A láb feldagadását, a fájdalmat és a pirosságot általában a túlterhelt izmokkal hozzuk kapcsolatba. Ezek a tünetek azonban egy sokkal súlyosabb állapot jelei lehetnek, melyet mélyvénás trombózisnak nevezünk. A mélyvénákban keletkező vérrög nagyon komoly, potenciálisan életveszélyes komplikációt okozhat, a tüdőembóliát. Előzd meg a trombózist ez a hat jel vérrögre utal a szervezetedben - Blikk Rúzs. Ez azt jelenti, hogy egy vérrög leválik és eljut a tüdőbe, ahol akadályozza és elzárja a vér áramlását. Megjegyzésként egy rövid magyarázat az elnevezésre: • Trombózis: a vérrög a keletkezési helyén marad; • Embólia: a vérrög leválik, és máshova vándorol. Mi okozza a mélyvénás trombózist? Számos tényező növeli a mélyvénás trombózis kockázatát, például a következők: • Hosszú ideig tartó ülés (például utazás repülőn vagy buszon); • Hosszúra nyúlt alvás; • Sérülés a lábon; • Terhesség; • Hormonpótló kezelés a menopauza miatt; • Túlsúly vagy elhízás; • Véralvadási rendellenesség vagy vénás betegség; • Dohányzás; Ezen kívül magasabb kockázata van újabb vérrög kialakulásának, ha már átéltél hasonlót ezelőtt.
A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat! A trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult vérrög egy része leszakad és az a tüdőbe jut, elzárhat egy verőeret, aminek következtében halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki. A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melynek szerepe, hogy sérüléskor elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Ezt a szervezet úgy éri el, hogy károsodás esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található oldható fibrinogént fibrinné alakítja. A fibrin egy oldhatatlan fehérje, ami lerakódik az érfal belsejében, majd ott megkeményedik, és vérrögöt létrehozva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Amennyiben a folyamatban zavar keletkezik, és fokozottá válik a véralvadás, úgy trombózis jön létre.
1. Duzzadt a lábad. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünete a puffadt, duzzadt láb és kar. Ha keveset mozogsz, állómunkát végzel és estére bedagad a lábad, az még nem ad okot különösebb aggodalomra, de érdemes egy kicsit többet mozognod, mert ez elősegíti a vénás áramlást. Akkor kell vérrögre gyanakodni, ha a lábad hirtelen dagad be, és fáj is. 2. Fáj a kezed vagy a lábad. Legtöbbször a mélyvénás trombózis lábdagadással jár együtt, de van, amikor nincs más előjele, csak a fájdalom a végtagokban. Gyakran tévesztik össze izomgörccsel vagy -húzódással, így a problémát nem fedezik fel. A vérrög okozta fájdalom erősödik, ha sétálsz vagy amikor visszafeszíted a lábfejed. Ha megmagyarázhatatlan fájdalmat érzel a lábad ban, és mozgásra nem javul, ráadásul a bőröd kissé elszíneződött és meleg, jobb, ha orvoshoz mész. 3. Piros csíkok vannak a lábadon. Ha a lábadon hosszanti vörös csík jelenik meg, vagy több piros folt, az a mélyvénás trombózis jele lehet, főleg, ha a nyomásra érzékenyek és melegek.
Mialatt Mátyás a Frigyes császár elleni háborúval volt elfoglalva, a törökök ismét támadólag léptek fel. Ali bég hadai 1462 nyárán átkelvén a Száván, a Szerémséget pusztították, sőt egészen a Dunáig és a Dráváig zsákmányoltak. A török betörés hírére azonban a Rozgonyi testvérek és Szokolyi Péter Futak átellenében megtámadták a Dráva mentéről visszatérő törököket, azokat heves harcz után legyőzték, a zsákmányt tőlük mind elvették és nagyszámú foglyot szabadítottak ki. Ebben az ütközetben 4000 török esett el. (Szalay Margyarorsz. Tört. III. 218. Mátyás király 530 éve halt meg | Demokrata. ) Az 1463. évi márczius hó második felében Tolnán tartott országgyűlés a törökök elleni háború megindítását határozva el, a sereg gyűlőhelyéül pünkösd ünnepére (május 29) Péterváradot tűzte ki. Mátyás király, hogy a vármegyéktől kiállítandó hadak ne késedelmeskedjenek, már május első felében (12–20) Bátán táborozott, majd átkelvén a Dunán, Bács felé tartott. Május 23-án már Bácsban találjuk. Ide rendelte Báthmonostori Tőttös Lászlót is, a kinek még ápr.
(Évkönyv X. 69. ) A sziléziai háború befejeztével Mátyás király végre teljes erejével a törökök ellen fordulhatott. 1475 nyarán nagyarányú előkészületeket tett. Október közepén kibontván a hadilobogókat, a Száva partján épült Szabács vára megvívását tűzte ki a hadjárat első feladatáúl. Nov. 3-án Péterváradról keltezi a pápához intézett levelét. 25-én Futakon találjuk, hol Keszi László részére megerősítő levelet állított ki. (évkönyv VI. 136. Mátyás király uralkodása tétel. ) Nov. 30-án ismét Péterváradon tartózkodott, honnan csakhamar a Szávához vonult. Szabács bevétele után (1476 febr. 15. ) az események a királyt ismét Budára szólították. Mikor Mátyás 1475–76-ban a törökök ellen vonult, a dunai naszádosok, a kik a sziléziai háború folyamán a Felső-Dunára voltak rendelve, ismét visszatértek őrhelyeikre. 1476-tól kezdve Pétervárad lett a naszádosok főhelye. Mátyás uralkodásának utolsó idejében két nagy uradalom cserélt gazdát e vármegyében, a mi jelentékeny kihatással volt a további eseményekre. Az egyik a péterváradi apátság, mely martalékúl esett a politikai érdekeknek, a másik a futaki uradalom.
Hatalmas adóbevételeiből állandó zsoldos hadsereget – a híres fekete sereget – tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során. A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. Hol nyaral a Múlt-kor? Várjuk a Ti fotóitokat is! » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1468-as hadjárata kedvezően indult, a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie. A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája.
És ámbár az igen nagy szolgáltatásokat a folytonos háború tette szükségessé, a szokatlan adót mindenki nehezményezte. Sőt, Mátyás még a püspöki jövedelmeket is bitorolni kezdte. Azt vallotta, hogy államérdekből őket is szabad kisebbítenie... De jogtalanság szemükben legkivált az volt, hogy világi adóra fogták őket, akik csak egyházi szolgáltatásokra voltak kötelezve. Nagy indulatokat váltott ki, hogy elvonta az esztergomi érsek aranybányáinak tizedét. Több püspökség javadalmát is elfoglalta. Sokan mondják és nem alaptalanul, hogy azért tette ezt, részben, hogy a püspökök ne dúskáljanak oly nagy bőségben, részben, hogy kincseket halmozva, hadat ne indíthassanak a király ellen. Mátyás király uralkodása és hadjáratai. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. A főemberek számára már ijesztő és erőszakos kezdett lenni s kijelentette, hogy háborítás nélkül, egyedül akar uralkodni: a többieknek engedelmesség a dolga. Az alatta lévő sok nagyhatalmú úr nehezen viselte méltósága csorbulását. Ezek voltak az okok, amelyekért az esztergomi érsek és társai lázadást fontolgattak s rászánták magukat a vakmerőségre. "
Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga. Fotó: MTI (archív, illusztráció) A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt. A gyenge V. Mátyás király uralkodása magyarországon. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga befolyása alatt álló király ezután László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi-hívek elől Prágába menekült, és a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, és a magyar rendek az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá. Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, és végül az az egyezség született, hogy Mátyás szabadulása fejében Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül.
A péterváradi apátságnak 1477-ben Gábor kalocsai érsek volt a kormányzója. 1483-ban azonban a király kieszközölte, hogy az apátság egyik kedves emberének, Váradi Péternek, 1481-től kalocsai érsek, birtokába jusson. Váradi Péter azonban nem sodóig élvezte a javadalmat, mert Mátyás már 1484-ben megfosztotta birtokaitól és előbb Árva, majd Visegrád várába záratta. Némelyek szerint Beatrix ármányainak esett áldozatúl; sokkal valószínűbb azonban, hogy szókimondó természete, egyenes modora miatt vonta magára a király haragját. (Századok 1883., 730. Millenn, Tört. Mátyás király uralkodasa . IV. 294. ) Váradi Péter elzárása után Mátyás az apátságot Borgia Rodrígo bíbornokra, a későbbi VI. Sándor pápára ruházta, a ki azonban a javadalmat helytartójával kormányoztatta. A tíz évig tartó interregnum a péterváradi erősség fenntartására rendkívül káros hatással volt. Midőn ugyanis Váradi Péter az apátság javadalmait átvette, azonnal nagy buzgalommal fogott a vár helyreállításához; 74 elfogatása után azonban többé senki sem törődött a vár jókarban tartásával s így e hatalmas erősség, mely mindenkor oly nagy szerepet játszott a vármegye történetében, napról-napra pusztult.