Orlai Produkció "Találomra levettem egy regényt a polcról" – Új rendezéséről mesél Fehér Balázs Benő Fehér Balázs Benő legújabb rendezése egy kortárs német regényből született: A fura című előadást december 17-én mutatják be a B32 Galériában, az Orlai Produkciós Iroda gondozásában. élő-közvetítés Fiatal alkotók mesélnek – Élőben közvetítünk a KDF-ről! A december 2-án induló Kortárs Drámafesztivál keretein belül pályakezdő színházi alkotók beszélgetnek a Trafóklubban. Az eseményt a fesztivállal együttműködésben, a Facebook-oldalunkon élőben követhetik. Fiatal alkotók mesélnek – Élő közvetítés a KDF-ről! A Kortárs Drámafesztivál keretein belül pályakezdő színházi alkotók beszélgetnek a Trafóklubban. Az eseményt a fesztivállal együttműködésben Facebook-oldalunkon élőben követhetik. A fura – Világsikerű regény adaptációja az Orlainál December 17-én mutatja be az Orlai Produkciós Iroda a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán Benedict Wells Spinner című sikerregényének adaptációját A fura címmel.
GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. A fura című előadás címszereplőjét, Jesper Liert tarthatnánk éppen furának, ha nem volna olyan pokolian ismerős. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tévedtem, amikor az úgynevezett politikai elitnek a III. Richárd és a Macbeth negyedik-ötödik felvonását ajánlgattam okulásul. Súlycsoport és érthetőségi szempontok okán sokkal, de sokkal megfelelőbb Ionesco Makbettje, ez a vérgőzös szatíra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Kultúrbrigád, Ionesco, Átrium Film-Színház, Alföldi Róbert, Szatory Dávid, Fábián Szabolcs, Tihanyi Ildi, Bányai Kelemen Barna, Orosz Ákos, Hevér Gábor, Kerekes Éva, Parti Nóra, Bercsényi Péter, Krum Ádám, Fehér Balázs Benő Most akkor ünnepélyesen megígérem, hogy – bár nagy a kísértés rá – egy szót sem fogok az időjárásról írni. PUSKÁS PANNI FESZTIVÁLBESZÁMOLÓJA. POSZT 2014, Boris Vian, Fekete Ádám, Szilágyi Csenge, Császár Angéla, Sándor L. István, Bach Kata, Rada Bálint, Fehér Balázs Benő, Bán Bálint, Térey János, Nyílt Fórum, Székely Csaba, Spiró György, Vékes Csaba, Heidl György, Lénárd Róbert, Trafik, Lovasi András, Lackfi János, Cervinus Teártum, Derzsi György, Ágoston Zoltán Nem mond semmi olyat a Krétakör komoly kampánnyal beharangozott produkciója, amit ne tudnánk egyébként is.
- Amikor színész szakra jelentkeztem, már érdekelt a rendezés. Ekkoriban nagyon foglalkoztatott a Bűn és bűnhődés. A gólyatáborban találkoztam Fekete Ádámmal ( az elkészült előadás dramaturgja - a szerk. ), akiben olyan társra találtam, akivel bele mertem fogni. Ezután már nem volt kérdés. - Lényegében az évek során eltanultad a rendezést? - Mindig figyelem, hogyan instruálnak az osztályfőnökeim ( Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor - a szerk. ). Ebből sokat tanultam, és örülök, hogy nem rendező osztályban kezdtem. - Mennyire fogadtak el az osztálytársaid rendezőként? - Bennem volt feszültség, mert nem akartam, hogy azt gondolják, hogy kiskirályt akarok játszani. Ahogy elkezdtünk próbálni, kiderült, hogy alaptalan a félelmem. Már nem az érdekelt, hogy az osztálytársaim, hanem az, hogy létrehozzunk valamit közösen. Bán Bálint, és Fehér Laci a Bűnhődés ben is játszottak, de Ostorházi Dettit most rendeztem először. Nagyon szerettem velük dolgozni. - Többször hivatkoztál a Bűn és bűnhődés re. Mit tanultál meg ennél a munkánál, amit aztán a Hitgyógyász nál tudtál kamatoztatni?
