Az igazságügyért felelős államtitkár szerint egy új bíróság születése a reformfolyamat megvalósulásának egyik állomása. Répássy Róbert erről hétfőn, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új épületrészének avatásán beszélt. Az ünnepségen Répássy Róbert úgy fogalmazott: a kormány és az Országgyűlés olyan jogalkotási feladatokat végzett el, amelyekkel az állam eddig adós maradt. Az alaptörvény elfogadásával a parlament megújította a közjogi kereteket, a rendszerváltás tehát a legmagasabb jogi normák szintjén is megtörtént - mondta az államtitkár. Répássy Róbert közölte: a 21. század második évtizedében nemcsak a magyar, hanem az európai igazságszolgáltatás számára is a legnagyobb kihívás a hatékonyság és a függetlenség összeegyeztetése, a bírói munka létfeltétele pedig a szellemi és egzisztenciális függetlenség. Hangsúlyozta, hogy a polgári és büntető igazságszolgáltatás problémáit is kezelték. Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Ennek első lépése volt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadása.
Sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem a polgári perrendtartásról szóló törvény nem zárja ki azt, hogy a bíróság megvizsgálja, hogy ténylegesen fennáll-e a köztartozás – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/660/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Miskolci Közigazgatási És Munkaügyi Bíróság | Megkezdődött A Miskolci Sztrájk | Alfahír. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság önkormányzati képviselői megbízás megszüntetése tárgyában hozott végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó önkormányzati képviselői megbízatását a képviselő-testület arra hivatkozva szüntette meg, hogy a tisztségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján méltatlanná vált, mert köztartozását értesítés ellenére sem rendezte. Az indítványozó a határozattal szemben bírósághoz fordult, keresetében arra hivatkozott, hogy ugyan a határozathozatal időpontjában a köztartozás-mentességi adatbázisban még nem szerepelt, tartozása azonban elévülés folytán már nem állt fenn. A bíróság a keresetet elutasította, amely döntéssel szemben az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult.
Darák Péter, a Kúria elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: a miskolci új bírósági épületrész átadása jó példája annak a célnak, hogy Magyarországon magas színvonalon működjenek a bíróságok mind szakmai, mind pedig tartalmi szinten. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ez év január elsején kezdte meg a működését, az új épületrész kialakításának munkálatai márciusban kezdődtek és augusztusban fejeződtek be.
Az önkormányzat nyilatkozott arról, hogy a parkoló közútként kerül megvalósításra. Az elsőfokú hatóság az engedélyt megadta. Határozatában egyebek mellett rögzítette, hogy az eljárás megindításáról az ügyben érintetteket hirdetményben értesítette. Rögzítette továbbá azt is, hogy az építési engedély birtokbavételre nem jogosít, az építtető a kivitelezési munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a földrészletek fölött tulajdonjoggal rendelkezik. Az indítványozó a határozattal szemben fellebbezéssel élt. A határozat rendelkező részének egyes pontjait a Heves Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: alperes) a másodfokú határozatban törölte, egyebekben azonban helybenhagyta a döntést. Az alperes hangsúlyozta, hogy – az indítványozó állításával ellentétben – nem valós, hogy az indítványozónak nem volt tudomása az önkormányzat területszerzési igényeiről, mert már az építési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően történt levelezés közte és az önkormányzat között. Hangsúlyozta azt is, hogy az építési engedély önmagában nem teremt építési jogosultságot idegen területen.
Jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k) március 31-től - írja közleményében az Országos Bírósági Hivatal. A közigazgatási perekben április 1-től elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljár, például a gyülekezési ügyekben. A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.
Bírósá / Törvényszékek / Miskolci Törvényszék / Hír / A közigazgatási és munkaügyi perek eljárási menete 2020. április 1-től Megjelenés ideje: 2020. február 27., 09:36 2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k), így részükre ezen időpontig lehetséges - akár papír alapú, akár elektronikus formában a - keresetlevél előterjesztèse. Az Ügyfelek az őket érintő változásokról egyedi tájékoztatást kapnak a bíróságoktól, ugyankkor az Országos Bírósági Hivatal külön összefoglalókkal is segíti az ügymenet változásaiban való eligazodást, melyek a lenit hivatkozásokon érhetők el. Miskolc, 2020. február 27.
