Az általunk megkérdezett szakemberek egymástól eltérő nagyságban becsülték meg, hány beteg ellátása volna megoldható akkor, ha a II-es kórház teljes egészében járványkórházként működne. Voltak, akik 2-300, míg mások, aki 4-500 főre tették az egyidejűleg kezelhető koronavírusos betegek számát erre az esetre. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem a klinikai tömbben alakítják ki Szegeden a járványkórházat, a hírportálunkat tájékoztató szakemberek úgy válaszoltak, hogy ennél a megoldásnál sokkal egyszerűbb és biztonságosabb a II-es kórház ilyen célú igénybe vétele. 2 es kórház szeged idojaras. – Ahogy az elmúlt hetekben élesedett a helyzet, úgy gondoltuk át a betegellátó részleg pontos jövőbeli működését egészségügyi szakmai, igazgatási, műszaki, humánpolitikai, jogi, logisztikai, valamint kommunikációs szakembereink bevonásával az elkövetkező időszak tökéletes működése érdekében – mondta az elnök. A II-es kórházat találták a legalkalmasabbnak, hiszen az infektológia is ott működik, alapesetben 15 ággyal. Kiemelten fontos volt, hogy ott kell berendezni a járványügyi kórházat, ahol van CT, és intenzív osztály is rendelkezésre áll, és jól elkülöníthető a klinikai központ többi részétől.
Hogyan kerül ide? Istenem, milyen furcsa a véletlen játéka! Sohasem szokott ön eszembe jutni... Miért is jutna az eszembe? És az előbb, amikor a csengő szólott, valahogyan ön jutott eszembe. A kis kutyám is elvakkantotta magát. Mintha azt mondta volna: Szindbád. " Szindbádnak elég csak ránéznie az asszonyra, hogy a nő bevallja: tíz év óta egyre Szindbádot várja. A párbeszédüket megzavarja a hazaérkező férj. Szindbád távozni készül, Lenke szorongva búcsúzik: "Remélem, még látjuk egymást, Szindbád... Ugye, még nem utazik el? " Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a betegek elkülönítése a Kálvária sugárúti épületben sokkal könnyebben és egyszerűbben megoldható, mint a klinikákon. Nem kelendő az egykori I.-es kórház Szegeden | Szeged Ma. Ugyancsak a II-es kórház mellett szól, hogy annak lezárása is egyszerűbben kivitelezhető, mint a klinikák esetében. Információnk szerint ugyanez a kiürítés és részleges átalakítás zajlik a dél-pesti, a szolnoki, a kiskuhalasi és a pécsi kórházakban, de akár még bővülhet is a helyszínek száma. * * * – Minden, ami Szeged!
… Kásler Miklós emelte a készültséget: újabb kórházakat vonnak be a koronavírusos betegek ellátásába Megerősítette az Emberi Erőforrások Minisztérium azt a Népszava-értesülést, hogy Kásler Miklós tárcavezető elrendelte: az ország minden alkalmas intézményének fogadnia kell… Megindult a lavina: újabb kórházakban vezettek be látogatási tilalmat, Szeged környékéről egyelőre egy intézmény jelezte ezt Újabb kórházakban vezettek be látogatási tilalmat szerdán a romló koronavírusjárvány-helyzet miatt. Budapesten az eddigi öt helyett most már nyolc intézményben…
Az ott dolgozókkal ezt csütörtökön reggel közölték. A kijelölt osztályoknak azonnal hozzá kellett látni a kiköltözéshez, és valamennyi az átszervezéssel kapcsolatos feladat elvégzéséhez. Mint megtudtuk: az átalakítással rendkívül szoros határidő mellett hétfőre kell végezniük. Kompetens, jó döntés született – értékelték az intézkedést informátoraink, akik egybehangzóan úgy fogalmaztak: Szegeden a II-es kórház a legmegfelelőbb helyszíne a helyi járványkórház kialakításának. Szeged.hu - Koronavírus: járványkórház lesz a szegedi II-es kórház hétfőre – az operatív törzs nem cáfolta az információt. Az intézmény rendelkezik intenzív terápiás osztállyal (ITO), mellette műtők találhatók a kórházban, amelyekben eleve ott találhatók azok a lélegeztetőgépek, amelyek alkalmazása döntő fontosságú a koronavírusos betegek kezelésében. Ugyancsak a II-es kórház mellett szól, hogy annak urológiai osztályán szükség esetén újabb műtőket tudnak beállítani a gyógyítás érdekében. Előny, hogy korábban sürgősségi betegellátó osztály (SBO) működött a kórházban, és ennek újbóli kialakítása viszonylag egyszerűen megoldható feladat. Megtudtuk azt is, hogy a II-es kórház műtőinek szellőztetőrendszerét úgy alakították ki – szaknyelven ezt negatív nyomásúnak hívják –, hogy az a külső környezet fertőzése nélkül működhessen járványok idején is.
Misztrál: Az eltévedt lovas - YouTube
Az eltévedt lovas című vers a Nyugat ban jelent meg 1914. november 16-án, a 22. számban, néhány hónappal az első világháború kitörése után. Hosszú ideig kellett várnia a kötetbe kerülésre, hiszen a Ki látott engem? után Ady négy évig nem jelentkezett új kötettel. Végül utolsó kötetében, A halottak élén címűben lett a harmadik ciklus címadó verse. A vers születésekor még nagyon messze volt a háború vége. A rövid, néhány hónapos harc utáni gyors győzelem illúziója ekkor már szétfoszlott, s a gondolkodókat, a szellem embereit megrémítette az a lehetőség, hogy az öldöklés évekig is elhúzódhat. Ady szembehelyezkedett a háború tébolyával, kezdettől fogva ellenezte azt, és biztos volt benne, hogy a háború történelmi méretű katasztrófához vezet. Háborúellenessége miatt kiszorult a közéletből, az irodalomban is perifériára szorult, az irodalmi orgánumok fenntartásokkal voltak iránta, számos versét nem merték felvállalni a lapok. Ady látta, hogy józan emberek is felülnek a demagógiának, beleesnek a háborús tömeghisztéria csapdájába, és nehezményezte ezt az elszédítést, ostorozta a "babonás" magyarságot.
"Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök" Már csak ők maradtak. Ezt Ady fantasztikusan fokozza a "csupa" szóval, ezzel együtt fokozódik a szorongás és a félelem. A vers sugallja, hogy a kiút megtalálása az egyetlen esély a szabadulásra, de ez szinte lehetetlen, hisz nincsenek jelzések, táblák, a lovas teljesen magára hagyatott. "Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru utnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. " Adyban felmerül a kérdés, hogy valaha kitalálhat-e az ország, a lovas a bozótosból, vissza tud-e térni a helyes útra.
Sajátos, kettős szerkezet jön létre így: a felszín és a mélység, a mozdulatlanná dermedt jelen és a kísértő múlt ellentéte. De az ellentétek belső összefüggést takarnak, s átjátszásuk egymásba sejtelmessé és sejtelmességében még hátborzongatóbbá teszi ezt a világot. A költemény csúcspontja a hatodik versszak, amely a múltban elrendelt és jelenbe nyúló elkárhozás foglalatát adja: "Csupa vérzés, csupa titok, / Csupa nyomások, csupa ősök, / Csupa erdők és nádasok, / Csupa hajdani eszelősök. " A sejtelmességet teljessé teszi a versszak grammatikai bizonytalansága; nem lehet tudni, hogy ennek az egyetlen mondatnak (ha egyáltalán mondatnak tekintjük) mi az állítmánya, és mi az alanya. A múlt jelentése sem egyértelmű; például milyen múltról álmodoznak a falvak? Az elvadulás előtti, békés időszakról, amely immár eszményinek tűnik? Vagy arról az ősi korról, melynek rémei, vadjai a bozótból, a sűrűből "kielevenednek"? Vagy a kettő, a kétféle múlt egybeesik, vagy legalább összefügg egymással? Csak az bizonyos, hogy a jelenben az emberi világ pusztul, visszaszorul, s ez valami titokzatos elrendelés folytán történik, az előzmények pedig a távoli múltban találhatók.
Baljós, fantomszerű jelenés ez a lovas – csak hallani lehet vak ügetését, útja úttalan erdők, nádasok, bozótok között vezet, novemberi ködök fénytelen szürkeségében. S örökös az útja, nemcsak azért, mert "vak", tehát cél és irány nélküli, hanem azért is, mert (a vers végén) ismét visszatér, és helyzete mit se változott: folytatja, megy tovább. Arra ítéltetett, hogy állandóan úton legyen, és ne érkezzen meg soha, ahogy a pokol elkárhozott lelkeinek is örökös a szenvedésük. A forradalmi versek és a magyarság-versek egy részének létértelmezésével szemben itt egy vigasztalanul tragikus, körforgásszerű létállapot jelenik meg.