Óriási siker, gratulálunk a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványnak! Forrás: Indexkép forrás: Cikk első megjelenése: 2016. augusztus 03. Témába vág Saját érmet kapott a vakvezető kutya, miután gazdija dobogós lett a Téli Paralimpiai Játékokon Gazdája szeme fénye, a fekete labrador szerény csóválással köszönte meg a figyelmességet. Megható, ahogy az alaszkai malamut lelkesen segíti vak barátját A két jóbarát az első pillanattól fogva imádja egymást, és amikor a husky betegsége miatt elveszítette látását, pajtása örömmel vállalta a vakvezető feladatát. Kutyák a történelemben: Buddy, Amerika első vakvezető kutyája "Buddynak köszönhetem, hogy visszakaptam a szabadságom". Magával ragadó történet egy német juhászkutyáról és gazdájáról, akik látássérültek és vakok ezreinek életét változtatták meg. A BKK támogatja a segítő kutyákkal közlekedőket Szorosabbra fűzi együttműködését a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesülettel (MATESZE) annak érdekében, hogy a segítő kutyákkal közlekedők a jövőben még problémamentesebben vehessék igénybe a budapesti közösségi közlekedést - tájékoztatta a BKK csütörtökön az MTI-t. Szívmelengető barátság: négylábú társa segíti a menhelyről befogadott vak kutyát Szemem fénye - szoktuk mondani valakire, akit nagyon szeretünk.
Katánál születtek a kölykök, ő szintén látássérült, mellette Piroska, az alapítvány szakmai vezetője /Fotó: Pozsonyi Zita – Egyéves korukban dől el, alkalmasak-e vakvezető kutyának. Rengeteg szempontot figyelembe veszünk, a legfontosabb az alkalmazkodóképesség és az együttműködésre való hajlam. Már a nevelőcsaládoknál elkezdik a fegyelmezőmunkát, később a kiképzésükkor ezeket a feladatokat átvesszük, majd következik a városismeret. Sokat járjuk a várost, előbb pórázzal, aztán hámmal. Ha úgy ítéljük meg, hogy a kutya képes egy látássérült embert biztonságosan vezetni, jöhet a kiképzői vizsga. Ezt követően kerülnek látássérült emberhez, akivel még szintén gyakorolni kell – teszi hozzá Piroska. Drága az ebek kiképzése A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola azért indította el tenyésztési programját 3 évvel ezelőtt, hogy minél több tehetséges és alkalmas kutya kerüljön vakvezetőképzésbe, hiszen sokan várnak vakvezető kutyára. Hazánkban a látássérültek mindössze 1 százaléka közlekedik vakvezető kutyával.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tíz éve dolgozik azon, hogy minél több kiképzett vakvezető kutya állhasson munkába, valamint a társadalmi szemléletformáláson és a fogyatékosság ügyének ismeretterjesztésen túl segít abban, hogy minél több rászoruló élhessen függetlenebb, önállóbb és biztonságosabb életet. Mint azt az alapítvány hétfői közleményében írja, Magyarországon évente öt-hatezer ember veszíti el teljesen a látását vagy válik súlyosan látássérültté. Ezeknek az embereknek kevesebb mint egy százalékát, január végi adatok szerint 137 főt segít vakvezető kutya. Nagyon sokan várakoznak évek óta hiába, pedig egy ilyen társ sokak számára az egyetlen lehetőség lenne arra, hogy visszaszerezzék önállóságukat. A látássérült ember számára egy segítő kutya teljes szabadságot, önállóságot és biztonságot tud nyújtani és lehetővé teszi, hogy teljes értékű életet éljenek. A vakvezető kutya sokrétű követelményrendszernek kell, hogy megfeleljen: kifogástalanul egészséges, bátor, kitartó, ugyanakkor szelíd és emberszerető kell, hogy legyen.
Ezután látássérült gazdáikkal gyakorolnak a közlekedésbiztonsági vizsgára, amelynek teljesítése után hosszú éveken át hű társak lesznek. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola számára nagy örömet jelent, hogy felnevelhetik a vakvezető kutyák újabb generációját. Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
Ennek során többek között azt is ki lehet majd próbálni, hogy hogyan "vezet" a vakvezető kutya. Minden résztvevő díszoklevelet, a korcsoportok győztesei pedig ajándékcsomagot is kapnak. A díjazott alkotásokat a vakvezető kutyák világnapja (április 27-én) alkalmából tartott rendezvényen is bemutatják a nagyközönségnek. A pályázatok beérkezésének határideje: 2014. április 15. kedd 24:00. A szavazás ( lájkolás) lezárása: 2014. április 20. vasárnap 24:00 Az eredményhirdetést: április 27-én, a vakvezető kutyák világnapján tartják. (kutyabará)
Az utolsó ház balra (The Last House on the Left) Wes Craven 1972-es már-már betegesen perverz erőszakfilmjének elkészült az újkori feldolgozása, ami amellett, hogy jobban sikerült, mint elődje, bemutatja nekünk, hogy manapság hogyan forgatja fel egy békés család életét a nyers erőszak, és mi jár azoknak, akik bántják a Collingwood házaspár leányát. A remake-ek nem jók, legalábbis az esetek túlnyomórészében. Ezt az állítást támasztja alá az a sok rókabőr, például a Péntek 13, vagy a Texasi láncfűrészes filmek, amik az eredeti verziót másolva meg sem próbálnak valami különlegességet, valami egyediséget mutatni, magyarán így téve tanúbizonyságot a feleslegességükről, haszontalanságukról. De kivételek azért mindig akadnak, mondjuk, ha jelen esetben nem erről beszélnék, akkor ez az írás nem jöhetett volna létre, vagyis létrejött volna, csak akkor a bukottak táborát erősítené Dennis Iliadis azonban nagyon ügyesen dolgozta fel és valamennyire át Wes Craven (ő az egyik producer) segítségével a 72-es filmet.
