1988-ban végzett az ELTE magyar nyelv és irodalom, illetve esztétika szakán. 1991-ben doktori fokozatot szerzett ugyanott, disszertációja címe Hermann Hesse világképe. 1988 és 1994 között budapesti művészeti középiskolákban tanított irodalmat és esztétikát. 1990 és 1992 között az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén tanított zeneelméletet. 1994 és 2000 között szabadfoglalkozású író. 2000 és 2015 között múzeumi teremőr. 2015 óta szabadfoglalkozású író. Művei [ szerkesztés] Az élősködő (regény), Pozsony, Kalligram, 1997 Bagatell (regény), Pozsony–Budapest, Kalligram, 2000 A kilencedik (regény), Budapest, Magvető, 2006 Másik halál (regény), Pozsony, Kalligram, 2012 A kilencedik (2. jav. kiad. ), Pozsony–Budapest, Kalligram, 2014 Bagatell (2. átd. ), Budapest, Pesti Kalligram, 2015 Életünk végéig. Barnás Ferenc: Másik halál | e-Könyv | bookline. Regény; Kalligram, Bp., 2019 Munkái többek között angol, francia, német, cseh, horvát, szerb és indonéz nyelveken jelentek meg fordításban. Díjai [ szerkesztés] Füst Milán-díj (2019) AEGON művészeti díj (2013) Üveggolyó díj (2013) Déry Tibor-díj (2006) Márai Sándor-díj (2001) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Barnás Ferenc hivatalos honlapja Petőfi Irodalmi Múzeum, katalógus További információk [ szerkesztés] a Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 70914069 PIM: PIM94992 LCCN: nb2006022833 ISNI: 0000 0000 7890 9645 GND: 141120460 NKCS: mzk2017940821
Szintén a múzeumi térhez kötődik a narráció logikájának tükröződése: bár egy kiállítóteremben egymás mellé kerülnek a különböző időszakok művei, azok e szimultaneitáson túl saját történetiséggel is rendelkeznek. A főszereplőt ennek a jelenségnek a mindennapi életben való észrevétlensége irritálhatja akkor, amikor a társadalmat korholja a Breitner-házban bérelt szobakonyhás lakásából: "Olyan országban élünk, ahol mindenki tudja, mi történt a Vadász utcai üvegházban, a Városház utcai székházban, az Andrássy út 60-ban, mégis úgy tesz, mintha semmiről sem tudna". A többségi hallgatással párhuzamosan viszont az ő traumanarratívája meglehetősen idioszinkretikus: a saját sebeinek számba vételén szövődnek át a történelmi események. Barnás ferenc másik halál ereklyéi. Ilyen körülmények között nem könnyű összefoglalni a cselekményt, amin csak súlyosbít, hogy az olvasó teljesen ki van szolgáltatva annak a – Balajthy Ágnes leleményével élve – "megbízhatatlan-beszámíthatatlan" narrátornak, aki ráadásul nemcsak teremőrként tart fegyelmet, de bomlott tudata ellenére vasmarokkal kalibrálja betekintési szögünket a történésekbe: elzár minket bizonyos részektől, tudatosan csak egy oldalról világít meg más részleteket (ahogy bevallja: "nemcsak a műtárgyakra kellett figyelnem, hanem azokra is, akik a műtárgyakat figyelték").
Kis türelmet kérünk. (a szerk)
A másik halál "elkövetője" és "áldozata" saját vákuumfóliázott létének felmutatásakor híján marad a nyelvi invenciónak; nem lel önálló irányt. Ahogyan poétikailag nem végiggondolt például a már említett, határozott és bernhardias gesztusokkal életre hívott pincértörténet-motívum elejtése sem. A fenti kritikai élek csapásain Barnás könyve mégsem vérzik el. Ha úgy tetszik: állva hal meg. Mert szövege élére állított kérdések sorozata. Keresi – a hiábavalóság becketti elszenvedésének tudatában – a választ: hogyan éljünk? Másik életet, vagy másik halált. Jánossy Lajos: Másik élet. Népszabadság, 2012. Másik élet | Barnás Ferenc. október 6.
Ennek egyik eklatáns példája Bedecs László feltételezése, miszerint Lászlóné, Madárka és a Grófnő valójában ugyanaz a személy, csak a narráció fénytörésében külön szereplőknek tűnnek. Szintén jól mutatja az elbeszélő szólam biztonsági őrködését az olvasó felett, hogy az Átiratok c. könyvbe egyáltalán nem nyerünk betekintést, míg az amerikai útján befejezett kéziratról csak sejthetjük, hogy – Krasznahorkai László Sátántangó jához hasonlóan – az maga a könyv, amit olvasunk. A cím e narratív technikát figyelembe véve legalább négyféleképpen érthető. Egyrészt, hogy a másiknak, Michaelnek (és valamennyi felesleges áldozatnak) a halálát írja meg a főszereplő a saját élettörténetén keresztül. Másrészt, hogy a saját halálát elidegenítve írja meg a Michael halálát követő kiüresedésként ("Néha összekeverem, hol, mit mondok, amennyiben egyáltalán én mondom, mert olykor az az érzésem, mintha nem is én mondanám, hanem a másik. Barnás ferenc másik hall of light. Én és a másik. Hacsak nem vagyok eleve a másik. Úgy lenni én, hogy nem én vagyok én?!
Petőfi Sándor: A puszta, télen by jazmin sutyinszki
Petőfi Sándor: A Puszta, télen - YouTube
Petőfi Sándor: A puszta, télen by Eszter Kotroczó
De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő. Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Pest, 1848. január Uploaded by P. T. Source of the quotation Pusta, zimi (Croatian) Tek sad je zaista pusta ova pusta! Petőfi sándor a puszta télen. Јеr je novembar loš i rasipan gazda: Što proleće i leto Sakupe sa brazda To jesen proćerda lako i bez traga, Zima ne zatiče ništa od sveg blaga.
Az utolsó előtti versszakban a költő ismét visszatér a kinti világhoz, ahol ismét a messziségbe réved a figyelem pedig a templomtornyok tetejére terelődik. Az utolsó versszak egy személyes vallomás a költő részéről, ami kifejezi az alföldhöz való viszonyát, szeretetét. A költő itt született és itt is akar meghalni. Ezzel a költeménnyel hasonlítható össze az 1848-ban keletkezett verse. A puszta, télen A címből kiderül, hogy uralkodó évszak a tél. VERS MINDENKINEK - Petőfi Sándor - A Puszta Télen /Hegedűs D. Géza/ - YouTube. Szerkezetét tekintve 8 versszakból áll. Ellentétes a másik verssel, mivel a téli puszta üressége csöndje jelenik meg ebben a versben, mivel a nyári alföld táját lassan beborítja a hó. 4-6 versszakig az emberi élet színhelyére kerül a figyelem pl: az üres halászkunyhók, csendes tanyák, csendes csárdák. A költő itt is kívülről befelé halad a tájleírásban, de a mozgalmasságot felváltja a mozdulatlanság. A vers befejező versszakában látomásszerűség jelenik meg, a benti világból ismét a kinti világon lesz a figyelem. az utolsó versszak szinte megszemélyesítések sorozata: Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája.