Több mint harminc esztendővel később olasz és német tévések nyolcrészes sorozat formájában dolgozták fel a művet. "A rózsa neve nagyszerű könyv, amely magában foglal egy thrillert, amelyet Annaud filmje elmesél, ugyanakkor van benne filozófiai vita a vallás és a hatalom viszonyáról, és találunk benne a szeretetről, a nőkről, magáról az életről szóló fejtegetéseket is – mondja a forgatókönyvíró-rendező Gaicomo Battiato. Úgy véli, hogy a kétórás játékfilmben nem volt idő és mód mindezt kibontani, erre csak a többrészes tévésorozat alkalmas. Amúgy Battiato a forgatókönyv első változatát még Umberto Ecónak is megmutatta, aki jóváhagyta azt a 2016-ban bekövetkezett halála előtt. Mindenki feszülten várja a nyomozás eredményét (Fotó: Film Cafe) A sorozatot nagyrészt a római Cinecittában forgatták, a költségek pedig 25 millió eurót tettek ki. Baskerville-i Vilmost John Turturro alakítja, aki elmondása szerint nem nézte meg Annaud klasszikus alkotását, hogy a nagy előd, Sean Connery játéka ne befolyásolhassa.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. dec 19. 19:05 John Turturro és Damian Hardung (Fotó Film Cafe) Titokzatos halálesetek sora bolygatja föl a bencés kolostor életét. Felderítésük hamisítatlan középkori krimi, amit Umberto Eco vetett papírra. Három évtizeddel a filmváltozat után ezúttal a képernyőn kel új életre A rózsa neve. Az olasz-német sorozat péntek esténként 21. 00-tól látható a Film Cafe csatornán, alkalmanként két rész megy egymás után. 1327-ben az egyik észak-itáliai bencés kolostorba érkezik Baskerville-i Vilmos (John Turturro) ferences szerzetes és ifjú kísérője, Melki Adso (Damian Hardung), hogy előkészítsék a találkozót, ami a pápai legátusok és a ferences szerzetesek közti nézetkülönbségeket hivatott feloldani. Mindez a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom körül alakult ki, különös tekintettel arra, hogyan egyeztethető össze az egyház szerepe a világi hatalmi törekvésekkel. Mielőtt azonban megkezdhetnék a munkát, titokzatos halálesetek sora bolygatja föl a kolostor életét.
a rózsa neve 2019. 03. 04. 15:07 Több mint harminc évvel Jean-Jacques Annaud A rózsa neve című filmjének bemutatása után Umberto Eco bestsellere televíziós sorozatként tér vissza John Turturro főszereplésével. Fotós: Collection Christophel Fotós: Collection Christophel Az olasz-francia-német koprodukció nyolc, egyenként 52 perces epizódból áll. A Giacomo Battiato rendezésében készült sorozatot hétfőn kezdi sugározni az olasz közszolgálati televízió, kedden a francia OCS csatorna, májusban pedig Amerikában a Sundance TV tűzi műsorára. A minisorozat hűen követi az 1980-ban megjelent, világszerte 50 millió példányban eladott regény történetét. A középkori kolostorban játszódó produkcióban John Turturro alakítja Baskerville-i Vilmos ferences szerzetest, akit Annaud filmjében Sean Connery játszott. "A rózsa neve nagyszerű könyv: magában foglal egy thrillert, amelyet Annaud filmje elmesél, ám tartalmaz filozófiai vitát, a vallás és a hatalom viszonyáról, a szeretetről, a nőkről, az életről szóló fejtegetéseket is.
A pop art és az új realizmus megingatta az absztrakt expresszionizmus helyzetét, de a nonfiguratív művészetnek is voltak követői. A hűvös, meditatív és a geometriai absztrakció volt a legfontosabb kiindulópont. A 60-as évek nonfiguratív művészetét – festészet utáni absztrakciónak – nevezték. Több alcsoportra oszlik, de közös bennük, hogy önmagából magyarázható, és értelmezhető műalkotások. Legfontosabb képviselői Max Bill (svájci építész, festő, szobrász, művészeti író, ipari formatervező) és Josef Albers (német képzőművész, matematikus és nevelő). OP_ART projekt | Budapesti Metropolitan Egyetem. Untitled Max Bill étkezőasztal székekkel Josef Albers Josef Albers (1966) Ellsworth Kelly a színes mező festészet követője. A kép nem utal másra, nem reprezentál egyebet, mint amit látunk rajta. Vörös-kék (1964) Ellsworth Kelly képei A formázott vászon legfontosabb képviselői Frank Stella és Kenneth Noald. A vászon alakja követi a képen megjelenő formát. A művész személyisége teljesen a háttérbe szorul. Frank Stella Kenneth Noald A minimal art képviselői a minimumra kívánták csökkenteni az alkotói egyéniség szerepét a műalkotás létrejöttében.
