– Ahogy jár – felelt az asszony. – Jó – mondta a kereskedő -, akkor megyek, megkérdem, hogy jár. – Kérdezze csak – biztatta az asszony. Csakhamar visszajött a kereskedő, s mondta, hogy most már tudja, hogy jár a búza. – Hogy? – kérdezte az asszony. – A búza most úgy jár – magyarázta a zsíros bundás kereskedő -, hogy a felét hitelbe adja, a másik felét meg várakozás fejében. – Jól van – felelt az asszony -, ha úgy jár, úgy adom. De azt nem mondta, hogy pénzt mikor kapok? – Az utolsó vásárkor. Elgondolkozott az asszony, aztán így szólt: – Ez is jól van, csak azt nem tudom, hogy ismerünk egymásra az utolsó vásárkor. – Tudja, hogy? – mondta a kereskedő. – Hát úgy, hogy bundát cserélünk. Maga ideadja az új bundáját, én meg odaadom az én zsíros bundámat. Erről aztán megismerjük egymást. Kolozsvari grandpierre - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Úgy is történt. Az asszony levetette a bundáját, és átadta a kereskedőnek. A kereskedő levetette a maga bundáját, és átadta az asszonynak. Aztán a kereskedő felrakta az asszony búzáját a szekérre. Megvolt a vásár, elhajtott a kereskedő is, elhajtott az asszony is.
De bárhogy ügyeskedett, a ködmön csak nem vált meg a csipkefától. Megmérgesedett erre a szegény ember, szaladt a színbe. Ásót hozott, hogy a csipkefát kiássa, bevigye a meleg szobába, s a kemence mellett megengesztelje. Mikor a gyökere alá ért a fának, nagyot koppant az ásó. Odanézett, hát egy fazék! Lehajolt érte, kiemelte a lyukból, kinyitotta. Nem más volt a fazékban, hanem ezüstpénz, félvékányi, ha nem több. Kolozsvári grandpierre emil messi vs. Csak hát a szegény ember olyan szegény volt, hogy aranyat, ezüstöt világéletében nem látott. Az asszony meg az ember nézegette, forgatta, tapogatta a fazekat meg ami benne volt, s utóvégre úgy határoztak, hogy más nem lehet az, mint túró. – Túrónk már van – mondta az ember a feleségének -, főzz galuskát, hadd lakjunk jól. Az asszony megfőzte a galuskát, rászórta a galuskára a túrót. Egyik is vett egy kanalat, a másik is, s hozzáláttak a falatozáshoz. A galuskát megrágták, lenyelték, de a túróba majd beletörött a foguk. Úgy esett, hogy a falu juhásza éppen arra hajtotta a nyáját.
[Total: 0 Average: 0/5] Volt egyszer, hol nem volt, volt egy vén király. Akkora időt élt meg ez a király, hogy magam sem tudom, mikor született. Csak élt, élt, mintha soha búcsút nem akarna venni a gyarló emberi élettől. De egy napon mégiscsak megbetegedett. Elterült hanyatt a halálos ágyán, s behívatta három fiát, sorban, egymás után. Mert aki halni készül, annak hagyakozni illendő. – No, fiam – mondta a legidősebbnek a király -, neked a várhegyet hagyom örökségül. Megköszönte a fiú becsülettel, aztán kiment, s bejött a nagyobbik öccse. Ennek is azt mondta a király: – Neked, fiam, a várhegyet adom örökségbe. A középső után bejött a legkisebb, akit a király legjobban szeretett. – Hát nekem mit hagy, édesapám? – kérdezte. – A várhegyet, fiam. Alig végezte el a hagyakozást, az öreg király csöndben meghalt. A három fiú eltemette tisztességgel, aztán hozzáláttak, hogy az örökséget elosszák. Juharfalvi Emil – gyermekirodalmi ajánló | Könyvtárak.hu. Akkor kiderült, hogy a várhegyet kapta mind a három. A várhegy nagy, kopár hegy volt, se cserje, se fű nem nőtt rajta.
