De ez egy másik cikk témája lesz. A lényeg, hogy 40-60% között kell a páratartalmat tartani. Télen, amikor kint hideg van, nem szívesen szellőztetünk. Egyrészt senki nem akar fázni, másrészt pedig utána fűthetjük fel a házat. Pedig szellőztetésre nagy szükség lenne. Egy lakás levegőjét 2-3 óránként ki kellene teljesen cserélni ahhoz, hogy egészséges, friss levegő legyen bent. Régen minden más volt. Na nem panaszkodás ez, de nézzük mire is gondolok. Régen, amikor az energia árak alacsonyabbak voltak, nem volt gond, hogy szigeteletlen a házunk és hogy szelel az ablak. Érdemesebb a szellőztetésre, párásításra, párátlanításra, az páraforrások csökkentésére koncentrálni, ezek sokkal meghatározóbbak. Páratermelők a lakásban Egy teljesen átlagos lakásban is rengeteg pára termelődik, nem kell ehhez mosodát üzemeltetni. Sokszor a talajvíz jut be az épületbe a rosszul szigetelt, porózus, öreg falakon keresztül. Az építkezés, festés, vakolás során is rengeteg víz jut a szerkezetbe, ezt hagyni kell kiszáradni.
Régen, amikor az energia árak alacsonyabbak voltak, nem volt gond, hogy szigeteletlen a házunk és hogy szelel az ablak. Észre sem vettük. A tömítetlen ablakokon olyan légcsere alakult ki, mely folyamatosan biztosította télen is a megfelelő friss levegőt a lakásban. Nem nagyon volt szükség ablak nyitásra, mert kicsit, de folyamatosan szellőzött a ház a rosszul tömített ablakokon keresztül. MAJD ELKEZDTÜNK VADUL HŐSZIGETELNI ÉS JÓ MINŐSÉGŰ ABLAKOKRA CSERÉLNI A RÉGIEKET. Illetve az új házakba rögtön a jól záró, jól hőszigetelő ablakokat építjük be. Mindez jó persze, csak ezzel a régi ablakok folyamatos légcseréjét meg is szüntettük. Már nem szellőzik magától a házunk, lakásunk (szellőzik, csak nem eleget). Ha nem szellőztetünk, túl magas lesz a páratartalom a házban, jön a penész és a rendszeres betegség. MI A MEGOLDÁS A MAGAS PÁRATARTALOMRA? Két lehetőség van. A legjobb megoldás a hővisszanyeréses szellőztetés. Ennek 1, 5-2M Ft-os költségét azonban kevesen engedhetik meg maguknak. Ha ez a megoldás érdekel, olvasd el ezt a cikket.
A falak lehűtéséhez sokkal több idő kellene, 1-2 perc alatt ez nem fog megtörténni. A levegőt viszont a melegen marad falak nagyon gyorsan fel fogják melegíteni, mert a levegőnek kicsi a fajhője (bocs) és a nagy fajhőjű és nehéz falak gyorsan fel fogják melegíteni a levegőt. AZAZ 2-3 ÓRÁNKÉNT GYORS, 1-2 PERCES KERESZTHUZAT és mindig friss és megfelelő páratartalmú levegőnk lesz. Mivel csak a levegőt kell felmelegítenünk, így energia hatékony an szellőztetünk. A bejövő hideg levegő felmelegedése során annak páratartalma benn a meleg lakásban alacsony lesz, így kordában tudjuk tartani a lakásunk páratartalmát. MINDIG SZELLŐZTESS 2-3 ÓRÁNKÉNT! Most azt kérdezed, hogy éjszaka is? Hm, igen, bizony kellene. A jó alváshoz. De tudom, nem fogsz. Én se tenném. No ez az, amire csak a hővisszanyeréses lakás szellőztetés a megoldás. Az a nap 24 órájában szellőztet, ráadásul úgy, hogy nagyrészt visszanyeri a kidobott meleg levegő hőenergiáját. Ez a végleges megoldás.
Honnan származik a belső levegő víztartalma? A lakás nedvességtartalmának, azaz a lakó- és életfolyamatok következtében, elsősorban fűtött helyiségekben keletkező nedvességnek sok oka van. Mindenki tudja, hogy főzéskor nedvesség keletkezik, hiszen annak egy részét kondenzált gőz formájában látja is. A fürdéskor vagy zuhanyozáskor a helyiséget elárasztó nedvességet is érezzük, gyakran rosszul is érezzük magunkat benne, és a levegő nedvességtartalmának fokozódásával igényeljük az ablak kinyitását vagy a ventilátor megindítását. Egy ember mennyi párát ad le otthon? Az viszont sokkal kevésbé tűnik fel, hogy maga az ember is említésre méltó mennyiségű nedvességet ad le, és hogy ez az éppen végzett munkától is függ. A növényeknek juttatott vízmennyiségek csaknem teljesen a levegő nedvességtartalmát növelik. Mindennek alapján, hogy csak egy példát említsünk, egy négytagú család lakásában napi átlagban 7 L-nyi vagy még több nedvesség keletkezik. Egy könnyű munkát végző ember óránként 30…60 g nedvességet ad át a helyiség levegőjének.
