Fotó: Utazzitthon Az M0-ról Lakihegyen át elérhető tízezer fős város a Csepel-sziget északi részén, a főváros határától alig néhány kilométerre áll, parkolóhelyet pedig mindig találunk a kapu mellett. Szent László-templom, Nyírderzs Fotó: ifj. Csaba László/Építészfórum A Nyírbátortól alig tíz kilométerre álló Nyírderzsen alig hatszázötvenen élnek, egyetlen nevezetességeként pedig legtöbbször csak gótikus szentéllyel, illetve két egykorú ablakkal is rendelkező görögkatolikus templomát emlegetik, pedig Szent Lászlónak ajánlott római katolikus temploma is megérdemli a figyelmet: a fentebb említett hollóházi csoda terveit is papírra vető Csaba László munkája nyomán 1984-re megszületett épület ugyanis sokkal inkább hasonlít egy furcsa sci-fi álomra, mint egy egyházközség gyülekezőhelyére. Mindez persze semmit sem von le a szépségéből, hiszen a misék alatt az épület fényben úszik. A 471-es számú útról letérve öt percen belül feltűnő, a főutca mellett álló templom környékén mindig vannak parkolóhelyek, az épületbelső bejárásához azonban – az előző példákkal együtt – itt is feltétlenül szükséges időben jelezni az érkezésünket.
Az i. e. 1. századtól kezdve két évszázadon át a rómaiak három templomot építettek itt Jupiter, Bacchus és Vénusz számára. Jupiter templomát szánták a Római Birodalom legnagyobb templomának, 54 masszív gránit oszlopának mindegyike 21 m magas. Ezekből a gigantikus oszlopokból napjainkban mindössze 6 áll, de így is lenyűgöző látványt nyújtanak. A legjobb állapotban Bacchus temploma maradt fenn, melyet 150-ben építettek. A templom 69 m hosszú és 36 m széles. Falait 42 korinthosz oszlop díszíti, melyekből 19 maradt meg eredeti álló helyzetében, ezek 19 m magasak. 9 Megváltó Krisztus székesegyház A Megváltó Krisztus székesegyház egyik e a legimpozánsabb és legellentmondásosabb épületeknek Moszkvában. Eredetileg Napóleon veresége után építették, de a munkálatok 1839-ig nem indultak el. 1931-ben Sztálin parancsára darabokra robbantották, hogy helyet csináljanak a Szovjet Palotának, ami sohasem épült fel. 1990-ben az orosz ortodox egyház engedélyt kapott a székesegyház újjáépítésére. Az építkezést 2000-ben fejezték be, az új katedrális megőrizte eredeti arculatát, de modern anyagok felhasználásával építették.
"Februártól kezdve kötelező lehet a koronavírus elleni oltás Németországban – jelentette be Angela Merkel. A távozó kancellár és utódja, Olaf Scholz a német tartományok vezetőivel tartott találkozót, és megegyeztek néhány új járványügyi lépésben. A német sajtó "az oltatlanok bezárásaként" emelgeti a rendelkezéseket. Német - Éremművészet, plakettek - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Angela Merkel bejelentette, hogy újabb korlátozásokat vezetnek be a karácsonyi ünnepek idejére, amelyek elsősorban – de nem kizárólag – az oltatlanokat fogják érinteni. Meghosszabbították a már eddig is érvényben levő járványügyi szabályokat. A szaküzletekbe, vendéglátóhelyekre, színházakba, mozikba és egyéb kulturális intézményekbe csak a beoltott vagy a fertőzésen átesett emberek léphetnek be (a németek ezt 2G-szabályként emlegetik). A védettséggel nem rendelkezők tehát csakis az alapvető fogyasztási cikkeket árusító boltokba léphetnek be, máshova nem. A sporteseményeken, kulturális rendezvényeken is korlátozzák a résztvevők számát. Zárt helyiségben legfeljebb a kapacitás felét lehet felhasználni, és maximum ötezer nézőt engedhetnek be.