Az Art Déco minőségi és kézzel készített tárgyak iránti elkötelezettsége a mai napig helytálló. Hiszen manapság már egyre többen érezzük szükségét a kézzel készített, egyedi művészetnek. Ezt mi is biztosítjuk számodra kurzusainkon! Nézz szét nálunk, ha te is a személyre szabott dekorációkészítés híve vagy!
A Time szerint az op-art lenézi az absztrakt expresszionizmus emocionális esetlegességét, és a művészek tudják, hol a helyük: a precizitás az ő örömük– írta a hatvanas évek közepén a cikkíró, amikor (a kritikusok által) az absztrakt expresszionistákkal egy kalap alá vett akciófestők már épp kezdtek kimenni a divatból. Benedek Barna: Sztereó © Horváth S. Op art művészet program. Gábor A mai generáció már el is szakadt ettől a címkétől. Egyik magyar képviselőjük, Benedek Barna például geometriai festészetnek, vagy konkrét művészetnek hívja az alkotásokat, melyekből február 5-e óta egy hágai kiállítás nyújt ízelítőt. Benedek három kortársával állt össze, hogy Vasarely munkássága előtt meghajolva bemutassák, miként válik a milliméternyi pontossággal készülő, mérhetetlen precizitást igénylő, matematikai munka szemet gyönyörködtető (és tornáztató) alkotássá. A Nouvelles Images Galéria egy hónapig ad teret a geometrikus művészetnek Hollandiában. Benedek mellett még egy magyar, Wolsky András és két holland, Ditty Ketting és Linda Arts műveit tekinthetik meg az érdeklődők.
Képei a nézőpont módosulásával változnak, a fokozatos színárnyalat-változások, végtelen látszati kombinációk érdekesek és dekoratívak. Festészeti ábécéjében 1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra s a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát. Új, a modern építészet acél, üveg és vasbeton elemeihez illő ornamentikát akart létrehozni. A változatos burkolóanyagokkal kialakított "sokszínű város" volt az eszménye, a modern élet méltó környezetét akarta megteremteni. Olyan művészetet akart alkotni, melyet nagyobb műveltség nélkül bárki értékelhet. Társadalmi művészetről álmodott, s hitte: az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet, mint a zene iránt. A 20. Vasarely képei, az op-art és a kinetikus művészet ihlette ruhákat terveznek a METU hallgatói - NullaHatEgy. századot nem az egyedi alkotások korának látta, azt akarta, hogy bárki megszerezhesse sokszorosított műveit. Vasarely "forma-szín egysége" iparilag előállítható, sokszorozható és integrálható az építészetbe. Nem tartotta magát festőnek, a "múzeumi művészetet" elavultnak érezte, az alkalmazott képzőművészetet vélte fontosabbnak.
Forrás: Vasarely egy csapásra nemzetközi hírnévre tett szert, művészetelméleti írásai jelentek meg, faliszőnyegeket tervezett, művészfilmeket készített. 1970-ben a Plasti-Cité című könyvében közölte a Színes város utópisztikus építészeti gondolatait. Magyarországnak több köztéri szobrot ajándékozott. 1968-ban 123 szitanyomatot adományozott a budapesti Szépművészeti Múzeumnak, ugyanitt nyílt meg 1983-ban az első Vasarely-kiállítás, amit az óbudai Vasarely Múzeum megalakulása követett, 1987-ben. A művész 1997. március 15-én hunyt el, 91 éves korában, Párizsban. Jel-szobor, 1977, Pécs Vasarely munkásságának nagy része az op-art stílusról szólt, a mozgalmas képekkel keletkezett feszültséggel az embereket ki akarta mozdítani a komfortzónájukból. Célja az volt, hogy ezek új gondolatok felé tereljék a befogadójukat, létrehozva egy újfajta világnézetet. Op art művészet 2. Szerette volna életre kelteni a hétköznapi dolgokat, mindezt a színek és formák játékával. Műveit megtekintheted ezen a linken, ahol életéről is bővebben olvashatsz.