Nagy Attila (2021-02-17) Olvasási idő: 4 perc Ha valamelyik számlánk a kibocsátás után hibásnak bizonyul (például a számlázott tételt hibás árral számláztuk), akkor annak korrekciója szükséges. 2008-ig az ilyen bizonylat-korrekcióra a számlahelyesbítés, sztornózás, javítás módszerre szigorú részletszabályok vonatkoztak. 2008. január 1-jétől a jogszabály egy sokkal egyszerűbb rendszert vezetett be, amely légyege az, hogy a számla bármely okból történő korrekciója esetén egységesen számlával egy tekintet alá eső okirat ot kell kiállítani. Fontos megemlíteni, hogy a régi elnevezésű sztornó, helyesbítő számla is alkalmazható, ha azok bírnak a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeivel. Tehát nem a korrekciós bizonylat elnevezésén van a lényeg, hanem annak tartalmán! A korrekciót követően az eredeti (hibás) számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma: az okirat kibocsátásának kelte az okirat sorszáma, amely azt azonosítja, hivatkozás arra a számlára, amely adatát az okirat módosítja, a módosítással érintett számlaadat megnevezése, a módosítás természete, ennek számszerű hatása (ha van ilyen) Nem kötelező elem a teljesítési időpont, csak akkor, ha az a módosításra szoruló adat.
idézett 170. § (2) bekezdése alapján a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben az Áfa tv. – és természetesen ezen keresztül az Áfa tv. felhatalmazása alapján alkalmazandó egyéb számlára vonatkozó szabályok – számlára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell, így értelemszerűen a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30. ) NGM rendelet szabályait is. Egy World vagy Excel program a rendelet előírásainak, azon belül a számlázó programokkal szemben támasztott követelményeknek nyilvánvalóan nem tud megfelelni.
(Lezárva: 2021. február 12. ) Nem hibás az a megoldás, ha a számlával egy tekintet alá eső okirattal több számlát módosít sunk úgy, hogy a csoportos módosító bizonylaton valamennyi módosítandó számla világosan, egyértelműen szerepel, hasonlóan a a módosítás megnevezése, természete, számszerű hatása. Nincs akadálya annak, hogy devizában kiállított számlát módosítsunk a fenti módon, ekkor az eredeti számlában alkalmazott árfolyamot kell használni a devizás összegek forintra történő átszámításakor. Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számlakibocsátás. Ilyen esetben érvénytelenítő/sztornó számlát kell kiállítani, majd a valódi vevőnek számla bizonylatot készíteni. Letölthető számlával egy tekintet alá eső okirat minta: SZETAEO_2015. 001_minta Jogszabály: ÁFA törvény 170. § Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen dokumentum (pl. levél, fax, email, Word fájl) is megfelelhet a számlával egy tekintet alá eső okirat követelményeinek.
A fenti jogszabályi rendelkezések előrebocsájtásával, figyelemmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elérhető számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályait bemutató 18. számú információs anyagában is leírtakra, a számlák módosítása esetén, mivel ezt jogszabály nem tiltja, lehetséges a számítástechnikai eszköz útján kiállított (ún. gépi) számla kézi számlával történő módosítása, valamint ennek fordítottja is. Megjegyezendő azonban, hogy arra ugyanakkor nincs lehetőség, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. A javítás formátuma A javítás formátuma tekintetében elmondható, hogy az Áfa tv. § (2) bekezdésében szereplő azon követelményből, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, következik az is, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratra is alkalmazni kell az Áfa tv. Nagy Attila (2021-02-17) Olvasási idő: 4 perc Ha valamelyik számlánk a kibocsátás után hibásnak bizonyul (például a számlázott tételt hibás árral számláztuk), akkor annak korrekciója szükséges.
168. § (2) bekezdésében található. E szerint a számlával egy tekintet alá eső okirat az a bizonylat, amely megfelel 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Nagy Attila (2021-02-17) Az Áfa tv. 170. § (1) bekezdése szerint a 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő: a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van. Hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszerű időt a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani.
kell bevonni az EPH hálózatba. De be kell vonni minden olyan, nagy kiterjedésű, vezetőanyagú szerkezetet is, amely nincs ugyan földelve, de távolabbról (az egyidejű érinthetőség távolságánál messzebbről) valamilyen, akár föld, akár hibapotenciált vezethet ide. Szakszerű kivitelezés Teljesen értelmetlen műanyag, vagy ötrétegű csövet EPH hálózatba kötni. Viszont a gázkazán alatt található összes fémcsövet be kell kötni az egyen potenciálú hálózatba. Miért van szükség EPH-ra?. Amit a leggyakrabban el szoktak hagyni a kollégák, az EPH csomópont. Ugyanis minden egyes csővezetéket EPH bilincsel kell ellátni, és a bilincseket külön-külön be kell kötni a csomópontba. Nem szabad sorba felfűzni őket, hanem párhuzamosan kellene kötni. A kábel minimum 4 mm² keresztmetszetű MKH réz vezeték, melyeket a csatlakozóvégeken érvég hüvelyjel kell ellátni. Elméletileg a csomópontot külön vezetékkel kellene bekötni a legközelebbi lakáselosztó földelésébe! Ezután minden esetben mérni kell, hogy megfelelő-e a vezető folytonossága, illetve a csővezetékek az egész lakásban 0 potenciálon vannak.