Kísérletképpen átírtam az első jelenetet, amit elküldtem Sárinak, aki meglepetésemre azt mondta, hogy folytassam. Ezután Szilágyi Ákossal és Sárival konzultálva átírtam a darabot már arra a konkrét koncepcióra, ami közben összeállt a fejünkben. Az előadás tervezett bemutatója háromszor maradt el, csak negyedik próbálkozásra sikerült, hogy hidalták át ezt a nehézséget? F. : Sajnos csak egy felújító próbára volt időnk, amit webkamerán tartottam, mert most Romániában dolgozom. Az előadást még mindig nem láttam élőben, és ez nagy bűntudatot és szomorúságot okoz nekem. Tudom, hogy milyen állapotban volt az eladás, amikor tavaly januárban befejeztük a próbafolyamatot, és mert a társulat szívügye lett az előadás, a kevés felújítópróbára felkészülten érkeztek, és a lehető legjobban sikerült a korábban háromszor elhalasztott bemutató. Gyakori kifogás a klasszikus orosz darabokkal szemben, hogy porosak, vannak persze kivételes adaptációk, ilyen volt például Zsámbéki Gáboré a Katona József Színházban.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A talaj szövete, textúrája a talaj vízháztartásának egyik fontos meghatározója. Magunk is végezhetünk egyszerű vizsgálatokat talajunk megismeréséhez. A talaj háromdimenziós képződmény a földkéreg legfelső szintjén, az anyakőzet, a klíma, a talajfelszín alakulása (relief), az élı szervezetek, az emberi tevékenység és az időtényező kölcsönhatásának eredményeként keletkezett. Forrás: T alaj fogalma, A talaj három fázisú, heterogén rendszer. A szilárd-légnemű-folyadék zóna, a felszíntől az ún. kapilláris vízig tart. A talajvíz ugyanis a felületi felszültség következtében bizonyos magasságig felemelkedik, és itt a talaj vízzel telített. Ez a kétfázisú szilárd-folyadék zóna. Talajszemcsék A talaj szemcséinek vagy részecskéinek azokat a szervetlen eredetű alkotó részeket nevezzük, amelyek nem tapadnak össze változó nagyságú halmazokká, hanem a talaj mállása során aprózódtak el különböző nagyságrendűekké. A szemcsék vagy részecskék mechanikai behatás nélkül nem aprózhatók tovább, míg az összetapadt elemek, külső hatásra, kisebbekre esnek szét.
A kerti növények - a gyökereik segítségével - a talajból veszik fel a fejlődésükhöz (és nem mellékesen az életben maradásukhoz) szükséges tápanyagokat, javarészt vízben oldott ásványi sók (például nitrogén, foszfor, kálium stb. ), kisebb mennyiségben pedig különféle mikroelemek (egyebek mellett réz, vas, mangán stb. ) formájában. Kertépítési tanácsainkat a jó talaj jelentőségének bemutatásával folytatjuk. A családi ház előszobájaként definiálható kert kialakítása során hiába készülnek kiváló tervek, hiába telepítünk gyönyörűen összeállított növénykompozíciókat, ha a kertépítés során és a későbbiekben nem ügyelünk a talaj minőségére. Növényeink egészséges fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szerkezetű és tápanyagban gazdag talaj biztosítása. A talaj - ami tulajdonképpen nem más, mint különféle elpusztult szerves anyagok, ásványi sók, víz és levegö keveréke - a növények gyökérzónájának közege, egyúttal számtalan mikroorganizmus "élőhelye". A kertépítés során éppen ezért különösen fontos, hogy - szükség szerint, a helyi adottságoktól függően - szerves anyagokban gazdag, jó minőségű talaj- (humusz-) réteg terítésére is sor kerüljön.
A talaj minöségének (termelékenységének) fenntartásához és ezzel a növények egészséges, zöldellő fejlődéséhez elengedhetetlen továbbá, hogy a talaj tápanyag-utánpótlásáról a későbbiekben is rendszeresen gondoskodjunk, akár szerves trágya, akár megfelelően kiválasztott műtrágya hozzáadásával. A tápanyag-utánpótlás környezetbarát, sok településen a helyi önkormányzatok által is támogatott formája a saját magunk által, a kertünkben képződő zöldhulladékból előállított komposzt terítése (a komposztálásról további információkat talál a Kedves Olvasó a "Környezetvédelem" menüpont alatt). A tápanyagok gazdagsága mellett ugyanakkor a talaj megfelelő szerkezetének is igen fontos szerepe van kertünk életében és fejlődésében. Az optimális talaj morzsás szerkezetű (tehát nem agyagos, rögös, és levegőtlen, de nem is túlzottan porózus, melyen a víz "átszalad"). A morzsás szerkezet tulajdonképpen a talajban lévő víz-levegő arány ideális mértékét mutatja, és a gyakorlatban a talaj megfelelő vízáteresztő képességét eredményezi.
A szerves anyagokat adó növény- és állatvilágot viszont szintén az éghajlat határozza meg. Ezért a talaj az éghajlat, az élővilág és a kőzetek együttes és kölcsönhatásának eredményeként jön létre. A talajt talajszemcsék, talajoldatok, talajlevegő és talajélőlények alkotják. A szilárd talajszemcsék tartalmazzák a talaj tápsóinak (karbonátok, foszfátok, szulfátok, nitrátok, kloridok), fémoxidjainak és hidroxidjainak, agyagásványainak és szerves anyagainak jelentős hányadát. Más részük a talajoldatok vizében (talajnedvesség) föloldva fordul elő. A talajszemcséket a talajoldatok ragasztják össze. A talajlevegő a talajlakó élőlények légzése és a szerves anyagok bomlása következtében a légköri levegőnél több CO2-ot és NH3-át tartalmaz, O2-je a gyökerek és a talajlakók légzését biztosítja. A talajlakó élőlények egy része a szerves anyagok bomlását segíti (rohasztó, korhasztó baktériumok és gombák), vagy megköti a fölszabaduló ammóniát (nitrifikáló baktériumok), ill. a levegő nitrogénjét (Rhizobium és Asotobacter baktériumok).
: Ca +, Na +, K +, H +, ). A talaj kémhatása a felsőbb rétegekben savas tartományú. A kémiai tulajdonságok közé tartozik a talaj tápanyagtartalma, amely gyorsan változik. Felhalmozódással és ráhordással gyarapszik, míg a csapadék kimosó hatásával és a növények erőteljes táplálkozásával csökken. Fizikai tulajdonságai közül a legjelentősebb tényező a talaj szerkezete. Ez a talajrészecskék nagyságát azok elhelyezkedését illetve azok összekapcsolódásának mértékét, a részecskék közötti hézagokban a levegő és a víz mennyiségét jelenti. A talajlevegő összetételét jelentősen befolyásolja a mikroszervezetek illetve a gyökérzet légzése. A talaj szerves összetevőihez a benne lakó élőlények is hozzátartoznak, de a talajban élő állatoknak is alkalmazkodniuk kell környezeti tényezőihez. A talaj hőmérséklete befolyásolja az állatok függőleges irányú mozgását (pl. : cserebogarak lárváinak évszakos vándorlása).
A másodlagosan kialakult szerkezet meghatározza a talaj pórusrendszerét, (pórusainak térfogat szerinti eloszlását) így a talaj víz- és levegő gazdálkodását. A homoktalajokban a nagyobb részecskék vannak túlsúlyban. Minél nagyobb méretű egy szemcse, annál nagyobb pórusok lesznek a szemcsék között. Mivel a homoktalajoknak nagy a pórustérfogatuk, ezért jó a levegőellátottságuk. Vízmegtartó képességük viszont rossz. A vizet gyorsan átengedk, és a föld gravitációjának köszönhetően a víz lefolyik. A (a)=agyag; H (h)=homok; I (i)=iszap; V (v)=vályog. Forrás: A talaj fizikai tulajdonságai, Dr. Varga Csaba előadása, Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék Kis méretű szemcsékből állnak az agyag talajok, és közepes méretűek a vályog talajok. Ezek pórustérfogata és átszellőzöttsége kisebb, vízmegtartó képessége viszont nagyobb, mint a homoktalajoké. A kolloid méretű szemcsékben gazdag agyagtalajokban azonban a víz olyan erővel kötődik a részecskékhez, hogy a növény gyökere nem tud akkora szívóerőt kifejteni, hogy felvegye azt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás