Ahogy majdnem minden weboldal, a is használ sütiket a felhasználói élmény fokozása érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k (sütik) alkalmazásába. További információ: itt.
Iratkozz fel a hírlevelére a hírportál főoldalán, és lájkold vagy kövesd a Media1 Facebook-oldalát is. Nézz szét a alaposabban, mert ott további podcastokat is találsz, immáron több mint 11 évre visszamenőleg!
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Egyre több az olyan platform, mely igyekszik megvédeni a tartalmait a globális játékosoktól. Véleménycikk. 2020-ben a világ reklámbevételeinek több mint egyharmada áramlott a két legnagyobb globális platformhoz, a Google-t üzemeltető Alphabethez és a Facebookhoz, de gyors ütemben nő az Amazon reklámbevétele is. Néhány ábra, amely helyre teszi Orbán Viktor újságvásárlós akcióját | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A médiapiac többi szereplőjének piaci részesedése ezzel párhuzamosan zsugorodik, ami lassan, de biztosan kizsigereli atartalomipart. Fenntartható-e ez az üzleti modell, mit nyer, mit veszít vele a társadalom, és mit lehet tenni, ha úgy véljük, hogy ez egy káros piaci jelenség? Ezt a kérdést járta körbe a Magyar Reklámszövetség felkérésére a KPMG annak érdekében, hogy a hazai kommunikációs ipar megfelelő információs bázison kezdhessen neki egy közös stratégia megalkotásának. A reklámpiac a 2000-es évek óta gyors átalakuláson megy keresztül. A bevételek mind nagyobb része áramlik az online térbe, miközben a hagyományos tartalomszolgáltatók – újság, tévé, rádió, mozi – és egyéb reklámfelületek – kül- és beltéri plakátok, egyebek – részesedése gyorsan zsugorodik.
Ez önmagában nem lenne probléma, hiszen a tartalomipar is jórészt a netre költözött, de a bevételek jelentős részét két globális szolgáltató, a Google (egészen pontosan az azt üzemeltető Alphabet) és a Facebook kezében összpontosul. A helyzet odáig fajult, hogy 2019-ben a 615 milliárdos globális hirdetési piac csaknem fele az online térben jelent meg, és amikor ennek több mint kétharmada (205 milliárd dollár) a két nagy szolgáltatónál landol, és további 5-6 százaléka az Amazonnál és Twitternél köt ki, akkor azt mondhatjuk, hogy az online hirdetések háromnegyede és a globális hirdetési bevételek több mint egyharmada a 4 legnagyobb globális platformhoz folyik be. A teljes cikk: Jó a hirdetési rendszere a Google-nek, de az árnyoldaláról is beszélni kell
Összefoglaló A minimálbér emelkedésének következtében 2022-ben is nőtt a rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. 2022. január 10. 2022-ben, a minimálbér 20%-os emelkedésének következtében több, mint 300. 000 Ft-tal, 1. 800. 000 Ft-ra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás egy főre jutó összege. A rehabilitációs hozzájárulás egy több, mint 20 éve létező, közvetett foglalkoztatást segítő adó, amely a 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során. Ugyanis, ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma egy szervezet esetében a 25 főt meghaladja, és ha ebből a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5%-át (kötelező foglalkoztatási szint), akkor a minimálbér összegének kilencszeresével megegyező rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak.
Rehabilitációs bérköltség kalkulátor: a korábban megadott létszámadatok illetve a tervezett foglalkoztatási paraméterek (SZOCHO kedvezmény, tervezett létszám, munkaidő, munkabér) alapján a kalkulátor kiszámolja a foglalkoztatás költségeit az igénybe vehető kedvezményekkel (kiváltott rehabilitációs hozzájárulás, járulékkedvezmény) és azok nélkül, kiemelve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának gazdasági előnyeit, amely pénzügyi következtetések egy diagramon is szemléltetésre kerülnek. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2022-ben 1. 800. 000 Ft-ra nőtt (az előírt létszám kvótából hiányzó MMK munkavállaló/év), amelyet az alábbi cikkünkben mutattunk be:
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. augusztus 12-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3767 […] meghaladja az ellátás összegének kétszeresét, de legalább a minimálbér összegét. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szintet). A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Létszám alatt a KSH-útmutató szerinti átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni - többek között - azt a személyt [Mmtv. 38. § (1) bekezdés alapján], aki 2011. december 31-én III.
Mostanáig munkaerő-kölcsönzés esetében a kölcsönbeadó munkáltatót terhelte a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség, így a kölcsönbevevő cégek nem voltak ösztönözve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A módosítás alapján, 2015. július 19-ét követően a munkaerő-kölcsönzést érintő új szabály értelmében a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztattak már nem a kölcsönbeadó statisztikai létszámában jelennek meg, hanem a kölcsönbevevőnél a kikölcsönzés tartama alatt (2011. évi CXCI. törvény 23. §. (4a)). A módosítással a jogalkotó ezt a terhet szerette volna visszahelyezni a kölcsönbevevőkre, akiknél a valós munkavégzés zajlik, továbbá motiválni szerették volna a munkaadókat megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.
A NAV válasza alapján, ha a kölcsönbeadó nem tesz olyan nyilatkozatot a kölcsönbevevő felé, hogy a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében ő veszi figyelembe a kölcsönbe adott munkavállalókat, akkor mindkét félnek egy másodlagos, kizárólag a rehabilitációs hozzájárulás számítása során alkalmazandó átlagos statisztikai állományi létszámot is ki kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a számítások során a kölcsönbevevő úgy jár el, mintha az adott munkavállalókkal 2015. július 19-től munkaviszonyt létesítene, a kölcsönbeadó pedig úgy, mintha ekkor megszűnt volna az adott munkavállalók munkaviszonya. Az új számítási módszer elkerüléséhez szükséges kölcsönbeadói nyilatkozat határidejét tekintve nincs jogszabályi előírás, tehát gyakorlatilag az az időpont számít a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából, amikor a kölcsönbeadó megteszi az említett nyilatkozatot a kölcsönbevevő felé.
A bizonyítási kötelezettség tekintetében elmondható, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a feleknek be kell tudniuk mutatni azt a nyilatkozatot, ami arról szól, hogy a kölcsönbeadó akarja beszámítani az érintett munkavállalókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló létszámba. Így az adókockázatok elkerülése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a nyilatkozatok megfelelő adattartalommal való megfogalmazására és határidőben történő átadására.
Ezen pénzügyi ösztönzők szervezetre szabott, szemléletes bemutatását teszi lehetővé az alábbi linken elérhető két kalkulátor.