Így várhatóan sokan a megfelelő információ hiányában fognak a minősítésükkel szemben kifogást benyújtani. Adókülönbözet következményei Hasonlóan, információhiányából fakadó problémával szembesülnek azok a vállalkozások is, amelyek a megbízható adózói minősítést a tárgyévre megállapított adóteljesítményükhöz mért adókülönbözet, vagy mulasztási bírság összegére vonatkozó feltétel nem teljesülése miatt nem szerezték meg. E cégek vezetői, számviteli szakemberei egy dolgot biztosan meg tudnak állapítani: azt, hogy mekkora volt a figyelési időszakban terhükre megállapított adókülönbözet, illetve mulasztási bírság összege. Azt viszont, hogy mekkora a tárgyévre megállapított adóteljesítményük összege, már nem biztos. A megbízható adózói minősítés előnyei - Perfekt szakmai blog. És ez az adat főleg a mikro-, illetve kisvállalkozásoknál bírhat döntő jelentőséggel. Könnyű belátni, hogy egy 10 millió forintos adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozás esetében az 1 százalékos szabály maximum 100 ezer forintos mulasztási bírságot enged meg, ami a mai bírságolási gyakorlatban nem számít kiugróan nagy bírságnak.
Mentés Több mint 200 ezer adózó élvezheti a megbízható adózói státussal járó előnyöket a NAV legfrissebb adatai alapján. Ugyanakkor a kockázatos adózói minősítést kapó vállalkozások száma is növekedett a tavalyi bázishoz képest. Érdemes tisztában lenni azzal, milyen kritériumok alapján kerülnek besorolásra negyedévente a társaságok, a szabályozás néhány pontja a jogszabályváltozás miatt módosult az elmúlt időszakban. Megbízható adózó - BSPL Könyvelőiroda. Az idei első negyedév adatai alapján az adóhatóság több mint 540 ezer, a cégnyilvántartásba bejegyzett áfaregisztrált céget minősített és sorolt be a három minősítési kategória – megbízható, általános és kockázatos adózó – egyikébe. Megbízható adózók – kritériumok és kedvezmények Érdemes tudni, hogy a kezdő társaságok működésük első három évében nem kaphatnak megbízható minősítést, így még nem kaphatják meg sem az adókötelezettségekhez teljesítéséhez, sem az adóellenőrzésekhez kapcsolódó kedvezményeket. Az adózói minősítés eredményeként a vizsgált cégkör 39 százaléka, 210 587 vállalkozás felelt meg legutóbb a megbízhatóság valamennyi feltételének a NAV értékelése szerint.
További feltétel, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, nem állt adószám-felfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt, nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása, a rá kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg tárgyévi adóteljesítményének 1 százalékát, valamint nem minősül kockázatos adózónak. Kik azok akiket nem minősít a NAV megbízható vagy kockázatos adózónak? - Írisz Office. Nem kizáró ok, ha az adózó nem működött a tárgyévet megelőző öt évben, ebben az esetben az öt évre vonatkozó feltételeket a NAV a működés megkezdésétől, vagy áfaregisztráltak esetén az adóalanyiság kezdetétől vizsgálja. A megbízható adózói minősítésnek több olyan, múltra vonatkozó kritériuma is van, amely "adottságnak" tekinthető, azaz visszamenőleg nem lehet változtatni rajta, legfeljebb idővel kikerülhetnek a figyelési idősávból. Több olyan feltétel is van azonban a listán, amelyek a minősítés időpontjában fennálló állapothoz kötődnek, így esetükben még érdemes lépéseket tenni a megfelelés érdekében - hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor.
A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított 1 évig áll fenn. A kockázatos minősítés hátrányai: hosszabb ellenőrzések magasabb késedelmi pótlék korábban kell pótlékot fizetni nem mellőzhető a bírság másfélszeres bírság jár.
Azaz azon kötelezettségszegések esetén, ahol a nem természetes személy adózó például 500 000 Ft összegű mulasztási bírsággal lenne sújtható, a megbízható adózó esetében a bírság maximális felső határa 250 000 Ft lehet. Az előzőekben rögzített rendelkezések természetesen azon esetekre is vonatkoznak, ahol a mulasztási bírság felső határát százalékos mértékben rögzíti a jogalkotó. 3. Csökkentett adóbírság: Az adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50%-a, azaz az adóhiány 25%-a, az általános 50%-os mérték helyett. 4. Automatikus fizetési könnyítés biztosítása: A megbízható adózók részére nyitva áll az a lehetőség, hogy – ha az erre irányuló kérelem elbírálása időpontjában – a kérelmező nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a 1, 5 millió forintot, a tartozásra évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérjen.
