Fényes György A II. Sebészeti Klinika igazgatójának 1971-ben Fényes Györgyöt nevezték ki. Idegsebészként elsősorban szakterületébe vágó műtéteket és beavatkozásokat végzett. Tevékenysége során jelentősen fejlődött az angiográfiás (érrendszeri) diagnosztika, az aneurizma (verőértágulat) és angioma (érdaganat) sebészet. Számos munkatársa külföldi tanulmányútjait segítette. Mindezeken felül felügyelnie kellett a Klinikán helyet kapó traumatológiai, és az akkor még igen szerény ortopédiai tevékenységet is. Mindenki számára váratlanul, 65 éves korában nyugdíjba vonult. Idegsebészeti klinika szeged 2. Bodosi Mihály Az Idegsebészeti Klinika igazgatója 1984-től Bodosi Mihály lett, aki az agyi mikrosebészet, aneurysma és angioma-műtétek, a transsphenoidalis hypophysis-műtétek, speciális fájdalomcsillapító beavatkozások, gyermek-idegsebészeti műtétek megindítása mellett a különféle, modern gerincsebészeti beavatkozások bevezetését szorgalmazta. A Klinikán végzett, a kezdeti időszakban az évi 400-at alig meghaladó beavatkozások számát működésének évei során 800 fölé emelte.
A forgatókönyv szerint a műtéti beavatkozással 13-14 órára végeztek, ami jelzi, hogy hosszú beavatkozásról van szó. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját az operációról! A hírportálunknak nyilatkozó Klivényi Péter úgy foglalta össze a szerdai műtét lényegét, hogy bár mélyagyi stimulációs műtéteket húsz éve végeznek Magyarországon, Szegeden 2011-ben történt meg az első ilyen beavatkozás, így nem a műtéti eljárás jelenti az újdonságot. Idegsebészet. A mostani műtétben olyan eszközt építettek az agyba, amely nem kizárólag stimulálni képes az agyat, hanem ezt meghaladóan agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas. Mindennek azért van különösen nagy jelentősége, mert az orvosok így valós időben juthatnak adatokhoz az agy aktuális működéséről, annak változásáról, és így következtetéseket vonhatnak le a kezelés hatékonyságáról. Erre korábban nem volt lehetőség. Az orvosok reményei szerint agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas eszköz adatszolgáltatása forradalmasítani fogja a gyógyító tevékenységet.
Szeged, ikerház 58, 6 M Ft Szeged, Csalogány utca, 60 m²-es, felújított / újszerű állapotú, 3 szobás, ikerház Megnézem
Szegedi sebészek hálózatban A II. számú Sebészeti Klinika 1951-ben a Sebészeti Klinika épületében létrehozták a II. számú Sebészeti Klinikát Láng Imre professzor vezetése alatt. Az új klinika elsősorban a Szeged környéki baleseti sérültek ellátására specializálódott. Az általános és baleseti sebészeti tevékenységen kívül korszerű idegsebészeti osztályt szerveztek. Láng Imre is Rockefeller- ösztöndíjas volt az USA-ban a Mayo klinikán. 1941-ben egyetemi magántanári fokozat ot szerzett az idegrendszer sebészete tárgykörből, és ezt követően átvette a hódmezővásárhelyi kórház sebészeti osztályának vezetését. 1951 -től húsz éven át a szegedi egyetemen megalakult II. sz. Sebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanár a volt. Szeged idegsebészeti klinika. 1956-tól 1957-ig dékánhelyettes. Több tudományos társaság tagja. Fő kutatási területei a hasi sebészet és az agykutatás voltak. Ezekben a témakörökben írt cikkei és tudományos munkái közül több is nemzetközi ismertségre tett szert. Láng Imre Magánélet Szabadidejében tehetségesen festett.
