Forgatókönyvíró: Vranik Roland, Szabó Iván Operatőr: Juhász Imre Zene: Bukovszky Ferenc, Major Csaba Szereplők: Dr. Cake-Baly Marcelo, Máhr Ágnes, Arghavan Shekari Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake–Baly Marcelo), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral.
Az állampolgár 2017-es magyar film Rendező Vranik Roland Producer Fehér Károly Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Vranik Roland Szabó Iván Zene Kalotás Csaba Vranik Krisztián Operatőr Juhász Imre Vágó Kiss Wanda, Makk Lili Gyártás Gyártó Popfilm Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 109 perc Forgalmazás Forgalmazó Mozinet Bemutató Premier: 2016. november 13. Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál (wd) [1] Magyarország: 2017. január 26. [2] [3] Korhatár III. kategória (NFT/23921/2016) További információk IMDb Az állampolgár magyar filmdráma. A film főszereplői dr. Cake-Baly Marcelo, Arghavan Shekari (mindkettő amatőr) és Máhr Ági, rendezője Vranik Roland. Témája a magyar állampolgárságra pályázó idegen (bevándorló) kafkai találkozása a "rendszerrel", ám nem a menekültválságról szól, hiszen a filmterven Vranik Roland már korábban, a forgatás megkezdése (2015 áprilisa) előtt két és fél évvel dolgozott Szabó Ivánnal. Beleásta magát a menekülttémába, szakértőkkel konzultált, alapítványokhoz járt és menekülttáborokba is ellátogatott.
Főleg nem egy afrikai. " A rendező másfelől kitűnő ritmusérzékkel és mély empátiával mutatja be a három ember közötti bonyolult emberi viszonylat alakulását. A feszültség adagolásával a film csúcsjelenetének számító "megoldás" pedig megrázó erejű. Interjúnkban Vranik Roland elmondja, kezdetben milyen nehéz volt a két amatőr színésszel elkezdeni a forgatást. Azonban a filmjét nézve ebből szinte semmi nem érzékelhető. A két amatőr színész, Dr. Cake-Baly Marcelo és Arghavan Shekari – önmaguk migráns tapasztalatát is beépítve a filmbe – kitűnően formálják meg az általuk alakított karaktereket, nemkülönben a tanárnőt játszó Máhr Ágnes. "Míg egyénileg mi magyarok kedvesek és segítőkészek vagyunk, az állam nem tud együttműködni az idegenekkel, a bürokrácia hatalmas és kiismerhetetlen. Nincs hagyománya, hogy mit kéne kezdenünk egy menekülttel, vajon hogyan integráljuk a társadalomba, hiszen eddig soha nem csináltunk ilyet" – mondja egy interjúban Vranik Roland. Az Állampolgár című megrázó erejű filmjével a rendező sokat segít nekünk, hogy tanuljuk ezt a nehéz folyamatot.
És nagyon jó, mert Vranik Rolandon látszik, hogy megvan benne az a mértéktartás, kifinomultság és összetett gondolkodás, ami egy világnézettől és pártállástól teljesen függetlenül is elgondolkodtató filmhez kell. És majdnem így is lett: Az állampolgár fontos és jó film. Csak az a nagyon hiányzik a mondatból.
A történetben azonban megjelenik Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal íráni bevándorló lány is, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint. A helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik. "Képzeljenek el egy magyar filmet" írja egy kritikus, "amiben a főszereplő (sőt senki) nem maníros, nem modoros, nem ripacskodik, nincsenek béna teátrális gesztusai, nem üvöltözik, trappol feleslegesen, csak szimplán folyamatosan hiteles és elképesztően érdekes. " A Szabó Iván és Vranik Roland forgatókönyvére alapuló film nem a legfrissebb aktualitáshoz szól hozzá, az ötlet évekkel korábban született. Talán ezzel is függ össze, hogy nem közhelyes menekültfilmet látunk, a szereplők emberi története áll középpontban, és ezért is különösen elgondolkodtató. A filmet a produkciós iroda/jogtulajdonos szíves engedélyével vetítjük. 12 éven felülieknek.
Az előadást honlapunkon, Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon követhetik. Liszt 1861 őszétől mind több időt töltött Rómában, ahol figyelme az egyházi zene felé fordult. A következő évben, 1862-ben fejezte be első oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját. Lisztet már weimari évei alatt erősen foglalkoztatta a magyar királylány és bajor hercegasszony életének története, a weimari nagyherceg társaságában ellátogatott Erzsébet egykori lakhelyére, Wartburg várába is. A Nemzeti Filharmonikusokat akkori zeneigazgatójuk, Hamar Zsolt vezényli. Az oratórium címszerepében a Kolozsvári Operából induló, német (Düsseldorf) és francia (Párizs, Avignon, Strasbourg) színpadokon rendszeresen fellépő Kele Brigittát hallhatjuk, aki 2016-ban közreműködője volt a New York-i Metropolitan Bohémélet-előadásainak. Albert Pesendorfer személyében napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekesét hallhatjuk, a világ rangos dalszínházaiban rendszeresen formálja meg Marke király, Hans Sachs, Hagen vagy Gurnemanz figuráját.
