Legelőbb tehát csónakot készítettek, hogy legyen mivel átkelniök a Dunán. De faragtak maguknak furcsa sisakokat is fából. Állatfejeket és ördögpofákat ábrázoltak. Az álarcok hátsó részét birkabundával borították, s homlokrészükbe kosszarvakat erősítettek. Egymást kaszabolva futottak s még hátra sem mertek nézni. A világ valamennyi kincséért sem vállalkoztak arra, hogy az ördögöktől megszállt városba valaha is visszatérjenek. Amikor a télnek vége, s a természet halála után várják a mindent éltető tavaszt, a mohácsiak még ma is magukra öltik álarcukat. Kezükbe veszik kereplőiket, megfújják a kürtöket - emlékeznek erre a régi győzelemre. A Mohácsi Ördögök Magyar Népmonda – „ A Mohácsi Ördögök… „. Mohácsi népmonda alapján Hogy mi történt a megyei labdarúgásban? Nézze meg az összefoglalót! Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen József Attila: Étkek áradata- részlet Ím, hát aki mértékkel szórakozott az étkekkel, s nem roggyant meg keze- lába, jöhet a táncos- oskolába.
Amikor a magyarok partot értek, elült a vihar, a mennydörgés. De most kezdődött az előbbinél is félelmetesebb zsivaj, lárma. Pergett a sok kereplő, búgtak a kürtök, ütötték a kolompokat. Amint a felriadt törökök kitekintettek, azt hitték, ördögök rohanták meg őket, s fejveszetten menekültek. Egymást kaszabolva futottak, s még hátra sem mertek nézni. A világ valamennyi kincséért sem vállalkoztak arra, hogy az ördögöktől megszállt városba valaha is visszatérjenek. Amikor a télnek vége, s a természet halála után várják a mindent éltető tavaszt, a mohácsiak még ma is magukra öltik álarcukat. Kezükbe veszik kereplőiket, megfújják a kürtöket – emlékeznek erre a régi győzelemre. Forrás(szöveg): jazsoli5 Busójárás 2012 -> Program 2012. február 4. szombat 22:05-kor -Mohácsi J. : Krétakör Nyikolaj Erdman: A mandátum Vígszínház: Bárka Színház: Mohácsi István-Mohácsi János-Társulat: A vészmadár - avagy hamar munka ritkán jó 2008 Csak egy szög 7. 7 rendező (magyar színházi felvétel, 203 perc, 2008) 1995 A kávéház 10 (magyar színházi közvetítés, 207 perc, 1995) 1992 1990 2020 2019 Liliomfi szerző Bemutató 2019. október 4.
E szó bajor- osztrák közvetítéssel Vaschanc alakban került a magyar nyelvbe, ebből lett fassang, majd újabb félrehallás nyomán farsang. A farsang a bálok, táncmulatságok időszaka már régtől fogva. A farsang kivétel a keresztény hagyománykörhöz is kapcsolódó ünnepeinkhez képest, ilyenkor ugyanis pogány szokásokat elevenítettek fel, melyeket az egyház évszázadokig üldözött. Térkép kilométer
A könyvégetésre és kultúrarombolásra buzdító vers mélyén Babits és Szabó Lőrinc, a "barbár tanítvány" viszonyának megromlásáról is szó van: a két ember temperamentum, jellem, erkölcs tekintetében egymásnak szöges ellentéte volt. Szegénynek lenni s fiatalnak Száraz parafa már a nyelvem, minden szép eltorzul szememben, jobb a némának, jobb a vaknak, mert rettenetes ennyi vággyal szegénynek lenni s fiatalnak. Voltunk vad, hivő; ifju hordák, s felkoncolták…A vén okosság győzött? Isten? vagy csak e az trükk? Rettenetes sors, hogy a harcot, mindig hiába, ujrakezdjük. Rettenetes csak várni mindég, tűrni rabságod, örök inség, nem érteni, a hiba hol van, s csodát akarva és teremtve mindig elterűlni a porban. Babel Web Anthology :: Szabó Lőrinc: Szénásszekér. Rettenetés - gonosz kép; tűnj el! – harcolni régi mesterünkkel, vagy tisztelegve nézni, hogy vág arcunkba keze, és amely valaha őt érte, a korbács. Óh, részt kapni minden örömben! Fulj meg, lélek tüze. :: De nem, nem, ez csak a düh, a régi átok: tanulnunk kell, testvéréim, uják, indulók, ' proletárok!
