Főmenü Borítók Feliratok Fórum Filmek 2021 Bejelentkezés Hello Vendég. Felhasználónév: Jelszó: Emlékezz rám Elfelejtett jelszó? Még nincs azonosítód? Regisztrálj Nem kaptad meg az aktíváló e-mailt? Gyári Kategória: DVD 2007. 02. 02 Megtekintve: 1579 Elérhető képek: [Front] Feltöltő: melmann A herceg haladéka FRONT DVD borító Méret: 1601x1073 letölt (540) [Front] Feltöltő: melmann Fórum / Torrent BBCODE: Kisképpel és címmel: Csak címmel: Hirdetés
A herceg haladéka (2006) A herceg haladéka Kategória: Dráma Tartalom: Alidára (Szabó Gabi), a negyven körüli modellre egy utcai rabló rálő, de még mielôtt a golyó a nő szívébe fúródna, valami hihetetlen dolog történik vele. Megjelenik a pokol hercege (Gáspár Tibor), aki felajánlja Alidának, hogy egy percre visszakaphatja az életét. Ha ezalatt a perc alatt bárkit rá tud venni, hogy haljon meg helyette, akkor megmenekül. De vajon ennyi idő alatt, kit lehet meggyőzni?.....
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem Tímár egy interjúban alkotását a ma nagy számban futó fantasy-filmekhez hasonlítja (ez a hivatalos meghatározás is), és ettől várja saját filmjének sikerét. A Harry Potter, A gyűrűk ura és a hasonló fantasyk azonban azért kapták ezt a nevet, mert arra a két-három órára fantáziánk elhiteti velünk, hogy a vásznon látott dolgok tényleg megtörténnek. A Herceg haladéká ban viszont erről szó sincs. Végig tudjuk, hogy amit látunk, az csupán egy transzcendens példabeszéd, más néven parabola, de leginkább kísérleti játékfilm.
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel. Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel. A kávézó a honlapon (az URÁNIA KÁVÉZÓ menüpont alatt) feltüntetett időpontokban tart nyitva. © Uránia Nemzeti Filmszínház
SYNOPSIS Alidára (Szabó Gabi), a negyven körüli modellre egy utcai rabló rálő, de még mielôtt a golyó a nő szívébe fúródna, valami hihetetlen dolog történik vele. Megjelenik a pokol hercege (Gáspár Tibor), aki felajánlja Alidának, hogy egy percre visszakaphatja az életét. Ha ezalatt a perc alatt bárkit rá tud venni, hogy haljon meg helyette, akkor megmenekül. De vajon ennyi idő alatt, kit lehet meggyőzni?
Alida Astaroth-nak, ( Gáspár Tibor) a pokol öntelt és hiú hercegének játékszere lett, s éppen most kapott egyetlen perc haladékot, amely alatt visszatérhet az életbe, s ha talál valakit, aki elvállalja helyette a halált, megmenekül. Ám a zűrös magánéletű, karrierjét a nem éppen bajtársiasságáról ismert divatvilágban kezdő, s a hasonlóan barátságos kereskedelmi tévék bugyuta showműsoraiban folytató hölgy talál-e olyan embert, aki bevállalja a halált helyette. Embert nem is fog, de ez legyen a film titka… Tulajdonképpen maga az ötlet kiváló, lehetne, abban a nyüves Hollywoodban bizonyára csinálnának is belőle valami jó kis tisztességes romantikus vígjátékot. Meg Ryan nel és Tom Hanks sel. Vagy éppen egy feszültséges és fogvacogtatóan paranoid pszichothrillert, főszerepben Sharon Stone -nal és Michael Douglas sal. Vagy bevállalósan feltörekvő fiatal reménységekkel, akárkikkel. De hát nálunk a nagy ötlet, a pénz viszont kicsi (ami persze sokaknak túlontúl is nagy), a mozi is az. Csak hát a mienk.
Spányi Antal püspök beszédében kiemelte, hogy a Szent Király igazi példaként szolgál ezer év távlatából is a ma embere számára. "Hiszem, hogy aki életében mer és akar nagyot alkotni, mer és akar hőssé válni, az megkapja azt az erőt, hogy azzá is váljon. Szívből kívánom, hogy Szent László király előtt fejet hajtva, az ő példája inspiráljon bennünket mindannyiunkat, hogy a magunk helyén tudjuk megtenni azt, amit tőlünk követel most és itt az ország és a nemzet " - fogalmazott beszédében Spányi Antal püspök, aki arról is szólt, hogy hőseink sorában egészen különleges helyet foglal el Szent László király: "Hogyan lehet az, hogy az ő személyét évszázadokkal később is olyan elevenen őrzi egy nemzet emlékezetében? Szent László legendák - Mondák. Hogyan lehet, hogy egy hajdanvolt király nem is hosszú életében oly sok tettet sikerült felmutatni, amelyekből értékek, legendák lettek és egy nemzet számára utat mutatnak? Csak úgy, hogy olyan ember volt, aki méltó a tiszteletre, aki előtt ellenségeinek is fejet kellett hajtania, és aki előtt mi is ezt a fejhatást megtesszük. "
Tisztasági fogadalmát ugyanis a házasságban is fenntartotta. Az oly gondosan nevelt ifjú herceg halála nagy tragédia volt. Az ősökkel, családi hagyományokkal merészen szakító István utód nélkül maradt. István és Imre kanonizálását László király kezdeményezte, és az ő uralkodása alatt, 1083-ban avatták szentté mindkettejüket. Szent László, a lovagkirály (kb. 1040-1095) Érdekes, hogy az alattvalói körében népszerű, a csatamezőn már életében eszményképpé váló László személyes varázsa előbb terjedt el és jobban hatott a középkori magyarság köztudatában, mint az országalapító Istváné. Mondák, legendák Szent László királyról by katalin pászti. I. Béla fia, László 1077-ben lépett trónra. Személyében új uralkodótípus, a lovagkirály foglalta el a trónt. Aki csata előtt imádkozik, s hálát ad az égieknek csata után. Sok vért ont, s nemcsak a pogányokét. Igaz, hazája védelmében, s mindig a "megengedett módon" harcolt – állítják az egykori történetírók. Bátran küzd kedves székelyei élén, de védelmet nyújt a rászorulóknak, a szegényeknek, gyámolítja az árvákat és a nőket.
a "magyarok symphoniájá"-nak jelenete), a nemzetközi legendairodalom vándormotívumaiban (pl. a szenthez csatlakozó szelíd vadállat motívuma), valamint az István kori Magyarország élete számos hiteles mozzanatának leírásában. A 13. század elején írt Szent László-legenda ábrázolásába – a középkori irodalom következő szakaszának megfelelően – már a lovagvilág színei vegyülnek: a szent király benne a transzcendens szférába emelt eszményi lovag, aki nemcsak erényével, hanem testi szépségével, termetének délcegségével is tündöklik. A László-legenda írója a Gesta Ladislai regis t, a nemzetközi vándormotívumokat és a hazai hagyományokat egyaránt értékesítette munkájában. A 11–12. századi legenda irodalom a keresztény eszmények, az egyház által támogatott és igazolt új társadalmi rendszer s az időszerű egyházi s dinasztikus célkitűzések igen alkalmas propagandaeszköze volt. Szent László Legendák. Az újjászülető bencés rend által kialakított s a feudalizmus rendszerét oly eredményesen támogató egyházi ideológiát és társadalomszemléletet korai középkori irodalmunkban ezek a legendák juttatják a legtisztábban és legkövetkezetesebben érvényre.
Nemcsak a legendák, de a történetírók szerint is kimagaslik a magyar nemzet legnagyszerűbb személyiségeinek sorából Szent László király. (1046-95) A somogyvári bencés monostorban a szerzetesek évszázadokon át nap mint nap imáikba foglalták nevét, így megemlékezve a monostor alapításáról is. A szentté avatott király emlékezetét, tetteit, a róla szóló históriákat őrzi és idézi fel a látogatóközpont különleges kiállítása, amely virtuális eszközökkel, interaktív módon mutatja be a Szent László-kultusz legfontosabb és legszebb műalkotásait. Több mint háromszáz éven át senki nem is sejtette, miféle romokat rejt a Kupavárhegy. A régészeti ásatások a XIX. század végén kezdődtek el Somogyváron. Ez az időszak méltán tekinthető a magyar régészet, művészettörténet és a nyomukban kifejlődött műemlékvédelem hőskorának. A kiállítás és a Szent László nyomát kísérő séta segítségével átélhetővé válik az a hit és elkötelezettség, amely Somogyvár kutatóit vezette, valamint az, hogy milyen izgalmas tudomány a romok kutatása, és milyen felelősségteljes kihívás a romok megőrzése és bemutatása.
Egy részük a legenda-műfaj minden eszményítő és tipizáló törekvése ellenére is sikeresen tudja jellemezni hősét. A Zoerard és Benedek-legendá ban az önmagát sanyargató remete vagy a kisebb legenda harcos István királya bizonyos fokig egyénített, eleven alakok. A nagyobbik Gellért-legenda a novellisztikus részletek, a környezetrajz; az élcelődő párbeszédek folytán a fordulatos, regényes elbeszélésnek, Szent Imre-legendája viszont a kerek szerkesztésnek szerencsés példája. Művészi stílusával Mór püspök munkája és Szent István kisebb legendája emelkedik ki, középkori értelemben vett írói tudatosságával pedig az utóbbinak a szerzője, valamint Hartvik püspök dicsekedhet. Legendájuk előszavában mindketten – a szokásos középkori sablonokkal bár – tudós olvasóikhoz fordulnak, szerénykednek munkájuk gyengeségei miatt, de oly módon, hogy közben elárulják tudományos és irodalmi jártasságukat. Hartvik Priscianust emlegeti, a kisebbik legenda szerzője pedig Horatiust és Persiust idézi és egyúttal elítéli azokat, "kik a költők meséi szerint a Pegazus forrásából ittak, kik azzal dicsekszenek, hogy a Parnasszus szent ligetében álmodoztak".
Az ezen dühbe jött kúnok fogvicsorgatva vették üzőbe a már kezeikből kétszer kisiklott királyt, a midőn a hegy élére állván, az üző kúnok csakhamar üldözöttekké váltak s mind egy szálig elestek a magyarok erős csapásai alatt, kik muntyei táborhelyüket elfoglalván, nagy zsákmányra tettek szert. A fényes győzelem emlékére nevezték el a Muntyét Királyerdejének* s hogy azon kor vallásos igényei is kielégitve legyenek, a szent király a zsákmányból fényes emlékimolát épitett a Király-erdeje csúcsán, odább a hegység túloldalán a kúnok kezeiből kiszabaditott magyar foglyokat megtelepitvén, fényes templomot épitett s az igy keletkezett falu még ma is Szent-László nevét viseli. Igy örökité és adja szájról-szájra a hitrege az e tájakhoz füződő eseményeket, a melyeknek elvitázhatlan történelmi hátterük van s a melyek oly harczok viszontagságait sejtetik velünk, melyeknek részleteit nem jegyezték fel a történelem lapjain, de a melyek élnek és örökké élni fognak a néphagyományok költői fénykörében s az ezredéveken át változatlanul fenmaradó helynevekben. "