A remake-ek korát éljük, méghozzá már elég hosszú ideje, ez tény. Nincs új a nap alatt, satöbbi, az okokkal tisztában vagyunk. Talán nincs másik műfaj, amit jobban érintene az ötlethiány, és amelyik jobban rászorulna egy kiadós vérátömlesztésre (no pun intended), mint a horror. A horrorfilmek legutóbbi hőskorában, ami mondjuk olyan 20 éves időszakot foglal magába, az 1970-es és 80-as évtizedet, készült darabok újrái az utóbbi időkben gombamód elszaporodtak. Csak az elmúlt két évből legalább fél tucatot fel tudunk sorolni (Péntek 13., Véres Valentin 3D, Halloween, A sziklák szeme, Az országút fantomja, folytassam? ), és készülőben van még legalább ugyanennyi - köztük egy újabb klasszikus, a Rémálom az Elm utcában, és egy kevésbé ismert kultfilm, A mostohaapa feltámasztása. Az utolsó ház balra is ezt a nemesnek éppen nem nevezhető sort gyarapítja. Wes Craven nevét ma már szerintem nincs emberfia, ki ne ismerné, még ha nem is film- és/vagy horrorrajongó az illető. Craven a borzongatós-vérontós-hidegfutkosós filmek egyik élő legendája, nagyrészt olyan műveinek köszönhetően, mint a Rémálom az Elm utcában, illetve a Sikoly-sorozat.
Azt a filmet, amivel gyakorlatilag Wes Craven nemcsak a saját karrierjét indította útjára, hanem egyfajta forradalmat is, ami meghatározza a mai modern thrillereket is, de nem szabad elfelejteni, hogy akkor egy másik korszak volt. Igazából abban mutatkozik meg a feldolgozás legnagyobb erénye, hogy Iliadis pontosan tudta, mihez kell hozzányúlnia, mit kell változtatnia, hogy 2009-ben értelmet nyerjen ez a történet a mai generáció számára. 1972-ben más korszak volt, más szokásokkal, más igényekkel, más motivációkkal, így az új filmnek is más mondanivalót kell magában hordoznia. Míg a 72-es változatra erősen rányomta a bélyegét a szexuális forradalom, vagy a szexuális szabadság, addig az újkori részben a manapság hihetetlen mértékben elharapódzott erőszak kap majd hangsúlyt. Hiszen, ha körülnézünk a nagyvilágban, mindennek lehet nevezni a körülöttünk történteket, csak épp békésnek nem. Ezek után rá is térek az új részre kicsit bővebben. Egyszerűnek indul minden. A Collingwood család John (Tony Goldwyn), Emma (Monica Potter) és a lányuk Mari (Sara Paxton) kikapcsolódás gyanánt érkeznek az elhagyatott helyen lévő kis tóparti házukba.
Nálam kb. 40% és még finom voltam 2009-07-10 23:35:06 #10 Ennek a filmnek a horrorhoz semmi köze. Még távolról sem. Teljesen középszerű thriller, vagy még annál is rosszabb. A rendező abba a hibába esik, mint az amerikai rendezők általában, hogy teljesen bugyuta emberi reagálásokat tett bele a filmébe, ráadásul még olyan képtelen dolgokat, ami egy átlag ember számára felfoghatatlan. Mi az hogy valakit szíven szúrnak és még verekszik vagy 5 percet, és két ember sem tudja leszerelni. Vagy hátba lövik a lányt és több száz métert kúszik a vízpartról a házukig. Ez mi? Meg egy lányt, aki van vagy 50 kiló nem tud leszerelni egy 85-90 kilós férfi, egy 70 kilós fiú, meg egy nő. Van ezekből bőven a filmben. Tetejéban egy tizen akárhányéves lányt fetkőzését mutatja a kamera a film elején. Nekem semmi nőies vonás nincs a kislányon. Mi ez? Pedofileknek készült a film? Nem értem... Ez a film nagyon rossz. Nem ajánlom senkinek. Én nem csalódtam, de nem is lepődtem meg semmin. Teljesen középszerű. Nu-horror, ha szabad ilyet.