Megjegyzés: Gyerekkönyvtár olvasóterem Kapcsolódó dokumentumok 1. Forrás megnevezése: Keresés a forrásban » Versek és elemzések Forrás típusa: Könyv Forrás adatai: Kezdő oldal: 94 Záró oldal: 99 Könyvtári jelzet: 894 A38 Szerző: Alföldy Jenő Kiadás éve: 1995 Kiadás helye: Budapest Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Forrás státusza, állapota » Szerző(k) Alföldy Jenő Tárgyszavak Szabó Lőrinc szénásszekér <<< Vissza a kereséshez
Szénásszekér ment át az éjszaka a városon, az utcánkon, fehér holdfényben, – óh hogy felfigyeltek a fülledt házsorok! Hogy nyujtóztak és sóhajtoztak a roncs körúti fák! Szénásszekér ment át a városon. Szabó Lőrinc: Szénásszekér - Kádár Katalin Imola posztolta Amsterdam településen. Jött és továbbment: úszott, lebegett az édes szagban, amely vele jött, úszott a fényben, úszott és mesélt – nekem mesélt! Nekem hozta el a falusi holdat, tömzsi tücsköket, lompos komondort, rétet, aratók bőtorkú dalait, mezei nők barna bőrét, ekét és vödröket, cigány nyirettyűt, dünnyögő dudát, hozta magával emlékeimet, utánam hozta kormosderekú bikák szemében az erős napot, a trágyát és az egek árvizét, a záporban felfrissült dombokat, kegyetlen munkát, erőt, szigorú kitartást, – mindent utánam hozott! Visszahozott mindent, s míg áthaladt a villanyfényes, síri városon, az éjszaka körútján: szívdobogva hallgattam, hogy nőnek köröttem a fák, füvek, erdők, s távol ormokon roppant testét végigterítve hogy lélegzik ős álmában a hegyek tölgyhomlokú, bozontos istene.
A húszas évek költészetének fő szólama a város, a világ, a pénz, a jelen elleni keserű, átkozódó lázadás. "Átkozd meg a várost és menekülj! " – hirdeti második kötetében a ciklus címe, s az idézet így folytatódik a versben (A szörnyeteg városa): " Átkozd meg a várost °°s menekülj a szabadba, ki, menekülj a hegyekbe, mezőkre s ott °°a tiszta ég alatt mindent elölről kezdve építsd °°új városodat: építs új várost és idézd °°az új istent, aki jön és vihara csákányaival °°a múltat szétveri! " Dühének forrása egyéni léthelyzetében fedezhető fel elsősorban. Illúziói, reményei szétfoszlottak. Foglalkozása, tehetsége a városhoz kötötte, az újságírói munkát azonban robotnak, igának tartotta ( Az Est- lapoknál telefontudósításokat fölvevő gyorsíró). Beérkezett a polgári társadalomba: tekintélye, állása, családja volt, de nehéz anyagi gondok kínozták. A pénztelenség gyötrelmeit ugyanúgy élte át, mint Ady Endre: a szellemi és testi gyönyörök teljességére vágyott, de ettől elzárta a szürke hétköznapok nincstelensége, az örökös létbizonytalanság.
232 Bolondok 79 Búcsú Avelengótól 38 Célok és hasznok között 70 Dsuang Dszi álmo 113 Egy barátnőnk temetésén 223 Egy döglött légyhez 136 Egy pohár víz 94 Egy raguzai leánderhez 142 Egy téli bodzabokorhoz 146 Együtt és külön 116 Este 14 "Ez vagy Te! "