A befektetők ugyanakkor azt szeretnék, ha folytatódna a VW átállítása villanyautó-gyártóvá. – A VW-nek lényegesen fel kell gyorsítania az elektromos járművek felfutását annak érdekében, hogy a befektetők elhiggyék a hiteles átmenet történetét – mondta Arndt Ellinghorst, a Bernstein elemzője a Bloombergnek. Teljesen más véleményen vannak azonban a szakszervezetek, illetve az autógyártástól függő német tartományok vezetői. ITM: tartományi szinten is érdemes felpörgetni a német-magyar innovációs kapcsolatokat | Szekszárd Online. Nem közismert, de Alsó-Szászország szövetségi tartomány az autógyártó részvényeinek húsz százalékát birtokolja, és általában a munkások érdekei mellett áll ki, mivel a helyi alkalmazottak közül sokan egyben szavazópolgárok is. Stephan Weil, az állam miniszterelnöke ellenzi a VW rapid elektrifikációs terveit és a vele járó megszorításokat. Másfelől Diess számára komoly feladat, hogy versenyre keljen a Teslával, amely hamarosan megkezdi a termelést mindössze kétórás autóútra a VW központi gyárától. A német csúcsmenedzser egyébként közismert Tesla- és Musk-rajongó, a német gyártó gyökeres átalakításakor az amerikai e-autó innovátor nyomdokait kívánja követni.
2021-11-30 17:55 A német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje, Olaf Scholz, aki várhatóan a jövő héten veszi át hivatalosan is stafétát Angela Merkel leköszönő német kancellártól, támogatja a kötelező oltás bevetését és az oltatlanok kitiltását a nem létfontosságú üzletekből – írja a Reuters. Scholz és Merkel együtt tárgyaltak a német tartományok vezetőivel a járványkezelésről (Scholz jelenleg is tagja a Merkel-kormánynak, ő a pénzügyminiszter). Gyorssegélyt kapnak az árvíz sújtotta német tartományok - SZEKSZÁRDI HÍREK. A megbeszélésről kiszivárgott információk szerint a szocdemek kancellárjelöltje kijelentette, hogy támogatna egy, a kötelező oltás bevezetéséről szóló, pártokon felül álló kezdeményezést, azzal, hogy az február végére átültethető lenne a gyakorlatba is. Scholz állítólag amellett is érvelt, hogy a nem létfontosságú termékeket árusító üzletekben és bevásárlóközpontokban csak oltási igazolás ellenében léphessenek be a vásárlók. A német Robert Koch Intézet aktuális adatai szerint az elmúlt héten 452 fölött jár Németországban a 100 ezer főre eső koronavírusfertőzöttek napi száma.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
2021. szeptember 26., vasárnap - 11:09 Vasárnap tartják meg Németországban a szövetségi választást, amely most azért is figyelemre méltó, mert nemcsak a Bundestagnak lesz új az összetétele, hanem új kancellárja is lesz az országnak. A 2005 óta hatalmon lévő Angela Merkel ugyanis nem indul újra. A magyar egyfordulós választási rendszerhez hasonlóan, a német szövetségi törvényhozásba egyrészt közvetlenül, egyéni választókörzetekből, másrészt pártlistáról is be lehet kerülni. Így tehát a német választópolgároknak két szavazatuk van, amelynek értelmében az első voksot a szavazók a saját választókerületük – amelyből összesen 299 van az országban – egyéni jelöltjére tudják leadni, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. A második szavazatot viszont a pártlistára lehet leadni, amelyet a tartományok külön állítanak. Ezek a voksok döntik el a törvényhozás másik felének létszámát, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent. A német kormányfőt, vagyis a kancellárt azonban nem közvetlenül választják az emberek, hanem a parlamentbe bejutott pártok döntenek róla abszolút többséggel, titkos szavazással.