chevron_right Át nem vett felmondás közlésének időpontja. Jogesetekkel hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász 2017. 07. 12., 06:14 Frissítve: 2017. 11., 21:19 Sokszor kerül olyan helyzetbe a munkáltató, hogy amikor át kívánja adni a felmondást a munkavállaló részére, a dolgozó megtagadja annak átvételét. Az is gyakori, hogy a munkavállaló a postán küldött levelet nem veszi át. Hogyan kell ilyenkor eljárni? Mikor tekinthető közöltnek az e-mailben küldött jognyilatkozat? A fenti kérdéseknek kiemelt jelentősége van, ugyanis nem mindegy például, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást mikor veszi kézhez a munkavállaló vagy akár a munkáltató, annak ugyanis legkésőbb a próbaidő utolsó napján meg kell érkeznie a másik félhez. Az sem utolsó szempont, hogy a munkáltatói felmondással, azonnali hatályú felmondással szemben mely naptól számított 30 napon belül fordulhat bírósághoz a munkavállaló.
A próbaidő esetén a határidő számítás szabályai nem alkalmazandók, mert a próbaidő nem határidő, hanem időtartam. Ráadásul a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondáskor nem kell indokolnia a munkáltatónak. Ezt nem tudta egy igazgató, mehet a bíróságra - derül ki egy új jogi esetet taglaló blogból. A Jogi sztorik blogon ismét egy érdekes esetet olvashatunk, amelynek jogi vonatkozásai igen hasznosak. Lássuk a sztorit: Petra marketinges, 5 évet lehúzott egy ügynökségnél, új kihívást keresve egy multi marketingosztályán kötött ki. Amikor megkapta a munkaszerződését, meg se lepődött, hogy 3 hónap próbaidő szerepelt benne. Igazából, bele se gondolt, mit jelent ez, aláírta a szerződést és február 1-én munkába is lépett. Rossz kezdés után, gyors visszaesés következett, ugyanis Petra nem találta meg a közös hangot főnökével, Ágival. Hiába adott bele apait-anyait, Áginak semmi nem volt elég jó. Május 2-án behívták a marketingigazgató irodájába és az igazgató, valamint Ági közölték Petrával, hogy a munkaviszonyát a próbaidőre tekintettel, azonnali hatállyal megszüntetik, azzal az indokkal, hogy a munkája nem elég pontos, a határidőket nem tartotta be.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. január 19-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4069 […] megállapíthatónak kell lennie a jognyilatkozat megtételének időpontja is. A bírói gyakorlat értelmében, amennyiben ilyen esetben mégis sor kerül indokolásra, a fél azért helytállni tartozik (BH 2005. 328. ). Eszerint az ilyen indokolásban foglaltak valóságát és okszerűségét vita esetén Önöknek megszüntető félként bizonyítaniuk kell. Önmagában azonban az, hogy megindokolták a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, még nem eredményezi egyben azt is, hogy a megszüntető jognyilatkozatot egyúttal hagyományos értelemben vett felmondásnak lehessen tekinteni. Ebből eredően, ha egy esetleges per során szükségessé […]
Erre nincsen szükség, mivel a próbaidő végén nem szükséges külön intézkedés. A próbaidő automatikusan megszűnik a megállapodás szerinti időtartam leteltével. Az ilyen ismételten aláírt munkaszerződés szerződésmódosításnak minősülhet, amennyiben tartalma eltér a munkaviszony kezdetén aláírt szerződéstől. 5. A felmondás közlése A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás esetén érdemes ügyelni arra, hogy a felmondást még a próbaidőben közölni kell a másik féllel. A próbaidő tehát mindig a naptár szerint számolt időtartama utolsó napján jár le, függetlenül attól, hogy az a nap éppen munkanap, munkaszüneti nap, vasárnap, vagy pihenőnap. Hogyan lehet felmondani a próbaidő alatt? Amennyiben a próbaidő alatt a munkaviszonyt a felek bármelyike megszünteti, az azonnali hatályú felmondást írásbeli formában kell közölnie a másik féllel, írásbeliség hiányában ugyanis a jognyilatkozat érvénytelen lesz, így alkalmatlan a kívánt joghatás – azaz a munkaviszony megszüntetés – kiváltására. Amennyiben az azonnali hatályú felmondás közlése napján a munkavállaló dolgozik, a felmondás személyes átadása általában nem vet fel jogi kérdéseket, a közléssel a jogviszony azonnali hatállyal megszűnik.
A próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondás Át nem vett felmondás közlésének időpontja. Jogesetekkel - Adózó Próbaidő alatti felmondás? (7080537. kérdés) A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a munkáltató elégedetlen a próbaidős munkavállaló munkavégzésével, de halogatja döntésének meghozatalát a próbaidő végéig, vagy éppen ellenkezőleg a döntését már előre szóban közli a munkavállalóval, miszerint a próbaidő leteltét követően nem kívánja tovább foglalkoztatni. Ilyen esetben fel is mentheti a munkavállalót a munkavégzés alól, azzal, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a későbbiekben írásban fogja közölni a munkavállalóval. A próbaidő fennmaradó része azonban hamar eltelik, és gyakran előfordul, hogy a munkáltató az utolsó pillanatban, a próbaidő letelte előtti napokban kívánja a munkavállalóval írásban közölni az azonnali hatályú felmondást. Ha a munkavállaló bármely okból személyesen nincs jelen, vagy a munkaviszony fennállása ellenére munkát már nem végez, akkor a munkáltató általában postai úton kívánja közölni a nyilatkozatát.
A próbaidőben a feleket már terhelik a munkaviszonyból származó kötelezettségek és megilletik az abból származó jogok. Így például, a munkavállaló próbaidő alatt is jogosult keresőképtelensége esetén betegszabadságra, és a munkáltató természetesen köteles munkabért fizetni, stb. Lehetséges viszont, hogy a felek például úgy állapodjanak meg a munkaszerződésben, hogy a próbaidő alatt a munkavállaló X összegű fizetést kap, amely az időszak vége után automatikusan felemelkedik Y összegre. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a próbaidőben nem tud teljes értékű munkát végezni (mert például még tapasztalatlan, be kell tanulnia), ellenkező esetben az alacsonyabb bér sértheti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Munkaügyi ellenőrzés esetén szokott előfordulni, ha a hatóság munkaszerződés nélküli dolgozókat talál, hogy a munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a dolgozók csak "próbamunkán" vagy próbaidőn vannak, ezért nincsen szerződésük. Ezzel azonban nem lehet kikerülni a felelősséget, hiszen a próbaidőt is ugyanúgy a munkaviszony részének kell tekinteni, tehát a jogszabályi feltételeknek próbaidő esetén is meg kell felelni.
Ez pedig azzal járhat, hogy az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogellenes lehet, ha nem sikerül bizonyítani, hogy a felek megállapodtak a próbaidőben. 2. A próbaidő legfeljebb 3 hónapig meghosszabbítható A próbaidő maximális időtartama a munkaviszony kezdetétől számított 3 hónap, kollektív szerződés esetén 6 hónap. A felek azonban a maximálisnál rövidebb próbaidőben is megállapodhatnak. Ha 3 hónapnál rövidebb próbaidőben állapodtak meg, akkor a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. A meghosszabbításhoz szintén megegyezés szükséges, egyoldalúan sem a munkáltató sem a munkavállaló nem hosszabbíthatja meg a próbaidőt. A meghosszabbított próbaidő sem haladhatja meg a maximális 3 hónapot. 3. A próbaidőt a munkaviszony részeként kell tekinteni A próbaidő teljes értékű része a munkaviszonynak, azzal az eltéréssel, hogy a felek bármelyike indokolása nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Ez nyilvánvalónak tűnik, de sokszor mégis azt lehet tapasztalni, hogy a gyakorlatban másként látják a felek.