A rettentő erejű viharban a vár kigyullad, s egyik tornya leomlik. 5. Erzsébet. A szent egy kis viskóban, hálás szegényei körében hal meg, az angyalok búcsúztatják. 6. Erzsébet ünnepélyes temetése. II. Frigyes német-római császár, a nép, s a keresztes lovagok jelenlétében magyar és német püspökök temetik el Erzsébetet. Az oratórium zenéje erős operai hatást, mindenekelőtt Wagner-hatást mutat. Liszt maga sorolja fel partitúrájának végén azt az öt kölcsönzött motívumot, amely a műben konkrét jelentéssel, többször visszatér. (Az utolsó jelenetben, illetve az azt megelőző zenekari közjátékban valamennyi motívum megjelenik. ) Az első dallam egy Szent Erzsébet ünnepére való gregorián antifóna (Liszt valószínűleg nem tudta, hogy igazából portugáliai Erzsébetről szól), ezt intonálja a három fuvola csodálatos szólója rögtön a zenekari bevezető kezdetén, s ez a motívum a továbbiakban egyértelműen a szent alakjához kapcsolódik.
Liszt Ferenc a Szent Erzsébet legendáját vezényli a Vigadóban, 1865 (Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye) Liszt: Szent Erzsébet legendája Az ősbemutató rekonstruált előadása a Pesti Vigadóban Liszt Ferenc 150 évvel ezelőtt mutatta be hat képbe komponált, háromórás oratóriumát a Vigadóban, melyet saját maga vezényelt. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére írt mű szövegkönyvét – Otto Roquette librettóját – Ábrányi Kornél fordította magyarra. Később a német változat vált ismertté, de ez volt a mű ősbemutatója, mely most újra megelevenedik – és több fővárosi és vidéki helyszínen is látható/hallható lesz. • Kövesse interneten élőben streamen az előadást a és a portálokon! • "A »Szent Erzsébet« című oratórium pedig egyike a legnagyszerűbb műveknek átalán véve, s különösen az egyházi zenében! Ez oratóriumba Liszt egy csendes, egyszerű magyar népdalt vett föl alapul, s ránk, magyarokra különösen, sajátszerű benyomást gyakorolt... " – lelkendezett a hangversenyt követően Forgó János, a Vasárnapi Ujság krónikása.
Árpádházi Szent Erzsébet – vagy ahogyan a nagyvilág inkább ismeri: Türingiai Erzsébet – az egyik legismertebb magyar szent. 1207-ben született, II. András magyar király és a meráni Gertrúd leányaként. Négy éves korában eljegyezték Hermann türingiai őrgróf fiával, az akkor 9 éves Lajossal, s gazdag hozomány kíséretében elküldték Wartburg várába, hogy új hazájában nevelkedjék. Már gyermekkorában megnyilvánult a szegénység iránti vágya, az elesettek iránti részvéte és tevékeny szeretete. Későbbi férjében megértő társra talált, ám Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult, s még útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet ekkor gyermekeivel együtt elhagyta a várat, és hátralévő éveit szegénységben, betegápolással és jótékonykodással töltötte. 1231-ben, 24 éves korában halt meg. Liszt Ferencet a Szent Erzsébet legendája megkomponálására Moritz von Schwind Wartburgban látható, a szent életének egyes jeleneteit ábrázoló freskósorozata ihlette, amelyet az osztrák művész 1855-ben festett. Az oratórium szövegkönyvét Liszt élettársa, Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegné vázlata alapján Otto Roquette német költő írta.
Amikor elkészült a regény, felkérték Lezsák Sándort a dalszövegek és a szövegkönyv megírására. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, író elmondta: húsz éve maga is foglalkozott Szent Erzsébet történetével, a regény pedig megerősítette abban, hogy a történetnek helye van a színpadon és a regényből szövegkönyvet írt. Mint kiemelte, a musical létrehozása csapatmunka volt. Szikora Róbert, a musical zeneszerzője elmondta: az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt. Majd a 2000-es években kezdett el dolgozni a zenén, 2019-ben kérte fel Zsuffa Tündét a történet megírására. Mint mondta, célja, hogy a musical zenéje a mai kor zenéjéhez hasonlítson, a stílusok közötti átjárások jelenjenek meg a zeneműben, amelynek hangszerelését Kiss Gáborra bízták. A musicalben többek között Dolhai Attila lép színpadra, a további szerepekre pedig november második felében szerveznek válogatást. Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a musical rendezője elmondta: olyan fiatal tehetséges művészeket válogatnak a szerepekre, akik maguk is példaképek.
Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott. Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápalevelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergipüspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött.