Az univerzum és a helyi cselédsajtó ostobasága… …Einsteinnel szólva végtelen. A szokásos túlzásokkal, hatalmas grandezzával körítették Kaposváron azt a mai hírt, miszerint "letették Európa legmodernebb harcjárműgyárának alapkövét Zalaegerszegen". Kaposvár: edzőváltás - részletek - NB3.hu. Szép is az, ha örülünk a szomszédvár, ahogy Szita Károly fogalmazni szeret, a "versenytárs" sikerének. A túrót: persze, hogy nem ennek örült a drága polgármester és csicskahada, hanem annak, hogy a nagy-nagy tortából, amit Palkovics László miniszter szülővárosának kiharcolt, öt év múlva (! ) talán leesik Kaposvárnak is egy icike-picike morzsa.
Ezzel szemben a KAPOS-T és a szerkesztő-szerző, e sorok írója a fellebbviteli eljárásokkal együtt tizenhárom sajtó-, rágalmazási és sérelemdíjas pert nyert meg, s egyet sem veszített. Letérdelt Kaposvár: tomboló jégvihar tarolta le a várost | Nap Híre. Ennyit épp elég is volna hozzáfűzni ahhoz, amivel ezeknek legutóbb sikerült összepiszkítaniuk a világhálót, csupán érdeklődő olvasóink iránti tiszteletből megyünk bele a részletekbe. …avagy az alulmúlhatatlan igénytelenség három tételben Az a néhány tucat mazochista, aki még azzal okoz magának kéjes szenvedést, hogy Rákóczi-meccsre jár, már megszokhatta, hogy kikap a csapat. Azt is, hogy a magyarázat ehhez rendszerint az, hogy "nem érdemeltünk vereséget…", "jobbak voltunk, de a bíró…", és soha nem Waltner Róbert vagy baráti köre a hibás. Ám az már biztosan a vég kezdete, ha a helyi média tudósítói ki sem mennek a NER-ben kulcsfontosságú eseménynek számító "fodbalmeccsre", hanem a másik s@ggnyalótól veszik át (nyúlják le) a tudósítást, annak összes, édes anyanyelvünk sportriporterek általi megbecstelenítésével együtt.
"Jó reggelt kívánunk" hazudta a Kossuth rádió 1952-ben. Itt tartunk. Continue reading →
Emberemlékezet óta nem látott ítéletidő pusztított a Somogy megyei fővárosban, irdatlan nagy a kár. "Példátlan természeti csapás érte városunkat. Helyenként ökölnyi méretű jégdarabok estek Kaposvárra. A brutális erősségű szél városszerte fákat csavart ki, a levert levélzet pedig teljesen elfedte a csatornarácsokat. Köz- és magánépületeink ablakai betörtek, rengeteg autó megsérült. A kár jelentős. Kérek mindenkit, hogy nagyon vigyázzon magára... " - írta kétségbeesve Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A tomboló vihar Baranyajenőt sem kímélte, az egész falut lerombolta a vihar. A háztetők úgy néznek ki, mint a szita, szinte az összeset kilyuggatta a jég. Nincs áram, nincs szakember, csak az elkeseredettség van. Hogy a faluban milyen erők pusztítottak, jól jelzi, hogy akadt olyan épület, amin a jég a tetőt átszakítva a födém szigetelését is megrongálta. Kaposvar most hu 1. Sok helyütt az udvaron álló autók is megsérültek, nagyon nehéz helyzetbe hozva a helyieket. A falut többnyire szegény emberek lakják, akiknek a ház biztosítására sem futja, nemhogy casco-ra.
Egyértelműen beigazolódott, hogy a KAPOS-T annak idején, mikor ezt még rajtunk kívül senki nem vállalta fel, igaz ügy mellé állt, minden pártalapú és ideológiai különbségétel nélkül. Hálát nem várunk érte, de nem is kaptunk. Bónusz: egy kis kaposvári hazugság-kaleidoszkóp – Frissítés! Kaposvar most hu mai. Úgy tűnik, a szemérmetlenségnek tényleg nincs legalsó foka, s mindig van a legutolsónál is arcátlanabb kormány-, ill. Szita-párti sajtó-megnyilvánulás. Nemrég írtuk meg az Átlátszón, az ország vezető oknyomozó portálján a 74nullanulla ügyét: a helyi közéletbe belekorfinyáló reklámlapocska nem volt hajlandó közzétenni a Pécsi Táblabíróság jogerős ítélete alapján egy helyreigazítást, s ezért a szerkesztőség berendezése a végrehajtó kalapácsa alá kerül május 15-én. A cikkben szó volt arról is, hogy a másik anyaszomorító bagázs, a Kaposvár Most is vastagon sáros: ők sem hajtottak végre egy jogerős ítéletet. Az Átlátszó cikkét átvette a, s erre reagált S. Kovács: állítja, őket nem kötelezték helyreigazításra, minden pert megnyertek.
Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? " – sorolta kérdéseit olvasónk. Elsőként mindenképpen azt érdemes megvizsgálni, hogy a pénztárosi teendőnk elláthatók-e megbízási jogviszony keretében. Munkaviszony és megbízási szerződés egy helyen? Így lehetséges - Adózóna.hu. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban megbízási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó. A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett tevékenykedik. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban meg kell jelennie, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia.
Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munka törvénykönyve (Mt. ) által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. A munkaviszony, megbízás, vállalkozás elhatárolása - Jogászvilág. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például konferencia időpontja).
Munkavégzés időtartamának meghatározása Munkaviszonyról van szó, ha a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetében azonban a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési rész-határidőket állapíthat meg a megbízó, azt azonban nem határozhatja meg, hogy a megbízott vagy a vállalkozó minden nap reggel 8-tól délután 4-ig dolgozzon az általa adott feladattal. A megbízási jelleget nem érinti, ha a felek meghatározzák, hogy egy adott feladatot kizárólag a megbízó által adott időpontban lehet teljesíteni (például egy ügyvédnek a hétfőn reggel 9-kor kezdődő tárgyaláson meg kell jelennie). Megbízási szerződés és munkaviszony különbsége- HR Portál. Fontos azonban tudni, hogy önmagában a munkavégzés időtartamának meghatározása vagy annak hiánya alapján még nem lehet pontosan meghatározni, hogy munkaviszonyról vagy megbízásról van-e szó. Munkaviszonyban is lehetséges ugyanis például távmunka, bedolgozás, illetve rugalmas munkaidő, amikor egy adott időszakra kell meghatározott munkaórát ledolgozni, azonban ennek időbeli elosztását a munkavállaló határozhatja meg.
Bizonyos szakmák esetében egyértelmű, hogy azt milyen jogviszonyban lehet ellátni, ilyenkor más típus nem választható. Egy betanított munkást tehát nem lehet polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatni. Vannak azonban olyan munkalehetőségek is, ahol a felek által meghatározott egyedi feltételek figyelembe vételével dönthető csak el, milyen jogviszony kerüljön létesítésre. Mind polgári jogi jogviszonyban, mind munkaviszonyban ellátható lehet például az újságírói vagy a jogászi tevékenység. Az már a körülmények vizsgálata előtt leszögezhető, hogy ugyanaz a feladat egyszerre, ugyanannál a munkáltatónál nem látható el részben munkaviszonyban, részben polgári jogi jogviszonyban. Az egyik legfontosabb szempont, amit a minősítés esetén vizsgálni kell, hogy mi az a tevékenység, amelyet a foglalkoztatott ellát. Vállalkozás esetén a vállalkozó mindig valamilyen eredmény létrehozására köteles. Így például a bútorasztalos elkészít egy bútort a megrendelőnek, annak átadásával-átvételével és a vállalkozói díj megfizetésével a jogviszony meg is szűnik.
További figyelembe vehető szempont lehet a minősítésnél a munkahely meghatározása és a munkaidő beosztás joga. Munkaviszony esetén a munkahely a munkaszerződésben kerül kikötésre, a munkaidő-beosztás joga a munkáltatóé. A távmunka és a kötetlen munkarend elterjedésével azonban ezek a körülmények már nem minden esetben adnak eligazítást. A munka díjazásának vizsgálata sem segít minden esetben: folyamatos megbízásnál gyakori a felek között havonta történő elszámolás. Az egyszeri, vagy néhány részletben történő díjfizetés azonban már a polgári jogi jogviszonyokra jellemző. Munkaviszony esetén a munkavállaló a munkáltató eszközeit használja a munkavégzéshez, míg polgári jogviszony esetén azokkal általában a megbízott illetve a vállalkozó rendelkezik. A minősítés során egy-egy szempont megvalósulása még nem eredményezi egyik vagy másik jogviszony fennállását. Az összes minősítésre alkalmas körülményt figyelembe kell venni, akár az adott helyzettől függően eltérő súllyal, így derülhet ki, melyik jogviszony választása a helyes.
Ezzel szemben megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban a megbízott vagy a vállalkozó általában a saját eszközeivel dolgozik, sőt, egyes esetekben éppen ezeknek a professzionális eszközöknek a megléte indokolja a megbízást (például egy lakás energetikai jellemzőinek felméréséhez szakembert kell megbízni, ugyanis laikusként nem egyszerű csupán bemenni egy boltba és ott megvásárolni a szükséges gépeket). A munkavégzés helyének meghatározása A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helyének meghatározása – ez általában a munkáltató székhelye vagy telephelye. Megbízási és vállalkozási szerződések esetén ugyanakkor a munkavégzés helyét a feladat jellege indokolja – ilyenkor tehát a célszerűség dominál. Ha azonban olyan feladatot kapunk a főnökünktől, amelyet akár otthon is elláthatnánk (például adatrögzítés egy táblázatba), azonban az fel sem merül, hogy emiatt otthon maradjunk, valószínűsíthetjük, hogy munkaviszonyban dolgozunk. *** A fenti szempontok alapján tehát egy adott ügy ismeretében jó eséllyel el fogjuk tudni dönteni, hogy munkaviszonyról vagy megbízásról van-e szó, viszont ha munkáltatóként szeretnénk elkerülni az adóbírságot, és a visszamenőleges járulékfizetést – mivel az adóhatóság a szerződésünket munkaszerződésnek minősíti – szerződéskötés előtt mindenképpen kérjük ki munkajogban jártas ügyvédünk tanácsait.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink