2011-es elbocsátásáig [4] ismét szerkesztő-műsorvezető. 2012-ben összeházasodott Arató Andrással, a Klubrádió tulajdonosával, azóta a rádió szerkesztő-műsorvezetője. Arató andrás sugár ágnes zene Nyári diákmunka 2018 | Csobánka Arató andrás sugár ágnes Vaiana teljes mese magyarul meselandia magyarul Szíj melinda szatyor Arató andrás sugár agnès maillard Arató andrás sugár agnes colombo
:) - nyelvi vetélkedő (MTV, műsorvezető 2009-2010) (Európai Közszolgálati Műsorszolgáltatók legjobb műsorai között [2]) Hogy volt? - kulturális visszapillantó (MTV, műsorvezető-szerkesztő 2010-2011) Játssz-Ma! - kulturális vetélkedő (Klubrádió, szerkesztő-műsorvezető 2012-2013) Partitúra nélkül - komolyzenei ismeretterjesztő műsor (Klubrádió, szerkesztő- műsorvezető 2013) Halhatatlanok Társulata - kulturális portrék és gálaműsor (Klubrádió, műsorvezető 2013- Hallójárat - kulturális magazin (Klubrádió, szerkesztő-műsorvezető 2014- Mi újság a suliban? - oktatási műsor (Klubrádió, műsorvezető 2016- Ötös - a filmes műsor (Klubrádió, szerkesztő 2016- Források Szerkesztés ↑ Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 2000 - Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. ↑ a b sz. n: Beindult a fűnyíró a közmédiában., (2011. júl. 8. ) ↑ Kovács Árpád: "Nincs más eszközünk, mint a nyilvánosság" – a közszolgálati televízió nem jött létre – gondola tudósítás.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
2006-ban mint belső munkatárs tért vissza a Magyar Televízióhoz, a kulturális programok szerkesztő-műsorvezetője lett. De dolgozott a Satelit televízióban és a Calypso Rádióban is. Ma is remekül néz ki, fiával, Mátéval a Magyarország, szeretlek! műsor anyák napi felvételén szerepeltek együtt. Nézzük, milyen volt, amikor a korabeli reklámblokk után ő mesélt a film felvezetéseként! Palcsó Brigittát (49) 20 évesen ismerték meg a tévénézők, a Magyar Televízió bemondójaként a szemük láttára nőtt fel. Vezetett zenei műsorokat, családi- és divatmagazinokat, szerencsejáték show-t, majd 20 évvel később leánykori nevén, Zalatnai Brigittaként járta az országot a Főtérrel. Két házasság van mögötte, de nem él egyedül, kamasz fia van, Knézy Milán és pár éve újra rátalált a szerelem. Jelenlegi párja nem szakmabeli, hanem üzletember. Bár ők mindannyian legendás tévések, a bakik őket sem kerülték el, amint ez egy szilveszteri összeállításból kiderül. Jó mulatást! Blikk-összeállítás Sztársztorik Sugár Ágnes Radványi Dorottya Palcsó Brigitta Mohai Gábor Kovács P. József Kertész Zsuzsa Endrei Judit
A három golyó egyike a hasüregét sértette fel, a gyors orvosi beavatkozás ellenére Apor püspök április 2-án, Húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. "Felajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj szegény magyarokért" – hangzott a püspök utolsó imája. Apor Vilmos szobra Budapest XII. kerületében, a mártír püspökről elnevezett téren Halála nem csak Győr városa és a Katolikus Egyház közösségét rázta meg, de az egész ország közvéleménye döbbenettel fogadta a főpap mártírsorsát. Apor nagy megbecsülést vívott ki bátor fellépésével már a háború alatt. Mindig kiállt a nácik által üldözöttekért, nyíltan tiltakozott az esztelen háborús erőfeszítések miatt. Győr ostroma idején minden menekültet befogadott a Püspökvárban, hogy ezzel is óvja életüket a teljesen elvadult szovjet katonák terrorjától. Halálát követően, április 4-én a győri karmelita templom kriptájában temették el, a székesegyház ugyanis az ostrom alatt súlyos károsodást szenvedett, így nem volt lehetséges a székhelyén való örök nyugalomra helyezése.
1. / Egy kalandos újratemetés 1986. június 23-26. között a győri szemináriumban papi lelkigyakorlaton vettem részt, melyet Gyulay Endre szegedi spirituális tartott, aki a következő évben szegedi püspök lett. Egyik délután ellátogattunk a győri székesegyházba. Előre örültem, hogy ismét láthatom a XV. században épült gótikus Héderváry-kápolnát és benne hazánk egyik legértékesebb ereklyéjét, Szent László király hermáját. Csalódtam: a rácsos ajtón még belátni sem lehetett, mert fóliával volt beborítva. Kérdésünkre, hogy talán felújítás miatt van zárva, nemleges választ kaptunk. Oka az volt, hogy május 23-án történt nagy titokban báró Apor Vilmos egykori győri püspök újratemetése. A temetés után egy hónappal még mindig zárva volt a püspök szarkofágját magába foglaló kápolna. Miért volt ez a nagy titkolózás? A 130 évvel ezelőtt született Apor Vilmos püspök a II. világháború vége felé a győri püspökvár pincéjébe sok leányt és asszonyt rejtett el a szovjet katonák elől. 1945. nagypéntekén a katonák le akartak menni a pincébe, de a hatalmas termetű püspök elállta útjukat, mire ők lelőtték, majd elmenekültek.
…A gyász sem fojtotta el a reményt, a nagypéntek fekete komorságába is belecsillog a fényes reménysugár. " Életét azoknak szentelte, akikért végül feláldozta magát A szovjetek 1945. március 28-án érték el Győrt. A Vörös Hadsereg és a visszavonuló németek egyaránt lőtték a várost, Apor Vilmos minden rászorulót befogadott a Püspökvár óvóhelyére. Miután a szovjetek elfoglalták a települést, munkásokat kérő "küldöttségek" érkeztek, de a püspök mindvégig visszautasította a katonákat: nem adta ki saját védenceit. Nagypéntek napja volt. Az asszonyokat és gyermekeket bújtatta a Püspökvár kazamatarendszerében, és nem engedte el a szovjetekkel "krumplit hámozni" az édesanyákat. Először kipenderítette a katonákat, ám ők ittasan visszatértek, és ekkor már nem kegyelmeztek. Először a mennyezetre lőttek – erről árulkodnak a ma is megtekinthető golyónyomok – majd a püspököt több lövés érte, és bár három napig feküdt halálos ágyán, műtéti beavatkozással sem sikerült megmenteni az életét. 1945. április 2-án, húsvéthétfőn örök álomra szenderült.
A halálosan megsebesült püspök húsvét hétfőn halt meg, április 2-án. Ideiglenesen a győri kármelita templom kriptájában temették el. Három évvel később elkészült a Héderváry-kápolnában lévő szarkofágja, s Papp Kálmán akkori győri püspök kihirdette az újratemetés időpontját: 1948. november 24. Ám a kommunista hatóságok november 20-án betiltották az átvitelt, mert "az sértené az ország külpolitikai érdekeit". A belügyminisztérium szervei a hívek tüntetésétől tartva a temetés napjára kétszáz fővel megerősítették a győri rendőrséget, s még a két templom közötti utat is felbontották útjavítás címén. A tiltás ellenére bensőséges Apor-kultusz alakult ki, sokan látogatták a kármelita templom kriptájában lévő sírját. Az európai közvélemény nyomására végül az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezte az 1986. május 23-i titokban tartott csendes temetést, de azon csak néhány idős kanonok vehetett részt. A minket kalauzoló dr. Cseh Sándor győri kanonok (1913-2002) – Apor Vilmos püspök egykori titkára – végül megmutatta a vértanú véres ingének üveg mögött őrzött darabkáját.
Apor Vilmos végleges sírhelye (Kép forrása: Wikipédia / KovacsDaniel / CC BY-SA 3. 0) Amikor a front 1945 márciusában elérte Győrt, Apor Vilmos arra kérte a német hadvezetést, hogy kíméljék meg a várost a pusztítástól, de elutasító választ kapott. Március 28-án, nagyszerdán a szovjet csapatok már Győrnél voltak, a harcokban a székesegyház találatot kapott, tornya kiégett. Március 30-án, nagypénteken szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről "munkára" akarták elvinni a fiatal nőket. A szovjet kapitánnyal tárgyaló Apor Vilmos azt ajánlotta, hogy a lányok helyett férfiak és idős nők menjenek dolgozni a kaszárnyába. A vita ingerültté vált, a tiszt előrántotta pisztolyát, és dulakodás közben többször rálőtt a főpapra, akit három golyó talált el. A súlyos sebesültet hordágyon a több kilométerre lévő kórházba szállították, megoperálták, de a hasüregében nem találták meg a lövedéket. A püspök hősiesen viselte szenvedéseit, kórházi ágyán először arról érdeklődött, történt-e baja a nőknek. A nemleges válaszra így sóhajtott fel: "Hála Istennek!
Néptanítók Lapja, 1933. jan. 15. / Arcanum Digitális Tudománytár A Neveléstudományi Társaság tagjaként tanulmányok egész sorát jegyző tulajdonos és felesége az új otthon megszületése után az Üllői út elejéről nyilvánvalóan a budai oldalra költözött, sőt, a kertben 1937 elején egy autógarázst építtettek. A Bucsi Károly által jegyzett épület gyorsan elkészülhetett, ugyanabban az évben Szilaveczky ugyanis már újsághirdetésekben keresett egy használt Fiat Balillát. Az autó talán még beállt a garázsba, a házaspár közös életének 1938 októberében, az akkor hatvanhárom éves férj halálával azonban vége szakadt. A ház vélhetően nagyobb gond nélkül élte túl Budapest ostromát, sőt, az utcáról látható képét a szocializmus évtizedei sem formálták át. Talán ezért is gondolta úgy a XII. kerületi Önkormányzat, hogy 2017-ben a házat, a kertet, illetve a kerítést egyaránt szerepelteti az ekkor született elővédelmi jegyzékében, a helyi védettséget azonban végül nem terjesztették ki rá, sőt, az utód terveit látva nyilvánvalóan pozitív településképi véleménnyel támogatták a projektet.