Az EFOP 3. 6. 2 projekt keretében megrendezett "A stratégiai menedzsment legújabb kihívása: a 4. ipari forradalom" címet viselő konferencián és workshopon vehettek részt 2018. október 18-19. között magyar és nemzetközi kutatók. A rendezvény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hazai kutatók bemutathassák a digitális transzformációval, Ipar 4. 0-val kapcsolatos kutatásaikat, főbb eredményeiket, és kapcsolatokat építhessenek. Mindemellett arra is kiváló lehetőséget szolgáltatott, hogy a résztvevők első kézből, vállalati vezetőktől és a kormányzat képviselőitől értesülhessenek a digitalizáció hazai kihívásairól és helyzetéről. A sajtóban és a közbeszédben is egyre többet hallhatunk a "negyedik ipari forradalomról", mégis keveset tudunk arról, pontosan mit jelent ez. A negyedik ipari forradalom kihívásai – és amit eddig tudunk róla. Beszámoló a Stratégiai Menedzsment konferenciáról. | Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár. Negyedik ipari forradalom vagy Ipar 4. 0 alatt általában az információtechnológia, a biotechnológia és a robotika olyan kritikus, ugrásszerű fejlődését értjük, ami a gőzgép, a vasút vagy az elektromosság elterjedéséhez hasonló mértékű termelékenységnövekedést eredményez, és ami jelentős mértékben újradefiniálja gazdasági-társadalmi környezetünket.
Ha a világ (egyik) vezető gazdasági hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat tekintjük, a becslések szerint ott egyfelől a munkahelyek – a varrógépkezelőktől az összeszerelő munkásokig – mindössze 5 százaléka kerülhet teljesen kiváltásra. Másfelől a munkahelyek 60 százalékánál hozzávetőlegesen minden harmadik állás részben automatizálható lesz, azaz szinte minden második munkahelynek legfeljebb a 70 százaléka maradhat meg. Milyen gyors lesz a negyedik ipari forradalom?. Az automatizáláskor nem a meglévő munkahelyek megszűnése, hanem az újakhoz szükséges munkaerő hiánya válhat a legégetőbb problémává, hiszen a mai munkahelyek csaknem harmada még nem létezett pár évtizede. Mindez egy nagyon dinamikus környezetben bontakozik ki: Richard Foster, a Yale Egyetem professzora szerint, például az USA-ban, a vezető cégek (S&P 500 index) átlagos élettartama folyamatosan csökkent az elmúlt egy évszázad alatt, 67-ről 15 évre. Már egy 2016-os, a KPMG és a Harvard elemzői által készített átfogó kutatás is rámutatott arra, hogy a csúcstechnikának (például az internetnek és a GPS-nek) néhány évtizede csaknem húsz év kellett ahhoz, hogy alkalmazzák a kis- és középvállalkozások, ma viszont már elegendő kettő-öt év is a mostani innovatív termékeknek és megoldásoknak, hogy elterjedjenek a kisebb gazdasági szereplőknél.
"A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek" – hangsúlyozta a szakértő. "Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény" – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője. A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik. A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta. Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában
Az egész gazdaságot a feje tetejére állítja majd ez az átalakulás, minek végeztével a digitális és az általunk ismert fizikai világ egy bizonyos ponton egyesül majd. A probléma a legnagyobb mértékben ott fog zavart okozni, hogy a szabályozás, az etika, a jogszabályok és a gazdaság szereplőit elszámoltató törvények nem bírják tartani a technológiai innováció és változás sebességét. Az "Új galléros" munkák jönnek és ez érinteni fogja a munkahelyeket, politikát, iparágakat és egész gazdaságokat. Ez végezetül a digitális és az általunk ismert fizikai világ teljes mértékben való egybeolvadását fogja jelenteni. Egy biztos, a szabályozás és a társaságokat elszámoltató törvények azonban képtelenek lesznek tartani ennek a technológiai innovációnak az ütemét. Az eredeti angol cikket itt találod:
Ez a kódolás nagyon elterjedt, mivel zökkenőmentes átmenetet biztosít az ASCII vagy ISO alapú rendszerekből. Emellett a kódolt végeredmény jól tömöríthető. * Ascii kód (Informatika) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Hátrányai Gazdaságtalan európai és más latin betűs (pl. török) nyelvekre, melyeket az ISO kódok teljesen lefednek. Elterjedése Meglehetősen elterjedt Linux rendszereken, de a Microsoft Windows rendszer XP-től fölfelé is teljeskörűen támogatja. Az IETF (Internet Engineering Task Force) minden Internet protokolltól megköveteli, hogy az általa használt kódolások között szerepeljen az UTF-8. Az IMC (Internet Mail Consortium) javaslata szerint minden e-mail kliensnek meg kell tudni jeleníteni az UTF-8 kódolású leveleket, és létre kell tudnia hozni azokat.
Ezért kérte atti már másodjára, hogy írd be az ide vágó kódot. 2. Karakterek bináris kódolása. Kódrendszerek. -. Amikor konzolra írsz vagy konzolról olvasol. A Java a default kódolás alapján alakítja a karaktereket bájtokká (nálad ez a jelek szerint UTF-8), de ha a konzol nem ilyen kódolást vár, akkor az ékezetes betűk helyén mindenféle kriksz-kraksz lesz. Ezt akarja NevemTeve kiokoskodni, de ha nem futtatod le a parancsot, amit adott, konzolban, akkor nem lesz beljebb. Mutasd a teljes hozzászólást!