rsm webinárium Költségátterhelések áfakezelése 2022. 04. 07. regisztrálok Nézzünk néhány példát a közvetített szolgáltatásra… Külföldi anyavállalat (K) belföldi leányvállalata (B) javára egy belföldi tanácsadó cégtől (T) rendel meg szakmai munkát. Ilyenkor a belföldi tanácsadó cég a külföldi anyavállalattal szerződik, neki nyújtja a tanácsadási szolgáltatást. A külföldi anyavállalat pedig belföldi leányvállalatának nyújtja ugyanazt azt tanácsadást. Az első számla tehát T és K között lesz, a második pedig K és B között. A szolgáltatás tartalma változatlanul tanácsadás. Ezen szolgáltatás teljesítési helye főszabály szerint alakul, azaz igazodik az igénybevevő letelepedettségéhez. Így a T és K cég közötti számla magyar szempontból áfa hatályán kívüli lesz, áfa nélkül. A K és B közötti relációban a számla szintén nem tartalmaz áfát, külföldről igénybe vett szolgáltatásként kell azt bevallani nemzetközi fordított adózás szabályai szerint B-nek. (Összehasonlításképpen, ha a tanácsadó cég kihagyná a külföldi anyacéget és közvetlenül a belföldi leánycégnek számlázna, akkor a számlát magyar áfával terhelve kell kibocsátani. )
119-137. §-ai tartalmazzák, az adó visszaigénylésének feltételeit pedig a 186. § tárgyalja. A hivatkozott szabályok értelmében sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az adó visszaigénylésének nem feltétele, hogy a számlán bármilyen utalás szerepeljen a közvetített szolgáltatás tényére vonatkozóan. Az a körülmény, hogy az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetését írja elő (pontosabban azt, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen), az Áfa-tv. szabályai (levonási jog, visszaigénylés) szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezt erősíti meg az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2018. NAV útmutató 45. pontja is, amely kimondja, hogy "a számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az Áfa-tv. által előírt kötelező adattartalom (169. §) körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog - feltéve, hogy e jog gyakorlásának az Áfa-tv.
Közvetített szolgáltatás számlázása A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
Kettőjük között közvetlenül jön létre az alapjogviszony (amit a közvetítő közvetít), a közvetítő pedig közvetítői (ügynöki díjat) kap attól a féltől, aki a közvetítést megrendelte. Jó példa a közvetítői tevékenységre az ingatlanügynök, aki összeköti az ingatlan bérbeadóját a bérlőjével. A közvetítői díjat az ingatlanügynök a megrendelője felé fogja kiszámlázni, aki lehet a bérbeadó vagy a bérlő is, attól függően, hogy kitől érkezett a megbízás. Nézzünk egy példát, amellyel az adóvonzatot is láthatjuk! Az ingatlanügynök az óvadékot, illetve az első időszak bérleti díját (300 pénzegységet) a bérbeadó nevében és javára veszi át és ezt a pénzösszeget a közvetítői díjat levonva (100 pénzegység) továbbadja a bérbeadónak. Ebben az esetben az alapjogviszony továbbra is a bérbeadó és a bérlő között jön létre, így a bérbeadónak 300 pénzegységnyi i ngatlan bérbeadást kell számláznia a bérlő felé. Majd ettől elkülönítetten az ingatlan ügynök 100 pénzegységnyi közvetítői díjat fog számlázni megrendelője, a bérbeadó felé.
A hétköznapi életben előszeretettel használjuk a számla, nyugta, előleg stb. kifejezéseket, ám meglehetősen gyakran tapasztalom, hogy az emberek tévesen használják a fogalmakat, helytelenül nevezik meg az egyes dokumentumokat. Éppen ezért arra gondoltam, hogy írok egy rövid gyorstalpalót számlázás témakörben, remélem Neked is segítek vele! 🙃 Számla A számla egy szigorú számadású bizonylat, amelyet szolgáltatás teljesítésekor, vagy áru értékesítésekor állítanak ki. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása. Megjelenési formája szerint megkülönböztetünk papír alapú és elektronikus alapú számlákat. A számlákra, illetve a számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák. A számlának vannak kötelező formai és tartalmi követelményei, amelyeknek minden esetben meg kell felelniük. Ilyenek például: a vevő és szállító azonosítására szolgáló adatok (pl. név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatok (pl.
Emiatt az is előfordulhat, hogy a számviteli törvény szerint már selejtezhető lenne egy számla, de mégsem selejtezhető, mivel a kereskedelemről szóló törvény 5. §-a alapján még meg kell őrizni. 4. De minimis támogatás De minimis (csekély összegű) támogatás esetén a támogatás kedvezményezettjének 10 éves megőrzési idővel kell számolnia. A támogatás nyújtójának kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy a csekély összegű támogatás jogcímén nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őriznie és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azt bemutatni. Szigorú számadású bizonylatok. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 napon belül információt kell szolgáltatni. 5. Többféle hatályosság esetén Amennyiben egy konkrét bizonylat (irat) megőrzésére többféle jogszabály is ír elő megőrzési időt, és azoknak a hossza nem egyezik meg, abban az esetben a hosszabb megőrzési időnek kell megfelelni.
Az Adózás rendjéről szóló törvényben előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Szigoru szamadasu bizonylatok nyilvantartasa. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. A nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie az iratokat az adózónak, a munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat.
A bizonylat tartalmi kellékei A számviteli törvény meghatározza a bizonylatok tartalmi kellékeit is, amelyek pedig a következők: a gazdasági esemény rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazása, a gazdasági esemény okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai, bizonylat kiállításának időpontja, bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése. Bizonylat alaki és tartalmi kellékei