A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető. Forrás: Wikipedia Saját tapasztalataink 2013. Dégi Festetics-kastély - GOTRAVEL. júniusában jártunk itt. Mint tudjuk, valamikor ez a dégi Festetics-kastély volt a szabadkőművesek egyik központja, központi találkozó helye. Máig is rengeteg megválaszolatlan kérdés, titok lappang e téma és a kastély körüegenvezetést kapunk, nagyon sok infóval leszünk gazdagabbak a végére. Megemlítendő még a hatalmas, csodaszép park, végén a tóval és a rajta lévő kis épülettel, ami nemrég lett felújítva. Megtekintések száma: 5650
A domb közelében a Bogárdi-árapasztó-csatorna medrének kontúrja elmosódott, részben feltöltődött, eredeti funkcióját nem tölti be. A szerpentin-tó néhány évtizeddel a kialakítását követően feliszapolódott, és a sorozatos beavatkozások alkalmával nem, vagy csak időszakosan lett újból bevonva a vízrendszerbe. A tó betáplálásai felől mindkét irányból kialakítottak egy-egy megkerülő csatornát. Dégi Festetics kastély :: Magyar Földön. Ezek biztosították, hogy a legelőkről érkező szervesanyag szennyezés ne kerülhessen a tóba, illetve árvízi helyzetben a vízhozam egy része itt vonuljon le, ezzel csökkentve a tóbeli vízszintemelkedést. Mára a Parktó fenekét másfél méter vastag, lágy iszap borítja, s a feltöltődés mértéke az eredeti fenékviszonyokhoz képest még akár ennél is több lehet. (Egy 1896-ban megjelent leírás 4-5 méter mélynek említi a tavat, ma az átlagos mélység nem haladja meg az 1 métert. ) A parti rézsűk a sodrástól kimosódtak, meredekké váltak, így beomlásuk sok helyen megindult. A partvédelmet biztosító rőzsefonatokból már nem maradt semmi, csupán néhány vízből meredező cölöp jelzi a régi partvonal kontúrját.
A természetes vízfolyások mind a mai napig "zöld folyosóként" biztosítják a park és tágabb környezetének élő kapcsolatát. A 200 éves tölgyfa Antik forrás A csaknem 300 hektáros dégi kastélypark hatását óriási kiterjedése mellett ma is (a helyreállítási munkák megkezdése óta ismét) a kastély, a kert és a táj nyugodt és festői harmóniája adja. E harmónia azonban közel sem a természet ajándéka csupán, hanem rendkívül tudatosan és magas szinten létrehozott mesterséges kompozíció. A kastélyból kitekintve vagy a kert útjain haladva időről-időre változatosan megszerkesztett képek sora tárul fel a szemlélő előtt. Ez az úgynevezett tájkertek – közismertebb néven: angolkertek – legfőbb jellegzetessége. Bár kompozícióját a természetesség álcája mögé rejti (s részben természetközeli élőhelyként is szolgál), semmivel sem kevésbé megszerkesztett egy ilyen kert, mint egy geometrikus szerkesztésű reneszánsz vagy barokk kert, bármennyire is különbözik azoktól látványában és eszmeiségében. Április végi medvehagymás Tópart A dégi kert stílusa leginkább az érett, úgynevezett klasszikus angol tájkert mintáját követi.
Festetics Antal a 18. század végi felvilágosult, művelt és igen tehetős köznemesség egyik markáns képviselője. Eötvös Károly szerint ő volt a "leggazdagabb magyar köznemes", akinek közel Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval: Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
És bár később mindenkivel megbékélt, Jókai és Petőfi barátsága sohasem állt helyre. A sors kanala Különösnek tűnhet, de az egyik legjobban dokumentált történet Petőfi Sándor utolsó vacsoráját meséli el. 1849. július 30-ika estéjét a küldő Vargha Zsigmond földbirtokos családja körében töltötte Székelykeresztúron, a Gyárfás kúriában. A vacsora bivalytejes és túrós puliszka volt, ami a költőnek annyira ízlett, hogy hosszú verset írt a házigazda lányának, Vargha Rozáliának az emlékkönyvébe. A következő nap a segesvári csatában elesett a költő. A csata kezdetén Petőfi Bem apó körül volt, ló és fegyver nélkül. A vezér délután egykor utasította, hogy hagyja el a csatateret. Az utolsó vacsora festmeny. Mütter Ferenc százados szerint a költő aznap vitorla vászonból készült blúzt, mellényt, szürke köpenyt, fején egyszerű katonatiszti sapkát, a vállán egy sárga bőrtáskát viselt. Így érhette menekülés közben a halál. Végezetül egy mondat az Úti jegyzetekből – ami nemcsak a gasztronómiához, de az egész nemzethez való viszonyát összefoglalja: "Nekem a sors mindig akkor ad kanalat, ha levesem nincs, és viszont. "
"Ha az Alföldön utazik az ember – írja – a sáron kívül még a korcsmárosokkal is meggyűl a baja, Classicus nép az a magyar korcsmáros, barátom. Fizetned kell, hogy szóljon hozzád egy-két szót, enni pedig fizetségért sem ád. Nem a! Ha kérsz tőle valamit, azt mondja, hogy nincs, vagy ő biz ezért nem rak tüzet. Így jártam Bihar megye két helységében Okányban és Kőrösladányban. Ettem is, nem is, azt adtak, ami nekik tetszett, nem amit kértem, s azt is úgy tették elém, mintha Isten irgalmából adnák. " Királyhelmecen és Beregszászon még ennyit sem kap. Az utolsó vacsora. A kocsisa kenyerét, szalonnáját, vöröshagymáját eszi vacsorára. Füleken pocsék bort itatnak vele. "Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlök Fülek. " Az egyetlen étel, amiről bevallja, hogy kedveli, az a túrós tészta. Füzesabonyban írja, 1847. május 13-án: "Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki. "
1849. július 30-a estéjét a költő Vargha Zsigmond földbirtokos családja körében töltötte Székelykeresztúron, a Gyárfás kúriában. A vacsora bivalytejes és túros puliszka volt, ami a költőnek annyira ízlett, hogy a házigazda lányának Vargha Rozáliának hosszú verset írt az emlékkönyvébe. A következő nap a segesvári ütközetben elesett a költő. A csata kezdetén Petőfi Bem körül volt, ló és fegyver nélkül. A vezér délután egykor utasította, hogy hagyja el a csatateret. Mütter Ferenc százados szerint költő aznap vitorlavászon blúzt, mellényt, szürke köpenyt, egyszerű katonatiszti sapkát viselt. Így érhette a halál. Jézus élete és tanításai - Az utolsó éjszaka - Zsozirisz.hu. Egy mondása nem csak a gasztronómiához, de az egész élethez való viszonyát is összefoglalja: "Nekem a sors mindig akkor ad kanalat, ha levesem nincs, és viszont. " Az írás Vinkó József készülő kötetének részlete.