Ami meg ettõl is fontosabb: nem a gázszolgáltató viszi tovább a hírnevünket...! A tulajt meg részünkrõl senki nem fogja meg gyõzni hogy nekünk van igazunk....... Ugyan ez van az áramszolgáltatóknál is, az a mérõszekrény keleti országrészben jó - nyugaton már nem! A helyszíni felülvizsgálat után az alábbi gázművek által kiadott EPH jegyzőkönyvet állítok ki, A NKM Földgázszolgáltató ZRT (gázművek) részére szükséges minta EPH jegyzőkönyv FLB 1. 4-2-5 változatszám: 1 jóváhagyva: 2009. Eph Jegyzőkönyv Nyomtatvány. 07. 20 Jegyzőkönyv EPH bekötésről 1. ) A vizsgálat helye: Budapest…helység…Akármilyen………út/utca/tér…12…….. sz…1…… em…. 8…….. ajtó A tulajdonos neve:…Akármilyen Sándor…………………………………………………………………………. 2. ) A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés a) új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) b) meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával).
Az életünk védelméről az előző fejezetekben írtam, most a vezetékek védelméről essen néhány szó. Ezt a funkciót az úgynevezett kismegszakító látja el. A kismegszakítók elsődleges feladata, hogy túlterhelés és zárlat védelemmel lássák el az elektromos hálózatot. A berendezés vezetékeit meg kell védeni a túláramok következtében kialakuló káros hőhatásoktól. A folyamatos túlterhelés a vezetékek szigetelésének az élettartamát csökkenti. A rövidzárlat következtében meginduló, a vezeték terhelhetőségét drámaian túllépő áram hatására (ami akár több ezer amper is lehet), a keletkezett hő a vezeték szigetelését néhány másodpercen belül megsemmisítheti. Tehát a kismegszakító elsődleges feladata, hogy névlegesnél nagyobb áramon felül az áramkört automatikusan lekapcsolja a hálózatról. Best Friends Idézetek. P raktikus méretük, és egyszerű kezelhetőségük miatt a vezetékek védelmét mára kötelezően kismegszakítók biztosítják, az olvadó biztosítékokat teljesen kiszorították erről a területről. Kismegszakítókból különböző kioldási karakterisztikájúakat lehet telepíteni, a különbség leoldási sebességükben van.
Az áramütés elleni védelem célja, hogy az elektromos vagy nem elektromos berendezések érinthető részei meghibásodás vagy üzemszerű működés közben ne kerülhessenek feszültség alá. Ide tartozik az egyen potenciálra hozás is, röviden eph. Egy létesítményben vagy épületben és azon kívül található nagy kiterjedésű fém felületek, csőhálózatok egypotenciálú összekötése. A lakások, családi házak és egyéb épületek villanyszerelésének része az EPH kialakítás. Ilyenkor a villanyszerelés során EPH vezetéket kell kiépíteni a kazánhoz (ahol a gáz, víz, fűtéscsöveket kell bekötni az EPH csomópontba), a gázmérőhöz (gázóra áthidalásához). Be kell kötni a fémfürdőkádakat is (javasolt a műanyag kádak bekötése is) valamint nagyobb fémszerkezeteket is.
Ezáltal megakadályozzuk, hogy bárkit is megrázzon a villany fémszerkez ethez való hozzáérés útján. A lakások, családi házak és egyéb épületek érintésvédelmének része az EPH kialakítás. Például egy családi háznál a villanyszerelés során EPH vezetéket kell kiépíteni kazánhoz (ahol a gáz, víz, fűtéscsöveket be kell kötni az EPH csomópontba), gázmérőhöz (gázóra áthidalásához), be kell kötni a fürdőkádakat is (javasolt a műanyag kádak bekötése is a lefolyócsőbe kapható fémbetéttel EPH vezetővel), összekötjük a csapteleppel is továbbá nagyobb fémszerkezetek et is. Miért van erre szükség? Ha például egy lakóházban testzárlat lép fel és a védővezeték (föld) felé áram folyik és ekkor éppen fogjuk a vasalót vagy, egy villanytűzhely fémes részét, közben a másik kezünkkel vagy testünkkel hozzáérünk a vízcsőhálózathoz vagy fűtéscsőhöz, áramütést kaphatunk. Miért rázna meg ilyen módon a vízcső például? A megérintett vízcső áramot nem vezetve lényegében a talaj valamely pontjának potenciálján van, ugyanakkor a másik kézzel érintett villamos készülék teste a védővezető potenciálján van.