Feliratkozom a hírlevélre
A Magyar Közút szerint Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében pedig akár 15-20 centiméternyi friss hó is hullhat. A nagy havazást ráadásul erős széllökések is kísérhetik a Dunántúlon, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes területein, ezáltal hófúvásos szakaszok több térségben is kialakulhatnak. Reggel 5 és este 22 óra között, nagyjából 3 óránként ide kattintva országos, átfogó összesítéseket is olvashatnak a közlekedők az időjárási helyzethez kapcsolódó útviszonyokról. (Borítókép: Havazás Normafán 2018. Havazás 2018 november 2012. november 19-én. Fotó: Bődey János / Index)
Generálva az Időké kameráiból
About You Szeptember 8 bal-borda-alatti-fájdalom közlekedés Pion István 2018. december 15., 11:18. Ahogy az lenni szokott: esik a hó, késnek a vonatok, van, ahol egy órát is Bár akkor is kérnek, amikor süt a nap. Kovács István 2018. december 13., 15:38. Pécsi polgármester: Pénteken csak az induljon el autóval, aki jól tud vezetni Ítéletidőt várnak a környékre, 15 centi hó eshet le. Farkas Csilla 2018. december 13., 10:24. Havazás 2018 november measurements. 10 centi hó is hullhat, és sok helyen megmarad Igazi, havas, téli időjárásra van kilátás a hétvégén, többfelé kifehéredhet a táj. Kovács Levente 2018. december 12., 14:20. Akár 20 centiméter hó is eshet a hétvégén Egy mediterrán ciklon havazhatja be az országot. Ábrahám Ambrus 2018. december 12., 7:21. Csapadék az lesz, de sajnos a megmaradó hónak kicsi az esélye Sok lesz felettünk a felhő, és csapadékra is számítani kell. Sajnos hónak kicsi az esélye. december 11., 15:22. Nagy havazás jöhet a hétvégére, készítsék ki a hólapátot Ha nem lenne elég a havazás, hófúvásra is lehet számítani a Dunántúlon.
Szerdán többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, többfelé várható eső. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és plusz 5, a legmagasabb hőmérséklet plusz 4-9 fok között alakul. Csütörtökön többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak északkeleten lesz szakadozottabb a felhőzet, ott néhány órára a nap is kisüthet. Elszórtan valószínű eső. A minimumhőmérséklet 0 és plusz 5, a maximumhőmérséklet plusz 3-8 fok között valószínű. Pénteken helyenként tartósabban megmarad a pára, köd. Számottevő csapadék nem valószínű. A leghidegebb órákban mínusz 2 és plusz 4, napközben általában plusz 5 és 10 fok között alakul a hőmérséklet, de a tartósabban felhős, ködös tájakon hidegebb lesz. Havazás 2018 november 9. Szombaton erősen megnövekszik a felhőzet, helyenként eső is várható. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 4, a legmagasabb hőmérséklet plusz 4-10 fok között alakul. Vasárnap többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, több helyen alakul ki eső. A minimumhőmérséklet 0 és plusz 5, a maximumhőmérséklet 5-11 fok között alakul – olvasható az előrejelzésben.
(Szerzők: Kovács Anikó és Jankó Annamária. ) Az 1:230 400 méretarány kiemelt vizsgálatát az indokolja, hogy 1997-ben az OSZK gyűjteményébe kerültek a Lipszky János Mappa generalis Regni Hungariae című térképéhez készült, annak alapját képező kéziratos térképek, és felmerült, vajon honnan vette Lipszky a térképéhez az alapanyagot. Az első katonai felmérés alapján készült 1:230 400 méretarányú térképek, avagy mit nem használt térképének elkészítéséhez Lipszky János | blog.oszk.hu. Logikusnak tűnt, hogy miután addigra már befejeződött az első katonai felmérés (amelyben Lipszky aktívan részt vett), összefüggéseket keressenek az első felmérés alapján készült levezetett méretarányú térképekkel, amelyeket Lipszky ismerhetett és felhasználhatott. Miután ezek a levezetett térképek Bécsben találhatók, és akkoriban még nem rendelkeztünk róluk jó minőségű másolattal, az a feltevés fogalmazódott meg, hogy Lipszky az 1:230 400 méretarányú 20 szelvényes, kéziratos Magyarország térképet használhatta alapul. A 20 szelvényes 1:230 400 méretarányú Magyarország-térkép 8. szelvényének Balaton környéki részlete ( Hadtörténeti Térképtár, B IX a 1161) A felmérési és az azok alapján készült levezetett térképek részletes vizsgálata azonban bebizonyította, hogy Lipszky nem használhatta ezeket a térképeket, mert nem férhetett hozzá, illetve nem is léteztek.
Josephinische Landesaufnahme, 1763–87 A Szernye-mocsár Magyarország első katonai felmérésekor készült térképén (1763) [1] Részlet az első katonai felmérés egy szelvényéről ( Szentendre) A Bécset ábrázoló térképszelvény: szembetűnő a minőségi különbség a magyar kisváros és Bécs között, ez a másolatokra jellemző aprólékosságot mutatja Magyarország első katonai felmérése (jozefiniánus térkép) egy 1780 – 84 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye, és az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők stb. Első katonai felmérés térkép. ) ábrázolja a teljes országot, leszámítva ebből a Bánát és Erdély területét, ahol az 1760-as években végeztek térképezési munkákat. Tartalma szerint 1:28 800 méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát. Története [ szerkesztés] Magyarország a török kor végén, a Habsburg kor elején térképekben szegény területnek számított.
1787 -ig az utómunkálatok, úgymint pótmérések, a térképlapok illesztése, áttekintő rajzok készítése, szelvényvázlatok összeállítása folyt. Az elkészült térképmű minden munkarésze és végeredménye titkos minősítést kapott. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései (1763–1950) További információk [ szerkesztés] Mapire - A Habsburg Birodalom Történelmi Térképei Online ELTE ismertető Tankönyvtár/tájrendezés Területhasználat CD-teszt, a térkép DVD-ROMon Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyarország katonai felmérései Magyarország második katonai felmérése Magyarország harmadik katonai felmérése
Az önálló szakaszoknak nincs geodéziai előkészítése, a kicsiből a nagy felé haladva apránként készültek el. A felvétel módja nem volt egyöntetű, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelőbb. A felmérés során magassági mérés vagy szintezés nem volt, így a térképek nem tartalmazhatnak magassági adatot. A munka menetét a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsőnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdődött Cseh - és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768 -ra fejezték be. Ezt követte 1766 – 73 között Erdély és a Bánát, avagy Temesi Bánság. A végére maradt Magyarország és a Partium. Összesen 60 katonatiszt végezte a térképezési munkákat, évi átlagban három felvételi szelvényt (kb. Könyv: Magyarország katonai felmérései, 1763-1950 - CD melléklettel (Jankó Annamária). 10 négyzet mérföld) kellett elkészíteni. A munkálatokat Andreas von Neu vezette, aki már a sziléziai próbafelvételben is részt vett, akkor még századosként mint a főszállásmestertörzs térképezési ellátó tisztje.
A csatlakozó szelvények feltüntetése ma is szokásban van, holott a mai szelvényszámozások olyanok, hogy az adott szelvény száma alapján számítással meghatározható a szomszédos szelvény száma. A felmérés 3071 négyzetmérföldre, azaz 178 180 km²-re terjedt ki, 9 egységnyi térképművet alkotva. Az eredeti szelvényeket a térképező tiszt egyetlen példányban készítette el (Original Aufnahme) és erről csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28 800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. A többi Habsburg tartomány [ szerkesztés] A jozefiniánus térkép 1763–87 között készült, a tartományokban különböző időpontokban, több önálló szelvényezési rendszerben, alapfelület és vetületi rendszer nélkül.