Nyitólap Történet Panoptikum Szolgáltatások 3D Séta Árak Elérhetőség Belépőjegy árak Felnőtt 1. 000. -Ft Diák/nyugdíjas 500. Nyírbátor panoptikum belépő kártya. -Ft Felnőtt belépő Nyírbátor kártyával 700. -Ft Felnőtt csoport (15 fő felett) 700. -Ft Iskolai/nyugdíjas csoport (15 fő felett) 400. -Ft © 2022, Báthori Várkastély és Panoptikum Történet Panoptikum Szolgáltatások 3D séta Nyitva tartás Elérhetőség Elérhetőségeink +36 42 254 105
A Kinizsi Vár március 15-től október végéig látogatható. Elő és utószezonban: 10-17 óráig - HÉTFŐ szünnap Főszezonban: minden nap 9-18 óráig /június – augusztus/ Várjátékok Főszezonban, július 1-től augusztus 20-ig minden nap 11 és 15 órai kezdettel, közel egy órás szórakoztató műsor. A program keretében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a középkori várvédők életébe, s a műsor után lehetőség nyílik a bemutatott fegyverek megtekintésére, kipróbálására (dárdavetés, íjászat, csatabárd). Utazási irodák, programszervezők részére további kedvezmény! Történelmi Panoptikum – 16 életnagyságú viaszfigura Történelmük neves uralkodói életnagyságban. A panoptikumban Géza fejedelemtől kezdve, Károly Róberten keresztül, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve Mátyás királyig bezárólag, láthatóak a magyar királyok. Nyírbátor panoptikum belépő kód. Áprilistól szeptemberig látogatható külön belépő nélkül. Katonakiállítás Mintegy 3200 darabból álló történelmi életkép a Honfoglalástól napjainkig. Kézzel gyártott figurák, lovasok, kiegészítők, az adott korban jellemző öltözékkel, felszereléssel.
Báthori Panoptikum - Nyírbátor A Báthori Várkastély történelmi tényeken alapuló állandó kiállítása a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg. Öt képben 45 figura élethű nagyságban jeleníti meg a XVI – XVII. század legfontosabb történéseit, miközben több neves, illetve "hírhedt" történelmi személyét is életre kelti. A megalkotott figurákon minden egyes szőrszál és ránc hihetetlen aprólékossággal van kidolgozva. Báthori Erzsébet, a híres Báthori család ecsedi ágának a leszármazottja, 1560. augusztus 7-én látta meg a napvilágot Nyírbátorban, Báthori György és Báthori Anna leányaként. A grófnő a titkokkal övezett asszony figurájaként írta be magát a történelembe. Számos rejtélyes történet terjedt el róla. Báthori Várkastély és Panoptikum, 3. kép - Nyírbátor. Ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott, szépségének, fiatalságának megőrzéséért szolgálóleányokat kínzott, vérüket vette és abban fürdött. Erzsébetet már 11 éves korában eljegyezték a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. Frigyüket négy évvel később tartották meg óriási pompában.
Kosztolányi Dezső Mostan színes tintákról álmodom című versének elemzése Mostan színes tintákról álmodom by Zsuga Bence Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai verseinek elemzése - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Mostan színes tintákról álmodom elemzés - - U - - - - - U - - Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: - - - - U U - U U - U arany-imát írnék az én anyámnak, U U U - - - U - U - U arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. U - U U U - - - U - U És el nem unnám, egyre-egyre írnék - - U - - - U - U - - egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Mostan színes tintákról álmodom elemzés. - - U - U U - - U U Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. - - - - - - U - U - U Kiszínezném vele az életem. U - - - U U U - U U A 10 A B A C D E D A F G F H I B I H H C D B D C A J 10 11 10 11 10 11 10 10 10 11 10 10 11 11 12 10 10 11 11 11 11 11 10 11 A 10 Alliteráció A versnek nincs megszólítottja. A vershelyzetet a "Mostan" határozószó teremti meg: a pillanat elmesélése történik, érzések és szavak szinte egyszerre születnek.
- - - - - - U - U - U Kiszínezném vele az életem. U - - - U U U - U U A 10 A B A C D E D A F G F H I B I H H C D B D C A J 10 11 10 11 10 11 10 10 10 11 10 10 11 11 12 10 10 11 11 11 11 11 10 11 A 10 Alliteráció Mostan színes tintákról álmodom by Zsuga Bence Okostankönyv Költészete a halál közelségében teljesedett ki igazán. 1885. március 29-én született Szabadkán 1901. október 26. A versnek nincs megszólítottja. A vershelyzetet a "Mostan" határozószó teremti meg: a pillanat elmesélése történik, érzések és szavak szinte egyszerre születnek. A Mostan színes tintákról álmodom első és utolsó sora a szövegtesttől elkülönülten, önálló szakaszba került, ami többnyire azt jelzi, hogy valami fontosat közöl itt a szerző. Az első sor esetében ez a jelentőségteljesség csak látszat. Mostan Színes Tintákról Álmodom. Az egész vers fikciós jellegű, ez már az első mondatból kiderül, melynek állítmánya az " álmodom ", de a feltételes módú igehasználat (" írnék ") is sugallja, hogy az egész csupán a gyermek képzeletében történik. Mivel a vers beszélője gyerek, nem magyaráz meg semmit, nem indokol.
A vágy nyugtalanságára utal a számneves túlzások mellett az "és" kötőszó gyakorisága. Az impresszionizmus jellemző metaforájaként szinesztéziák (tréfás-lila, néma-szürke, szomorú-viola) szövik át a szöveget. A zaklatott, mégis egylendületű költeményt végig óhajtó mondatok uralják, hiszen ezek erősebb, teljesebb érzelmi-gondolati töltést visznek a fokozásos, emelkedő versfelépítésbe. A vers egy szóval sem említi a lét szürkeségét, hétköznapi prózaiságát, melyet a színpompával kellene megszépíteni: ez a felnőtt költő szempontjaként rejtetten jelenik meg. Az ő szomorúsága szólal meg a színesebb élet utáni hiábavaló sóvárgásban s a világnak hátat fordító elvonulás vágyott magatartásában is. A korábbi gyermeki tisztaságot, szűzi ártatlanságot felváltották a felnőttség szerepei, ezzel párhuzamosan eltűnt a gyermekkor csodálatos gazdagsága, beszűkült a hajdani élet ezerféle lehetősége is. A Boldog, szomorú dal az 1920-ban megjelent Kenyér és bor című kötet nyitó darabja de a verset 1916 decemberében írhatta, 1917-ben közölte a Nyugat.