Elindultak hát fáért. Nem jutottak messzi, s összetalálkoztak egy szabadságos katonával. – Hova megy, lelkem? – kérdezte az asszony. – Ide a faluba – válaszolt a katona. – Nem bánom – mondta az asszony -, csak mihozzánk be ne térjen. – Miért ne? – kérdezte a katona. – Csak azért, mert minálunk az asztalon kenyér van, meg egy frissen sült birka. – Hogy mehetnék én magukhoz – kérdezte a katona -, hiszen azt sem tudom, hol laknak. – A legszélső házban lakunk, amott ni. A kulcsot pedig a küszöb alá tettük. A katona elköszönt, s nem tért se jobbra, se balra, hanem egyenesen bement a szegény ember házába. Ott aztán leült az asztalhoz, elővette a bicskáját, s föl sem kelt, míg a sült birkát meg a kenyeret az utolsó falatig meg nem ette. Estére megjött a szegény ember feleségestül, egy nagy köteg fával. Megéheztek a cipekedésben, de egyebet nem leltek az asztalon, mint csontot meg kenyérhéjat. A csontokat és a kenyérhéjat pedig belepték a legyek. – Ezt már nem hagyom annyiban! – fogadkozott a szegény ember.
1. Örökös veszekedés Nagyon fontos, hogy egy házaspár egy irányba húzzon, vagyis közösen dolgozzanak azért, hogy mindkettejük igényei és vágyai beteljesüljenek. Ha az egyik fél csak állandó harc árán képes érvényre juttatni az akaratát, az hamar zátonyra futtatja a legnagyobb szerelmet is. A férfiak ugyanis legtöbbször azért kezdeményezik a válást, mert túl sokat veszekednek otthon, örökös konfliktusban élnek. Ha egy házaspár eljut a folyamatos kritizálás és önvédelem lefelé tartó spiráljáig, akkor elveszítik az érzelmi biztonságukat. Márpedig ez volna a házasság egyik lényege. 2. Egyetlen hangos szó sincs Talán furcsa, de az sem segít, ha valaki úgy dönt, hogy inkább mindent lenyel, és semmiért sem veszekszik. Mikor válik el egy férfi 6. Azok a házasságok, ahol soha egyik fél sem emeli fel a hangját, hamar zátonyra futnak. Ezek a párok elfedik a konfliktusaikat, nem vállalják, hogy megbeszéljék a problémákat. A férfiak nem sokáig bírják a kimondatlan szavak súlyát, a feszültségtől pszichoszomatikus tüneteik lesznek, például gyakori torokfájás, köhögés, kiütések formájában.
Vagy egy nagyon nagy szerelem, bár ez elég ritka. Vagy elég lesz a mindennapok feszültségéből, abból, hogy a feleség becsmérel, nem tekinti őket megfelelő apának, társnak, nem díjazza az ötleteiket, már a tekintetével is sárba tiporja a férfiasságot. Ez vezethet ahhoz, hogy a férfi megértse, ideje új életet kezdenie. Olvasd el ezt is: Miért (nem) válik a nő?
Gyakran éri az a vád mind a bírósági, mind a gyámügyi rendszert, hogy elfogult a nőkkel és anyákkal szemben. Egyesek ennél továbbmennek és egyenesen férfiellenes válóperes bírókról, ügyvédekről és gyámügyi szakemberről beszélnek. Sokan tudni vélik, hogy a gyermekelhelyezés során az apa eleve vesztett helyzetből indul, és a legapróbb hibáit is fel fogja tudni ellene használni a feleség annak érdekében, hogy ne láthassa többet a gyermekeit. Az alábbiakban megpróbálunk utánajárni mennyi igazság van mindezekben, valamint tanácsokkal ellátni a válófélben lévő férfiakat annak a kapcsán, hogy mik a jó stratégiák a válás és a gyermekelhelyezés során. Mit mondanak a statisztikák? Érdemes elsőként a tárgyilagos, számszerűsített adatokat áttekinteni annak érdekében, hogy meg tudjunk figyelni számunkra fontos tendenciákat. Nézzük hát végig, mit mondonak a számok, mire számíthatnak a férfiak a válás során? Mikor válik egy nő vonzóvá a férfi szemében?. Az Férfi szemmel nézve sokkoló lehet a következő adat, miszerint a válás hetven százalékát a nő kezdeményezi.