Látszólag, mert minden csepp, a hazáért kiontott vér óriási jelentőségű: a nemzet jövőjét menti. BAMA - Megemlékezés a Széchenyi téren: száz éve, hogy felszabadultunk a szerb megszállás alól. Szerencsére mindig akadnak olyan emlékezők, aki oszlatják a feledés sűrű homályát. - Hol lelkesítő, hol szomorú gondolatok foglalkoztatták az úton levőket: kevés a magyar nyelvű tájékoztató, az időjárás mállasztja a sírköveket, rozsdásodnak, fogynak a feliratok - elevenítette fel az út emlékeit Balogh Katalin honismereti túrázó. - Következő állomásunk a kis falu, amelyről eme fennsík a nevét kapta, Doberdó del Lago. Szerencsére mindig akadnak olyan emlékezők, aki oszlatják a feledés sűrű homályát.
Hozzátette: száz évvel a történtek után az NKE-n azokra emlékeznek, akik már akkor a diktatúra ellen harcoltak akár a Ludovikán, akár kisebb-nagyobb fegyveres felkeléseket kirobbantva a Dunántúlon és szerte az országban. Az első világháború után az emberek bíztak az új, demokratikus Magyarország ígéretében, azonban a Károlyi Mihály nevéhez kapcsolódó népköztársaság "a progresszív politika fogságában" nemhogy demokratizálni, de működtetni sem volt képes az államot – hangoztatta a miniszter. Úgy vélekedett, hogy a kormányzat gyengén teljesített, különösen a belső rend és a külső védelem szempontjából: cserben hagyta a kommunistákkal küzdő rendőrséget és a határokat megtartani akaró katonákat. Így végül az állam teljes működése megbénult – mondta, megjegyezve: az anarchia, a létrejövő hatalmi vákuum szinte magától értetődően vezetett diktatúrához. Nemzeti ellenállás a bolsevikdiktatúra ellen Gulyás kiemelte, a Ludovika nemzeti intézmény volt. SZON - Akik a hazáért harcoltak. Az ott végzettek méltó nevet vívtak ki az akadémiának, "a nemzet szolgálatában, a hazáért mindhalálig" jelmondat szellemében harcolták végig az első világháborút.
Benkő Tibor gratulált a végzett tiszteknek diplomájuk és első tiszti rendfokozatuk megszerzéséhez. "Életük fontos állomásához érkeztek" – fogalmazott a miniszter, aki a katonáktól azt kérte: legyenek példamutatók, tanuljanak, törekedjenek arra, hogy mindig a legjobbak legyenek, és mutassanak példát hazaszeretetből, a haza iránti hűségből, bajtársiasságból. Kövessék bátran "katonahőseink" példáját! – hívta fel a fiatal katonákat. Harcoljanak, és őrizzék, védjék meg az elődeik által megalkotott vagy kiharcolt nemzeti kultúrát, a nemzeti értékeket. "Álljanak élére ennek a küzdelemnek! " – mondta Benkő Tibor. Életre-halálra: a haza védelmére tettek esküt új honvédtisztjeink | Híradó. Hozzátette: emeljék oly magasra a nemzet lobogóját, hogy aki elhivatottságot és elkötelezettséget érez hazája, nemzete sorsa iránt, felsorakozhasson alatta. A miniszter azt kérte tőlük: segítsék a katonai pályára készülő fiatalokat, hogy jó katona váljék belőlük, ezzel együtt tiszteljék és becsüljék a nyugállományú katonákat, akik átadják a stafétát. A honvédelmi miniszter köszönetet mondott a katonáknak, amiért esküt tesznek arra, hogy akár életük feláldozásával is megvédik Magyarország békéjét, a magyar emberek biztonságát.
A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik – mondta a köztársasági elnök pénteken, az államalapítás évfordulója alkalmából tartott ünnepi tisztavatáson, az Országház előtti Kossuth téren. Áder János hangsúlyozta, az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata. A járványidőszak ostromállapotában, amikor nap mint nap újabb erőpróbákat kellett kiállnunk, amikor hullámtól hullámig küzdve éltünk, fényévnél is távolabbinak tűnt az ünneplés felszabadult öröme – fejtette ki az államfő. Áder János úgy fogalmazott, "ez idő tájt aligha láttuk meg magunkban a dicső múlt folytatóit, sokkal inkább hasonlítottunk a számtalan balsorsban megpróbált őseinkre". A köztársasági elnök szerint azonban az "elmúlt hónapokban, amikor annyi mindenről le kellett mondanunk, kiderült, hogy mennyi mindenbe kapaszkodhatunk".
Őri László azt mondta, száz év után ma sem mondhat, mondhatunk mást, mint Horthy Miklós kormányzó, aki szerint "ma egy irány van, a becsületes, a tiszta magyar nemzeti keresztény irány", aki pedig "másik irányra gondol, az csak magára gondol". Pécsen a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalog Dandár szervezésében több mint száz, korhű ruhákba öltözött hagyományőrző részvételével zajlott a vasárnapi megemlékezés annak kapcsán, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl egy részét érintő szerb megszállás alól felszabadult a város és tágabb környezete. 1921. augusztus 14-én Pécsen nagygyűlés keretében kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság protektorátusaként, a szerb hadsereg által annektált, de a trianoni békeszerződésben nem a délszláv királyságnak ítélt területen a rövid életű Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot. A Károlyi-kormány hadügyminisztere, Linder Béla akkori pécsi polgármester közreműködésével létrejövő, nemzetközileg soha el nem ismert köztársaság területéhez tartozott Tolna vármegye déli, Somogy vármegye délkeleti része, Baranya vármegye háromnegyede és Észak-Bácska.