Az adóelőleg feltöltési kötelezettség a vállalkozások legbonyolultabb, és egyben az év végén jelentős anyagi megterhelést is jelentő adminisztrációs kötelezettsége. Ez a nehéz feladat rövidül meg azáltal, hogy tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig a helyi iparűzési adóban is megszűnik a feltöltés. A helyi adókról szóló törvény a 2020. július 15. napjával történő módosítását megelőzően arról rendelkezett, hogy annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Az adózás rendjéről szóló törvény pedig arra kötelezte az adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adóalanyt, hogy az adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújtson be, és eddig a határidőig az adóelőleg-kiegészítés összegét fizesse meg.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az év végi adóváltozásoknak köszönhetően a társasági adóalanyok közül a feltöltési kötelezettség már csak a 100 millió forint fölötti árbevételt elérő cégekre vonatkozik, az evások továbbra is árbevétel függetlenül kötelesek kiegészíteni az evát december 20-ig. December 20-ig kell kiegészíteniük az éves várható adó összegére a vállalkozásoknak az eddig befizetett társasági adóelőlegeket, és iparűzési adó előlegeket. A feltöltési kötelezettség eddig azokra a vállalkozásokra vonatkozott, amelyeknek az éves árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. A jövő évi adómódosításokat tartalmazó 2010. évi CXXIII. törvény azonban módosította szabályozást. Eszerint a 2010. december 16-át követően teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (feltöltési kötelezettség) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett.
előírásai értelmében. A társasági adó feltöltésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési (és a kommunális) adóelőleget december 20. napjáig ugyancsak fel kell töltenie. A fenti előírásokból következően csak azt a vállalkozót terheli 2010. év december 20-ig az iparűzési adóban feltöltési kötelezettség, amely kettős könyvvitelt vezet, és az adóévet megelőző (azaz a 2009. ) adóévben az éves szinten számított árbevételük az 50 millió forintot, illetve a 100 millió forintot meghaladta. Az evásoknak – beleértve a kettős könyvvitel vezetőket is, személyi jövedelemadó hatálya alá tartozóknak, továbbá az 50 millió forint/100 millió forint árbevételt meg nem haladó társasági adó szerinti adóalanyoknak viszont nincsen feltöltési kötelezettségük az iparűzési adóban. Fontos változás, hogy a feltöltési kötelezettség egyik feltételéül szolgáló előző évi árbevételkorlátot tartalmazó előírás 2010. december 16-ával módosult. Éppen ezért ha az iparűzési adó előleg kiegészítésre (megállapítás, bevallás és befizetés) december 16-a előtt kerül sor, akkor a tárgyévet megelőző évben (2009-ben) 50 millió forint és 100 millió forint közötti árbevétellel rendelkező társaságiadó-alanyokat is terheli a feltöltési kötelezettség.
December 20-áig tehetnek eleget feltöltési kötelezettségüknek a cégek, vagyis ma fizethetik be utoljára a várható társasági-, külön-, és az iparűzési adót. Hogy ki, melyiket és főleg mennyit fizessen, az nem teljesen egyértelmű. Most összefoglaltuk. A törvény szerint a cégeknek az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (általános esetben 2007. december 20-áig) kell a társasági adójuk, különadójuk, a hitelintézeti járadékuk, iparűzési adójuk várható összegének a már megfizetett előlegekkel csökkentett különbözetét kell befizetniük. Ha ezt nem tették meg legalább 90 százalékos mértékben, akkor 20 százalékos mulasztási bírságot rónak ki a cégre a befizetett előlegek és az adó 90 százalékának különbözete után. A feltöltésre kötelezett adózók esetén a várható fizetendő adó összege változik, ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap. Nekik ugyanis a december 15-e után érkező támoghatási összeget nem kell beleszámolniuk az ideii adóalapba. December 20-áig feltöltés címén a várható éves adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről bevallást kell tenniük.
Kapcsolódó cikkek 2022. július 8. Fiktív fémipari számlákkal csaltak adót Tatán Költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség három férfi ellen, aki a gyanú szerint fiktív fémipari munkákkal 800 millió forint forgalmi adót csalt el.