Valóban létezik a hatodik érzék, ám nem a természetfeletti vagy a jövő érzékelésére, hanem számlálásra hivatott. Új kutatási eredmények alapján a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás és az ízlelés mellett valóban létezik egy hatodik, eddig nem bizonyított hatodik érzék is. Ez a számlálás érzéke, ami nagyjából azt a képességünket fedi le, ahogy meg tudjuk becsülni, hány darab bab van egy tálban vagy hány darab alma egy zsákban – idézi az Index. A tudósok eddig főleg azért nem gondolták külön érzéknek ezt a képességet, mert nem találták meg az ehhez köthető, az agyban a látó- vagy a hallóközponthoz hasonló neuroncsoportosulást. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy létezik egy olyan, külön erre a célra létrejött hálózat, ahol a neuronok úgy rendeződtek, hogy ha kell, a lehető legrövidebb úton tudjanak kapcsolódni és kommunikálni egymással. Benjamin Harvey, az Utrechti Egyetem kutatója és munkatársai fontos eredménynek tartják a számlálás érzékként való azonosítását. Harvey szerint fontos különbséget kell tenni a számlálás és a számolás, vagyis a számok használata között.
Gyakran mondjuk, hogy egy adott döntésnél a megérzéseinkre... Mit nevezünk hatodik érzéknek? Velünk született vagy...
A Híres Női Hatodik Érzék! Hogy működik a Hatodik Érzék? Létezik, vagy csak fikció? Láthatatlan, mégis megtapasztalható! A hatodik érzék minden emberben megvan, de nem mindenki hallja meg, amit súg. Úgy vélem, hogy az öt fizikai érzék, a hallás, a látás, a tapintás, a szaglás és az ízlelés mellett létezik a hatodik érzék is. Mely egyfajta spirituális érzékként definiálható, melyet valaha az ember mindennapjai során használt, ám egy idő után – a technológia és a kommunikáció eszközeinek felfejlődésével – már nem volt rá szükség, ezért az elhalványult. Fizikailag érzékelhetetlen, ám ez nem jelenti azt, hogy nem létezik. Láthatatlansága hasonló a sorsodat befolyásoló külső erőkéhez: nem érheted tetten, hogyan dolgozik, de egyszer csak ott lesz az eredménye. Egy megérzés, ami megváltoztatja a véleményedet, a döntéseidet és akár a jövődet. Hogyan fejlesztheted? A működő hatodik érzék nem mindenkinek adatik meg automatikusan, de meditációval, imával és spirituális gyakorlatokkal fejleszthető.
Ilyen helyzetekben rendszerint elbizonytalanodunk, melynek leggyakoribb eredménye az, hogy a belső szorongástól való menekülés miatt nagyon gyorsan kilépünk az adott helyzetből, ezzel együtt fel is adjuk a vágyunkat, annak megvalósulásába vetett hitünket és sajnos az önmagunkba vetett hitet is. Pedig a szívünk igenis mer bátor lenni, ha az elménkkel megengedjük neki. Én mostanra már elértem azt, hogy sikerült az egyensúlyt ebben is megtalálni, egyszerre tudom a bal és a jobb agyféltekés működtetéseket alkalmazni, és ebből született meg a célmegvalósítás integratív módszere is, amelyben mind a férfias, mind a nőies részünket használjuk és kihasználjuk. Akkor szerinted a szívemre vagy az eszemre hallgassak inkább? Vagy a kettőre együtt? Igazából nincs kérdés, mert még ha egy helyzetben az eszed mellett döntesz, akkor is a szíved útján fogsz tovább haladni. A biofizikai működésünk alapján az információk először mindig a szívbe érkeznek, és a szív küldi tovább őket az agyba. Tehát, ha egy tanácsot adhatnék Neked egész életedre, akkor az ez lenne: Hallgass mindig a szívedre!
Ez az esemény a járvány miatt egyelőre meghiúsult, de nem mondtunk le róla végleg! Kikhez jutott el a film? Mik a tapasztalataik, hogyan fogadja a közönség? – Többször elmentem egy-egy vetítésre, hogy megnézzem, a közönség hogyan reagál. Meglepő módon sok fiatallal találkoztam. Egy gimnáziumi etika tanár is feldolgozta, részt vettem ezen az órán, és azt gondolom, érdekes tapasztalat volt, hogy ez a korosztály mennyire nyitott a téma iránt. Sokaknak vannak tapasztalatai a családban, foglalkoztatja őket, mi történik, ha még életünkben elveszítjük emlékeinket. Film az alzheimer kórról 7. A személyes vetítéseken is gyűjtjük a történeteket. Sokat jelentenek nekünk ezek a beszélgetések, főleg mert azt látjuk, hogy az emberek a film hatására könnyebben megnyílnak. Szeptemberben, októberben további kisebb közösségekbe, vetítésekre visszük el a filmet és több külföldi fesztiválra neveztük. A franciaországi Nancyban most került be a döntőbe. A többi külföldi fesztivál eredménye is talán hamarosan megérkezik, de sajnos a legtöbbet most elhalasztották vagy eltolták jövőre.
Az időskori elbutulás leggyakoribb okaként emlegetett Alzheimer-kórról sokat hallottunk már, azonban továbbra is keveset tudunk arról, hogy pontosan hogyan is befolyásolja az érintett mindennapi és családi életét. A hollywoodi filmeseknek hála azonban egyre több produkción keresztül nyerhetünk betekintést ebbe a megbetegedésbe, ezeket az alkotásokat pedig az Alzheimer-kór világnapja alkalmából a teljesség igénye nélkül össze is gyűjtöttünk. Íme. Film az alzheimer kórról w. Megmaradt Alice-nek Inkább lennék rákos – hangzik el Julianne Moore szájából a Megmaradt Alice-nek egyik legerősebb mondata. A mindössze 50 éves egyetemi tanár eleinte nem gyanakodik semmire, amikor előadás közben el-elfelejt információkat, vagy épp nem jönnek a nyelvére a megfelelő szavak, aztán egyszer eltéved az általa egyébként remekül ismert kampuszon, és ekkor úgy dönt, kivizsgáltatja magát. Julianne Moore-t alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták. A Vaslady Az életrajzi ihletésű film Margaret Tatcher brit miniszterelnöknő kivételes életútját mutatja be, aki utolsó éveiben Alzheimer-kórban szenved.
A szenvedélybeteg fiatalokkal foglalkozó gyógyító hívta életre az éjféli pingpongbajnokságot, meg a hozzá tartozó klubot, értelmes elfoglaltságot nyújtva így a sokszor céltalan, magényos srácoknak. De Szádvári Lídia jegyzi A művésznek nincs kora című portrét is, amely a 104 évesen is alkotó Losonczi Tamás életútját mutatja be. Film az alzheimer kórról 3. A kalaposmesterben a balmazújvárosi Mihalkó Gyula portréját rajzolja fel, de végigkövethetjük a fejfedőkészítés összes fázisát, megismerhetjük a régi szerszámokat, ezen kívül egy csomó érdekes sztori és adat is elhangzik a filmben, dr. Vajda Mária muzeológus pedig a kalapviselet etnográfiai vonatkozásáról beszél. Alzheimeres agy MR-felvételen
Tudtad, hogy az alzheimeres betegek száma 5 évente megduplázódik Magyarországon? Az Alzheimer kór a kognitív funkciók beszűkülésével, demenciával majd gyors fizikai leépüléssel járó neurodegeneratív betegség. 1907 óta ismerjük (nevét a felfedezőjéről, Alois Alzheimerről kapta), de gyógyítani a mai napig nem tudjuk. Ami biztos: az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agysejtjeiben megfigyelhető két fehérje kóros felhalmozódása, feltekeredése és lerakódása (β-amiloid peptid és tau protein), amely plakkok a sejt pusztulását okozzák. De hogy miért alakul ki a jelenség és mit tehetnénk ellene - egyelőre titok a tudomány előtt. Nemcsak elbutulás, hanem „élőhalál”: 4 megrázó film az Alzheimer-kórról | egy.hu. Az alzheimeres betegek száma rohamosan emelkedik: előrejelzések szerint 2030-ra már akár 65 millióan is lehetnek majd a világon. Jelenleg a 80 év felettiek közül minden ötödik ember alzheimeres. Magyarországon 200 000 diganosztizált esetet tartanak nyilván. Kollár István rendező ma este az Én Vagyok Itt! -ben! Én Vagyok Itt! M2 Petőfi Tv, 21:05. További témáink még: Légy valaki!