Hogy miképp dőlt el az Erzsébet híd újjáépítése, arról pár hete írtunk a PestBuda hasábjain. Most, a híd felavatásának évfordulóján az új hidat járjuk körbe, mutatjuk be. Az új Erzsébet híd Sávoly Pál tervei alapján épült kábelhíd. A kábelhidak egyidősek a lánchidakkal, de azoknál könnyedebb szerkezetek, amelyek Franciaországban és az Egyesült Államokban vlettek népszerűek a XIX. században, míg a XX. században egyeduralkodókká váltak a nagy távolságok áthidalásánál. Az útpálya elemeinek beemelése (Fotó: Fortepan) A Dunán áthidalandó 290 méteres távolság egyáltalán nem nagy egy kábelhíd tekintetében. Időjárás itt: Erzsébet Híd, Budapest - Foreca.hu. (Az eredeti Erzsébet lánchíd ezzel a nyílással a maga korában világrekorder volt). Az új hídnál azért e szerkezetre esett a választás, mert az új elvek szerint szervezett országos és fővárosi közlekedési rendszer itt, e ponton kívánta közúton összekapcsolni az ország két felét. Azaz ide az eredeti, a város belső forgalmára méretezett híd nem felelt volna meg. (Abba most ne menjünk bele, hogy az a közlekedési koncepció, amely a belvárosba vezette az országos forgalmat, mennyi kárt okozott Budapestnek, és mennyire elhibázott. )
Az Erzsébet híd esetében összesen 61 elemi kábelt húztak át mindkét oldalon, amelyek egyenként 115 huzalból állnak. A kábelek szerelésével október 9-re végeztek. Ezután szabályozási feladatok következtek, majd a függesztőkábelek felszerelése. 1964 nyarán egy igen látványos munkafázis következett, a merevítőtartók és a pályaszerkezet előre legyártott és összeszerelt elemeinek beemelése. Ehhez – ahogy a többi munkafolyamathoz sem – nem volt szükség a híd teljes beállványozására. Az Összekötő vasúti hídnál összeállított, 10 méter hosszú, 20 méter széles, és egyenként 100 tonnás darabokat innen úsztatták fel a budai oldalon kialakított szerelőterületre, ahonnan két úszódaru ragadta meg a hatalmas elemet és helyezte el, "akasztotta rá" a függesztőkábelek végére. 1964. Új Duna-híd - NKK. április 14. és július 15. között összesen 29 ilyen darabból szerelék össze a híd nyílását. Az átadás napján hatalmas tömeg gyűlt össze az ünnepségre (Fotó: Fortepan) A befejező munkák és a híd fedőfestése őszre maradt. Az új, széles, fehér (valójában világosszürke) hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1890-es szakvéleménye viszont így hangzott: "Az Eskü-téri híd építése mindenképpen és teljességgel célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontját. " Szerencsére a testület később megváltoztatta álláspontját. A Kossuth híd története - Cultura.hu. A nemzetközi tervpályázatra 53 munka érkezett, az első díjat a német Julius Kübler egynyílású kábelhídja kapta. A minisztérium mint beruházó azonban a hazai ipart akarta pártolni, amely még nem volt képes a megfelelő kábeleket előállítani, ezért a kiviteli terveket végül Czekelius Aurél készítette el Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai elméletei alapján. Ők lánchidat álmodtak meg (a 15 méteres tartóláncelemek Diósgyőrben készültek), de ez ekkor már nem volt korszerű szerkezeti megoldás. A híd építése miatt hosszabbították meg a Kossuth Lajos utcát a Duna-partig, bontották le a Városháza olasz reneszánsz stílusú palotáját, és majdnem a Belvárosi templomot is, amely végül megmenekült, de a híd feljárója a közvetlen közelében halad el.
Az új, állandó híd építéséről a kormány április 19-én döntött, helyét a Kossuth Lajos és a Batthyány tér közt jelölték ki, a nevét is innen kapta. Az első tervek hétnyílású fahídról szóltak. Nagy fahíd azonban régóta nem épült Magyarországon, nem volt kellő tapasztalat, és a facölöpök sem mutatkoztak elég megbízhatónak az akkor még gyakori jégzajlás miatt. A tervezők, Mistéth Endre és Hilvert Elek vasbeton pilléreket és a főnyílásokban acélcsövekből hegesztett rácsos szerkezetet javasoltak. A cölöpverést 1945. május 16-án kezdték, öt és fél hónap után következett a felszerkezet. A Magyarországon első hegesztett főtartójú híd középső teljes hossza 355 méter, a pálya szélessége 7, a járdáké 3, 35 méter volt, és 15 tonnás járművek haladhattak át rajta. Építéséhez 850 tonna vasat és 3000 köbméter fát használtak fel, a szakmunkásokat az ország minden részéből toborozták. Az acélszerkezetet a Csepel Vasmű és a Győri Vagongyár készítette, a beépítést az akkor vadonatúj, 100 tonnás József Attila úszódaru végezte, amely később a roncskiemelésnél és a hidak újjáépítésnél is szolgált.