Az ország első hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes pedig fennállásának 70. évfordulóját ünnepli. évforduló Magyar Állami Népi Együttes Közös online alkotásra vár mindenkit az ötéves Nyitott Műhely Travelo 2020. Hagyományok Háza. 11. 24, 19:54 kézműves ajándék Nyitott Műhely maradjotthon több alkalom online workshop Új előadással lép színpadra a Magyar Állami Népi Együttes Kultúra 2020. 13, 14:50 Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadással lép színpadra október 30-án és 31-én a Magyar Állami Népi Együttes Budapesten, a Hagyományok Házában. Pál István Szalonna Mihályi Gábor Különleges fotóválogatást tett közzé a Hagyományok Háza Kultúra 2020. 05, 16:31 A Hagyományok Háza egy 450 tételes reprezentatív fotóválogatást tett közzé a weboldalán Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató gyűjteményéből. Kallós Zoltán Címkefelhő »
Kamarakiállításainkon a szakma kiemelkedő termékeit mutatjuk be, míg workshopjainkon maguk is kipróbálhatják az alkotás örömét és jóleső fáradtságát. mesterség mester kiállítás workshop Január 25. 22., p - 16:00 2019. 23., szo - 18:00 nemez-bőr medál és fülbevaló készítő workshop - nemezelés és bőrözés Adventi koszorú készítő együttlét 2019. 30., szo - 10:30 2019. 30., szo - 15:30 Ahogy minden évben, idén várjuk mindazokat, akik az Ünnepre készülődve várakozásukat adventi koszorúval is jelzik otthonaikban. "Az én naplóm" - bőrkötéseskönyv-készítő foglalkozás 2019. 16., szo - 10:30 2019. 16., szo - 15:30 Készíts naplót saját kezűleg! A foglalkozás során olyan A/5-ös méretű fűzött könyvecskét készítünk, amelynek a borítását bőrdomborítással díszítjük. Rózsás tutyi készítő foglalkozás 2019. 08., p - 00:00 2019. Nyitott műhely hagyományok háza adatbázis. 09., szo - 00:00 A kétalkalmas foglalkozás során Wilhelm Anikó népi iparművész tutyikészítő segítségével sajátíthatja el az alapokat. Kóstoljunk bele a fazekasságba! 2019. 10. 27., v - 10:00 2019.
Tavaly októberben, mintegy két és fél éves felújítás után költözhetett vissza ismét Corvin téri otthonába a Hagyományok Háza. Az intézmény régi/új lakhelye, a sok mindent megélt Budai Vigadó, kívül is és belül is látványos rekonstrukción esett át, s ma végre ismét méltó helyszínt biztosít az intézmény megannyi kulturális, hagyományőrző programjának. A Budai Vigadó épülete sokáig volt otthona a Hagyományok Házának és a hozzá tartozó más intézményeknek (köztük a Magyar Állami Népi Együttesnek) ám pénzszűke miatt az épület állapota folyamatosan romlott, olyannyira, hogy 2016-ra elengedhetetlenné vált annak teljes felújítása. A nehéz és méltatlan körülményekből a magyar kormány segítette ki az intézményt, hisz vállalta, hogy teljes egészében finanszírozza a felújítást. Nagyon nagy munkát kellett elvégezniük a rekonstrukcióban részt vevő szakembereknek. Nyitott műhely hagyományok hazardous. A ház pincéjét rendszeresen elöntötte a Duna, az évtizedek alatt, az új irodák kialakításának kedvéért, egész szinteket építettek be a nagy belmagasságú belső terekbe, és átalakították a színháztermet is, ahol egy rosszabb mozitermi megoldás működött.
Elfedték a főlépcsőházi ablakokat, beépítették a körfolyosókat, és kilenc bérlakás is volt a házban. Nagy probléma volt az is, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek nem volt saját próbaterme, ezért a színpadon kellett próbálniuk. A tető folyamatosan beázott, ráadásul azbesztpalával volt burkolva, amelynek használatát már mindenhol betiltottak az Európai Unióban. A Hagyományok Háza Bútorfestő rajz- és alkotópályázata. A ház belső gépészete sem volt a legjobb állapotban: még eredeti ólomcsövek futottak a falban vízvezetékként, a téli hónapokban pedig 1974-es orosházi kazánok próbálták több-kevesebb sikerrel felfűteni az épületet. A helyzet tehát nem volt egyszerű, de az átgondolt koncepció, Kelemen László igazgató úr minden részletre kiterjedő és lelkiismeretes felügyelete és a két és fél éves, rendkívül körültekintő munka eredményeként lenyűgöző eredmény született, egy olyan épület, amely ma Budapest egyik legszebb műemléképületeként végre ismét régi fényében szolgálja a népművészet ügyét. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek a tetőtérben alakítottak ki próbatermeket, ezzel a korábbi színházterem felszabadult, így sokkal több előadás befogadására lett alkalmas az intézmény.