Agatha Christie Tíz kicsi néger című regényének legújabb francia kiadásából kihagyják a 'néger' szót, adta hírül a napokban a HVG. Ehelyett az új francia fordításban Ils étaient dix (Tízen voltak) címmel jelenik meg a krimi – jelentette be Agatha Christie dédunokája, örökségének kezelője, James Prichard. A hír elsőre erősen felborzolhatja a kedélyeket, és sokan egyből PC-cenzúrát kiáltanak, azonban a történet, mint mindig, természetesen most is sokkal árnyaltabb ennél. A cím eredete Agatha Christie legsikeresebb krimijének a címét egy visszaszámlálós mondóka ihlette. A 19. századi gyerekdalban eredetileg indiánok szerepelnek, melyben eleinte tízen vannak, de minden versszakban meghal az egyikük valami buta ügyetlenség miatt, mígnem végül egy sem marad. A mondókát még az 1870-es években átírták indiánokról négerekre, hogy aztán azt egy vándorcirkusz használja, amikor fehér emberek feketéket játszottak el vagy inkább figuráztak ki. Agatha Christie krimijében a sorra elhalálozó négerek a mű legfontosabb szimbolikáját adják.
És nem is ok nélkül. Mint tudjátok, oldalunk profiljába beleillik akár egy sötét krimi is, ám ezúttal hiába Agatha Christie neve, véleményem szerint erről nincs szó. Az először 1939-ben kiadott Tíz kicsi néger bőven átlépi a thriller határait, méghozzá nem is akárhogyan! Az csak egy dolog, hogy az egyik legnagyobb meglepetést tartogatja, amit krimi, thriller vagy akármilyen hasonló témájú mű prezentálhat, de az egész történet olyannyira hibátlanul és profin van felépítve, hogy még egy sokat látott/olvasott befogadó is csak pisloghat. Történetünk elején tíz, egymástól teljesen különálló, egymás számára ismeretlen személy kap meghívást az úgynevezett Néger-szigetre. Mindegyikük személyre szóló meghívót kap, a legkülönfélébb indokokkal: egy régi baráttal való találkozást, munkát, kikapcsolódást, és egyéb dolgokat ígér mindenkinek a titokzatos házigazda: V. A. Lacky. Megérkezve a szigetre - ahova csakis csónakkal lehet érkezni, illetve távozni –, az összegyűltek egy hatalmas házat találnak, már-már egy kisebb kastélyt, az azonban a két házvezetőt leszámítva (akik ugyancsak V. Lacky által lettek meghívva) teljesen üres.
Kedvcsinálónak itt a sorozat előzetese: A tíz ember hamarosan rájön, hogy valójában csapdába csalták őket, egyedül csak ők vannak a szigeten, és minden kommunikáció megszűnt a külvilággal. Az igazi rémálom viszont csak most kezdődik, egymást követik a gyilkosságok. Mivel a még életben lévők nem menekülhetnek a szigetről, az egyetlen esélyük a túlélésre, ha megpróbálják kideríteni, hogy ki és miért vadászik rájuk. Rádöbbennek, hogy veszélyben az életük (Fotó: DUNA Tv) Az idén készült francia minisorozat Agatha Christie klasszikus krimijének, a Tíz kicsi négernek a legújabb feldolgozása. Az első még 1945-ben készült, a gyilkosságok elkövetésében a rendező René Clair és az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Dudley Nichols jeleskedett. Az áldozatok szerepében pedig sztárok sora tűnt fel, Walter Hustontól kezdve Louis Haywardon át Roland Youngig. A klasszikus alkotást tucatnyi másik feldolgozás követte, az újabb és újabb angol változatok mellett van köztük amerikai, német, szovjet, indiai, japán és fülöp-szigeteki feldolgozás.
Tartalom: " Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? " Első ránézésre tudom, kicsit vonakodhattok tőle, mivel nem egy mai írás. Sokaknak ennyi is elég ahoz, hogy ne olvassanak el egy könyvet, mivel sok unalmas kötelező se a 21. század műve. Higgyétek el, érdemes elolvasni! Véleményem: A bevezető nekem kicsit zavaros és unalmas volt, mivel az összes szereplőt külön külön bemutatta, de a kötet további fejezeteiben fontosak voltak ezek a sorok is.