Hozzon ki többet az Adózónából! Tulajdonosoknak adott céges kölcsön kamata, könyvelése, elengedése - Adózóna.hu. Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A könyvelés egy lehetséges módja az is, ha csak a főkönyvi számlára kontíroznak, de számítógépes program segítségével rögzítik például a 311. Vevők főkönyvi számlán - kimenő számlánként - rögzített adatok mellett a vevői számla részletes adatait is az analitikus nyilvántartásban, és biztosított a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás közötti egyeztetés lehetősége. [A mérleg-fordulónapi leltárnak a vevői követeléseket (kimenő számlákat) tételesen kell tartalmaznia, a főkönyvi számla viszont összevont értékadatot mutat! ] Önmagában nem az dönti el a kontírozás helyességét, hogy a kimenő, illetve beérkező számlákra számítógépes program segítségével vagy kézzel csak a főkönyvi számlaszámot tüntetik fel. A főkönyvi könyveléshez - ilyen esetben - kapcsolódnia kell analitikus nyilvántartásnak is a számlarendben szabályozott módon. Az Szt. 161. §-ának (3) bekezdése szerint az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.
/ szakma 2015. decemberi lapszám A számviteli törvény a költségre, ráfordításra kapott támogatások elszámolása tekintetében kétféle elszámolást tartalmaz. Bizonyos támogatások a pénzügyi rendezéshez kötötten, más támogatások már az igényléskor elszámolhatóak egyéb bevételként. Pénzügyi rendezéshez kötött támogatások A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 77. §-a (2) bekezdése d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. [Az egyéb bevételkénti elszámolásának azonban nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha számviteli törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik, pl.
Júniusban vidéken már felkelések kezdődtek, a fővárosban a tisztiiskolások lázadtak fel. Az "ellenforradalmi szervezkedések" felderítésére, leverésére és megtorlására a Vörös Őrség volt hivatott, különítményeket (mint a hírhedt Lenin-fiúk) és statáriális bíróságokat is felállítottak, a vörösterror idején kivégzettek számát 300-600 közé teszik. Megszálló román katonák Budapesten Az újjászervezett Vörös Hadsereg áprilisban kénytelen volt a demarkációs vonalat átlépő román és csehszlovák erők elől visszavonulni. A válságos helyzetben Stromfeld Aurél vezérkari főnök vezetésével sikerült a védelem gyors átalakítása, a tömeges mozgósítás. Májusban megindult az ellentámadás, a felvidéki hadjárat során visszafoglalták Kassát, Eperjest és Bártfát. A váratlan sikerek megdöbbentették a párizsi békekonferencia vezetőit. Georges Clemenceau francia miniszterelnök június elején jegyzékben ismertette Magyarország új határait, és Felvidék kiürítéséért cserébe felajánlotta a részvételt a békekonferencián, s a román és csehszlovák kormányt is felszólította a visszavonulásra.
Homeschooling magyarországon Magyarországon Vörös bársony A szovjet csapatok 75 éve léptek Magyarország területére | Másrészt azért fontos a megértés és számvetés szándékával emlékeznünk, hogy ellentartsunk az emlékezetet uraló hazug (szélső)jobboldali mítoszoknak. A jobboldali propagandával szemben mi nem kívánunk tömeggyilkosokból hősöket, vesztesekből bűnbakokat gyártani. Ezért a tanácsköztársaság megalakulásának 100. évfordulóján közölt cikkeink ( korábbi írásainkhoz hasonlóan) a valós összefüggések feltárásán túl éppen a szereplők filozófiai, politikai és morális dilemmáival foglalkoznak. A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására. Nem kis részben ez volt az oka annak is, hogy a háborúban edződött és később a Horthy-korszak honvédségében karriert befutó katonatisztek jelentős számban vállaltak szerepet a Tanácsköztársaság haderejében is.
Ez a cikk eredetileg a Mércén jelent meg. A megjelenés eredeti dátuma: 2019. március 23.. A PTI blogra az oldal indulásakor került át. A tanácsköztársaság emlékezetét a mai napig, és egyre inkább az ellenforradalmi időszakban megalapozott propaganda határozza meg. A torzítás és felejtés folyamatával száll szembe a Politikatörtneti Intézet és a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok 1918–1919-ről című könyve, amelyből a 100. évforduló alkalmával közlünk a napokban néhány részletet. A Vörös Hadsereg csapatai Léva főterén (forrás: OSZK) A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására. Nem kis részben ez volt az oka annak is, hogy a háborúban edződött és később a Horthy-korszak honvédségében karriert befutó katonatisztek jelentős számban vállaltak szerepet a Tanácsköztársaság haderejében is. Amikor a Vörös Hadsereg 1919. júniusában lényegében elérte Galícia határát, ez azt is jelentette, hogy ha rövid időre is, de egyetlen ponton helyreállt a régi Magyarország határa.
Károlyit 1919. január 11-én köztársasági elnökké választották, a miniszterelnöki teendőket Berinkey Dénes vette át. Az elkeseredett tömegek körében egyre nagyobb befolyásra tett szert az 1918. november 24-én Kun Béla vezetésével létrejött Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), melynek alapítói zömmel Szovjet-Oroszországból hazatért bolsevik hadifoglyok voltak. A KMP-t 1919 februárjában betiltották, vezetőit letartóztatták, de a gyűjtőfogházból tovább folytatták tevékenységüket, kapcsolatot kerestek az együttműködésre hajló szociáldemokratákkal. A Tanácsköztársaság lelkes hívei (Kép forrása: Fortepan/ Erky-Nagy Tibor) Ebben a feszült helyzetben nyújtotta át március 20-án Ferdinand Vix alezredes, az antant katonai misszióvezetője a párizsi békekonferencia jegyzékét, amely arra szólította fel a kormányt, hogy keleten a Debrecen-Szeged vonalig vonja vissza a csapatokat, a kiürítendő terület egy része román megszállás alá kerül, másik részén semleges övezet létesül. Az elfogadhatatlan feltételek miatt a Berinkey-kormány még aznap lemondott, Károlyi pedig egy szociáldemokrata kormány kinevezését javasolta.