Az ÉM Győri Tervező Vállalat által tervezett és 4, 5 millió forintba került hidat 1969. augusztus 16-án adták át a forgalomnak. A híd építése 1969 tavaszán Imre Béla így írt a hídavatásról a Kisalföld napilap, 1969. augusztus 17-i számában: Imre Béla cikke a Kisalföld, 1969. augusztus 17-i számából A Vásárhelyi Pál híd avatásán, 1969. augusztus 16. A híd Révfalu felől. (Kép: Lányiné Gruber Andrea) A Vásárhelyi Pál híd avatásán, 1969. A híd Sziget felől (Kép: Lányiné Gruber Andrea) A Vásárhelyi Pál gyaloghidat 2010 szeptemberében elbontották, helyén gépkocsiforgalmat is lebonyolító híd épült. Felhasznált irodalom: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI HIDAK TÖRTÉNETE, 1993 Tetszett a tartalom? Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. TÁMOGATÁS Főszerkesztő // A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.
De nézzük, milyen további előnyökkel bír még a láb gél lakk: A láb gél lakk esetében nincs száradási idő. Ha kész a lakkozás, már mehetünk is. Akár zoknit, cipőt is húzhatunk a lábunkra. Különlegesebb mintákat és díszítéseket is kérhetünk mint mondjuk egy sima francia pedikűr esetén. A gél lakkozás alapfeltétele legalább egy esztétikai pedikűr is, aminek keretében a lábfej többi része is megújul, ápolt lesz. Hogyan készül a lábköröm géllakk? A gél lakk felvitelének módja egyébként nem sokban tér el a hagyományos körömlakkozás módszereitől. Azt az előzőekben említettem, hogy a gél lakk nem önmagától szárad, mint a körömlakk, hanem UV/LED fény hatására köt meg. Ha a tartósságát kellene érzékeltetni: a zselés műkörömhöz hasonló. Ez azonban nem azt jelenti, hogy vastag is lesz mint a műköröm. A bevonat olyan vékony, mint egy hagyományos lakk. Az elkészítésbeli különbség inkább az előkészítésnél van. Ugyanis, ahhoz, hogy a gél lakk szépen tapadjon minden előkészítő szabályt és a lámpa alatti köttetési időket is be kell tartani az egyes rétegek között.
GÉL LAKK - GEL&LAC - ZSELÉS LAKK Találatok: 1 - 2 / 2 Nézet: termék az oldalon Koromfekete és vakítóan hófehér vékonyecsetes díszítő Gel&Lac, melynek segítségével rendkívül egyszerűen készíthetőek akár bonyolultabb, látványos minták Gel&Lac körmök felületén. A hagyományos lakkozás egyszerűségét és a műköröm zselék tartósságát egyesíti ez a nagyon új, nagyon népszerű körömbevonat, a zselés lakk, gél lakk. Rögtön keményre köt, nem úgy mint a lakkozás. Rendkívül tartós 3 hét eltelte után is csupán a lenövés látszik. A puha saját körmöket megkeményíti, védi, rugalmassága miatt a körömmozgásokat repedés és felválás nélkül átveszi. Saját köröm megerősítésére a Hard&Go Keratin tartalmú gél lakkunkat ajánljuk. A gél lakkokat saját köröm felületére, zselés műkörömre illetve porcelán körmökre is bátran használhatod. A BrillBird folyamatosan a legújabb innovációkat, technikákat, technológiákat kutatja, így termékskálájában megtalálhatóak az egyetlen rétegben is tökéletesen fedő, rögtön UV lámpában vagy LED lámpában fényesre kötő Brush&Go gél lakkok, a fémes hatású Liquid Metál zselés lakkok, valamint a színazonos üvegben található Hypnotic gél lakkok.
Majd a pedikűr legkellemesebb része a lábmasszázs vitaminokban gazdag krémmel, olajjal ami táplálja és hidratálja a bőrt. A lábak mindenki szeret nemcsak kellemes, de az egész testre, lélekre jó hatással van. Felfrissíti az izmokat, a bőrt, a vérkeringést, az idegrendszert lenyugtatja és csodálatos közérzetet teremt. Ezután a csodás élmény után aki kéri jöhet a lakkozás vagy gél lakkozás. Bőrünk tulajdonképpen természeténél fogva viszonylag jól védekezik a káros hatásokkal szemben. A bőrt védő savköpeny semlegesíti az alkáli összetevőket, a bőrazonos lipidek pedig, csakúgy, mint a nedvességet megkötő összetevők, megvédik a bőrt a kiszáradástól. Ha azonban a bőr természetes savköpenye időről időre megsérül, és ezáltal felborul az egyensúlyi állapota, többé nem képes az önálló védekezésre. A következmény: száraz és érdes bőr. Ha pedig a bőr továbbra is túlzott igénybevételnek van kitéve, apró ráncok is megjelennek rajta. Ebben a már károsodott állapotban többé nem képes ellenállni a bőrbetegségek csíráival és az allergénekkel szemben.
Lájk!