EZERNYOLCSZÁZ HATVANEGYBEN MADÁCH IMRE, akkor a balassa-gyarmati választó-kerület országos képviselője, ki első beszédjével magára vonta a közfigyelmet, elvitt Arany Jánoshoz egy kéziratcsomót s fölkérte, olvasná el s mondana róla véleményt. Madáchot nem mint írót ismerték Pest irodalmi körei s a kézirat egy ideig hevert Arany János íróasztalán. E kézirat Az Ember Tragédiája volt, éppen nem első műve Madách Imrének. De Madách eddig vonakodott volt a nagy közönség elé lépni. Nem akart középszerűt adni a világ elé; »ha írtam valamit, mondja egy Aranyhoz írt levelében, rendesen esztendeig rá sem néztem. Akkor elővehetém és megbírálhatám, mint idegen művet, láttam hibáit s vetettem tűzre. Az EmberTragédiája volt első, mely a próbaévet kiállván, azon meggyőződésre hozott, hogy a nekem jutott fejlődést elértem: most másnak kell ítélni, – így hoztam azt hozzád. Madach imre az ember tragediaja. « Arany János ítéletétől tette függővé nemcsak e műnek, hanem talán egész irodalmi működésének sorsát. »Ha ez az ítélet nem lesz kedvező, mondta Szontagh Pálnak, kinek sürgetésére Arany Jánoshoz fordúlt, utolsó kisérletem volt e mű.
Suchbegriff Typ der Auktion Auktions kategorie Filter Auktionhaus Darabanth Auktionshaus Datum der Auktion d-m-Y H:i Titel der Auktion Fair Partner ✔ 412. Gyorsárverés Datum der Ausstattung 2022. február 14. és 17. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 Erreichbarkeit der Auktion 317-4757, és 266-4154 | | Link der Auktion 17547. Artikel Madách Imre: Az ember tragédiája. Madách és Arany | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár. Drámai költemény. Ötödik népies kiadás. Bp., é. n., Athenaeum, 1 t. +194+2 p. Kiadói egészvászon-kötésben, kopottas borítóval, kijáró lapokkal. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kiadói egészvászon-kötésben, kopottas borítóval, kijáró lapokkal.
1973-ban szembesült a fejlett világ az első kőolajválsággal. A magyar állami tévé gúnyosan számolt be arról, hogyan tűntek el a gépkocsik a nyugati nagyvárosokból, jelezve, hogy nálunk ez nem kövezhet be. A válság persze hozzánk is begyűrűzött, az árrobbanás pedig az ország eladósodásához vezetett, aminek következményeit évtizedeken át nyögték a magyar emberek. A boldog tudatlanságról szól a XXI. század riportja. Arról az állapotról, amikor a szükséges információ hiányában a többség úgy érezte és hitte, hogy munkájára szükség van, fizetése megengedi, hogy gyarapodjon az állam pedig minden szükségletet képes és tud biztosítani. Nem úgy, mint a románoknál, a lengyeleknél, vagy az NDK-ban. Nálunk jobban éltek az emberek. Legalábbis azt hitték, hogy jobban élnek, mint a többi szocialista országban. Sőt! Még arra is szólt a propaganda, hogy bizony az egyesek által irigyelt Nyugat is megsínyli az olajválságot. Madách ember tragédiája zanza. Gyárak mennek tönkre, emberek vesztik el a munkájukat, az árak pedig emelkedtek. Az olajé a négyszeresére.
Azóta e súlyos, mélységes gondolatokkal teli mű a nemzeti szellem közkincsévé lett; ámbár formája nehézkes, göröngyös és tartalma az emberi sors és rendeltetés sötét és fenséges kérdéseit bolygatja: alig van művünk, melynek gondolatai annyira elterjedtek volna, mint az Ember Tragédiájá ban foglaltak. Erről nemcsak dísz- és olcsó kiadásai tanúskodnak, hanem az is, hogy 1883 óta színre hozva, több mint száz előadást ért s a legjövedelmezőbb magyar darabnak bizonyúlt. Madách imre az ember tragédiája. Ezzel Az Ember Tragédiája nemcsak »irodalmunk legjelesb termékei közt« foglalt helyet, hanem nagy kultúrai jelentőségre is tett szert hazánkban. Érdemes e művet irodalomtörténeti és kritikai szempontból vizsgálni és szerzője egyéniségébe elmélyedni; de mindezeknél fontosabb a mű eszmei tartalmát megérteni és méltányolni.
A költőre hatottak a népköltészeti hagyományok, a népi írók, a szociográfiák, amelyek felmérték a parasztság helyzetét. A stílus avantgard, impresszionista, de vannak szürrealisztikus képek is benne, pl. a jeges ágak között zörgő időt vajúdó erdő. (József Attila átvetéssel fokozza a hatást: a "zörgő" nem az ágak jelzője, hanem az időé! ) Nyelvezetében sok a hangutánzó szó, a játékos rím. Főleg nominális stílusú. Fő kifejezőeszközei: megszemélyesítés, metonímia, ismétlés, ellentét, anafora, alliteráció. Sok, furcsa áthajlás van benne. Fontos az ellentétek szerepe. József attila - holt vidék. Némelyik kibontva, némelyik csak jelezve van. Fő ellenpontok: csönd-hangzósság, mozdulatlanság-mozgás, távol-közel, magas-mély, holt-élő, van-nincs, sivárság-szépség, látható-láthatatlan, paraszt-uraság. Logikus lenne, hogy a tél ellenpontja a nyár legyen, de érdekes módon a nyár nem jelenik meg a versben. Ez arra utal, hogy a "holt vidék"-nek legfeljebb természeti értelemben lehet nyara, társadalmi értelemben soha. A cím egy minőségjelzős szószerkezet, utal a vers két síkjára is, a tájleíró és a társadalmi vetületre.
Kultúra - Irodalom - József Attila: Holt vidék című verse Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1932. január József Attila: Holt vidék című versének kézirata. József Attila: Holt vidék (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. MTI Fotó/Reprodukció Készítette: - Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-751720 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Írd meg kommentbe!