamat tényezői: – feladó: az üzenetet közlő személy – címzett: az információ befogadója, vevő – üzenet: a továbbítandó közlemény (redundancia: többletinformáció → elveszett részek kiegészítéséhez) – kód: a közös jelrendszer → nyelvi + nem nyelvi jelek (pl. arcjáték, testtartás, térköz, taglejtések) – csatorna: a közvetítő közeg (pl. levegő, telefon, könyv, internet) → kontaktusnak kell kialakulnia – beszédhelyzet: a kommunikációs folyamatot befolyásoló külső körülmények – valóság (világ): a feladó és a címzett közös előismeretei – visszacsatolás: a kommunikációs felek reakciói egymás felé (ált. nonverbális) A kommunikációs szöveg típusai: – irány szerint: – egyirányú (monológ): a feladó állandó, nincs szerepcsere (pl. levél, könyv, tv, előadás) – kétirányú (dialógus): a feladó-címzett szerep állandóan cserélődik (pl. telefonálás, vita) – közvetettség szerint: – közvetlen: a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen – közvetett: nem egy térben (pl.
A szöveg, a közlemény (akár beszélt, akár írott) mindig egy adott beszédhelyzet ben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. Ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet külső és belső körülménye, a partnerek viselkedése, a köztük lévő kapcsolat ( kontaktus), nyelvi és a nem nyelvi jelek. Az elhangzott szöveget mindig ott és akkor kell értelmezni. Azokat a tényezőket, melyek a kommunikációs folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a befogadóhoz gátolják, közös néven zaj nak (kommunikációs zavarnak) nevezzük. A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet. Gyakori, hogy a feladó valamit közölni akar, valamiről tájékoztatni kívánja a címzettet. Ilyenkor a kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges. Ekkor a feladó főleg kijelentő mondatokban ír vagy beszél. A kifejező szerep az elsődleges akkor, amikor a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni, ezeket gyakran felkiáltó és óhajtó mondatokkal fejezi ki.
Most elérkeztünk ahhoz a problémához, hogy mi az, amit egy életegységnek hajlandónak kell lennie megtapasztalni ahhoz, hogy kommunikáljon. Először is, az elsődleges eredetpontnak hajlandónak kell lennie arra, hogy Duplikálható legyen. Képesnek kell lennie legalább némi Figyelmet fordítani a fogadópontra. Az elsődleges fogadópontnak hajlandónak kell lennie Duplikálni, hajlandónak kell lennie fogadni, és hajlandónak kell lennie eredetponttá változni, hogy visszaküldje a kommunikációt vagy egy arra adott választ. És az elsődleges eredetpontnak, amikor rá kerül a sor, hajlandónak kell lennie fogadóponttá válni. Mivel alapjában véve gondolatokkal, nem pedig mechanikákkal van dolgunk, láthatjuk, hogy olyan hozzáállásnak kell léteznie az Okpont és az Okozatpont részéről, ahol mindketten hajlandóak arra, hogy szándékuk szerint Ok vagy Okozat legyenek; hajlandóak arra, hogy szándékuk szerint Duplikáljanak; hajlandóak arra, hogy szándékuk szerint Duplikálhatók legyenek; hajlandóak arra, hogy szándékuk szerint váltsanak; hajlandóak megtapasztalni a közöttük lévő Távolságot; és, röviden, hajlandóak Kommunikálni.
Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére. : Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…? A kapcsolatot befolyásoló funkciók: Kapcsolatteremt ő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk. : Szia. Jó napot. Szólni szeretnék. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik meger ő síteni, az érdekl ő dést fenntartani. : Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép id ő nk van, ugye? Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás. : Viszontlátásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…
3. Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás gyakorlás: 1. "A maktab alatt- keleten így hívják a tanítási órát- az egyik fiúcskával sehogy sem boldogult a tanító. "Mondd, hogy á! " (perzsául alef). A fiú tagadóan rázta a fejét, és összeszorította a száját. A tanító türelmes maradt, és újra kezdte: "Jó kisfiú vagy, mondd szépen, hogy á! Nem fog fájni. " (…) A fiúcska végül beadta a derekát, és mindannyiuk ámulatára tisztán és érthetően kimondta az á-t. A tanító a pedagógiai sikerétől meglepetten kiáltott fel: "Masallah, kitűnő volt! Most mondd azt is, hogy bé! " A fiúcska erre heves tiltakozásba tört ki, és öklével verte az asztalt: "Most már elég volt! Tudtam én, hogy mi vár rám, ha csak az á-t kimondom: Akkor azt akarjátok, hogy mondjam ki a b-t is, aztán mondjam el az egész ábécét, azután tanuljak meg olvasni, írni és számolni. Tudtam én, hogy miért nem akarom kimondani az á-t! " (Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár) Határozd meg a történetben zajló kommunikáció tényezőit és funkcióit!
Móra Ferenc is írni érkezett, de más is lett belőle Móra Ferenc az Aranykoporsó megírás miatt utazott Balatonföldvárra, de egy titkos románcra talált. Közte és az éppen házasulni készülő Kalmár Ilona között egy másfél évig tartó vad szerelmi viszony alakult ki. Móra ennek a kapcsolatnak a hatására kezdett el titokban erotikus szerelmes verseket írni, amelyeteket nemrégen adtak ki "Címtelen könyv" címmel. Magyar írók költők. Az író haláláról a férjes asszony a rádióból értesült, közös titkukat egész életén át őrizte. Kisfaludy Sándor a Balatonon ismerkedett meg feleségével Kisfaludy Sándor egy badacsonyi szüreten ismerkedett meg Szegedy Rozáliával, későbbi feleségével, amiről egy verset is írt, Csobánc címmel. A házaspár Sümegen telepedett le, de felesége halála után Kisfaludy gyakori vendég volt Balatonfüreden. Sőt 1930 -ban egy kőszínházat is épített itt 5 nagy szövetségese támogatásával. Karinthy szülőföldjének tekintette Siófokot Karinthy valósággal oda volt a Balaton hangulatáért, imádta a nyári zsivajt, a balatoni kocsmák, éttermek hangulatát, a kártyázásokat és a kaszinókat is.
1973-tól szabadfoglalkozású író. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, de azóta is számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedik. Bővebben: Lakatos Menyhért A halak jegyében 1964. március 18-án születtem Nagyölveden. Jelenleg Csatán élek feleségemmel egy szép cigányasszonnyal Szilviával és három gyermekemmel Ernővel, Jolikával és a kis Istvánkával. Az itteni cigány közösségi ház vezetője vagyok, szeretem a munkámat, mert tenni akarok valami szépet s valami jót. Főoldal - Magyar alkotók. Szeretem az embereket, s bízok egy szebb jövőbe, még akkor is, ha hétköznapjaimban sokszor ellenséges cigány képpel találkozom. Nem különbözök egyetlen embertől sem a földön, én is örülök a szépnek, sírok, ölelek anyát, szeretőt s gyermeket. Bővebben: Babindák István Bronislawa Wajs-Papusa (1910-1987) az első ismert, lengyelországi cigány költőnő volt. 1949-től jegyezte le cigányul költött verseit. A cigány népköltészetből kinövő költészetében népének sorsát énekli meg-saját életének sorsfordulataival teletűzdelve.
A gyerekeit az iskola végével elküldte a Balatonra, majd később ő is csatlakozott, a déli part szórakozóhelyein rendszeresen felolvasó esteket tartott. Sajnálatos halála is a Siófoki Vitéz panzióban érte 1938-ban. József Attila, és a mindenki által ismert szörnyű tragédia József Attila gyakran pihent Etus nővérénél Balatonszárszón. Máig tisztázatlan körülmények között itt érte halála is, amikor 1937. Kvíz: Irodalmi teszt: mennyire ismeritek a magyar költők és írók munkásságát? - EDULINE.hu. december 3-án a balatonszárszói pályaudvaron egy tehervonat elgázolta. Egyes találgatások szerint öngyilkosság volt, mások szerint véletlen baleset. Ma köztéri szobor és múzeum is őrzi emlékét a városban.
Cigány költők, írók Költő, műfordító, grafikus. Bari Károly Bükkaranyoson 1952. október. 1. -én született. Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után 1972-1973-ban a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, 1975-1977 a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Bővebben: Bari Károly Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró, politikai szereplő, a magyarországi cigány értelmiségi réteg kiemelkedő alakja. Írók költők wikipedia. Időskorában is aktív közszereplő volt. Nevéhez számos díj, elismerés kapcsolódik. Choli szerint az ember önmagát csakis az ősei, a múltja tükrében ismerheti és értheti meg igazán. Bővebben: Choli Daróczi József Lakatos Menyhért író, költő Vésztőn született 1926. április 11-én. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1955-62 között Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök. 1964-től a cigánytéglagyár igazgatója volt. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának cigonológiai munkatársa.