A levegő harmadik legnagyobb arányú alkotórésze a változó mennyiségű láthatatlan vízgőz. Ha ez egy meghatározott küszöböt átlép, közérzetünk egyre rosszabbá válik, a nedvességtartalmat egyre fullasztóbbnak érezzük, különösen a túl meleg helyiségekben. A belső levegőben lévő, láthatatlan vízgőz a lakásokban mindig problémát okozott, a kérdés azonban napjainkban, elsősorban az energiatakarékosság miatt alkalmazott, tömörebben záró ablakok miatt, még jobban kiéleződött. Ma ugyanis már nincs meg a régi ablakok többé vagy kevésbé mindig szelelőrésein át kialakuló, állandó levegőcsere, amellyel természetesen a nedvesség is eltávozott. Ma már a vízgőz hideg ablaküvegeken bekövetkező és a nedvességtartalmat szintén csökkentő kondenzációja is a múlté: az ablaküvegek melegek. A levegő nedvességtartalma tehát a korábbiaktól eltérő módon benn marad a helyiségben, ott egyre növekszik és olyan koncentrációt ér el, amivel bizonyos küszöbértékeket átlép. Mi történik ekkor? Mielőtt azonban erre a döntő kérdésre a feleletet megkeresnénk, egy másik kérdést is meg kell válaszolnunk.
A szakemberek nagyjából egyetértenek abban, hogy mekkora egy lakás ideális páratartalma. A levegőt 40-60% nedvességtartalomig párásítva minimálisra csökkenthető a száraz levegő által okozott egészségügyi problémák. Sok nemzetközi kutatás készült arra, hogy ettől az optimális relatív páratartalmi sávtól eltérve milyen problémák adódhatnak. A vizsgálatok szerint a túl magas és a túl alacsony páratartalom is kedvez a vírusok és a baktériumok elszaporodásának, miközben a közepes tartományokban rosszabb a kórokozók "esélye". Ehhez nagyon hasonló a náthás és asztmás allergiás tünetek kialakulásának a grafikonja; itt is a 40-60%-os relatív páratartalom sávban vagyunk a legnagyobb biztonságban, a magas és alacsony páratartalomnál erősödhetnek az allergiás tünetek. A fentiektől eltérő viszont az atkák elszaporodásának esélye; ők egyértelműen a magas páratartalmat szeretik, száraz levegőn elpusztulnak, és magas páratartalomnál nagyobb az esélye a kémiai kölcsönhatások kialakulásának is. Az ózontermelődés viszont ennek a fordítottja; ennek a mennyisége a relatív páratartalom csökkenésével növekszik.
Méreteiben szintén különlegességnek számít akváriumainkban a kaukázusi törpegéb, mely néhány éve jelent meg a Tiszában és azóta is kutatják a tudósok, hogyan kerülhetett ide. Poroszló Mozi. Ebből a fajból a felnőttek maximum három centiméter hosszúra nőnek meg. Bár az Ökocentrum közvetlen közelében lévő Tisza-tavi vízisétány már 2006 óta működik, a látogatóközpontban a három évvel ezelőtti indulás óta a tulajdonos poroszlói önkormányzat és együttműködő partnerei közreműködésével folyamatosak a fejlesztések. A vörösróka-kifutó, a madárpark, a hagyományőrző baromfiudvar már-már állatkerti feelinget nyújt a vendégeknek - Intézményünk parkján kívül, de közvetlen szomszédságában található az általunk működtetett kikötő, mely összeköttetést teremt a Tisza-tóval, és kiindulópontja a GPS-navigációval támogatott vízi túráknak, valamint kishajós kirándulásoknak – említi Kiss János. – A tó partján a horgászat szerelmesei tölthetik idejüket látogatóközpontunk öt saját, akadálymentesített, azaz mozgássérültek számára is könnyen megközelíthető horgászstégein.
A harmadik jelentős "kerítésen kívüli" bázisunk a 440 fő befogadására alkalmas aréna, vagy rendezvénytér, ahol az elmúlt években számos kulturális és közösségi eseményt és koncertet rendeztünk. Rendezvényből ugyanis Poroszlón az év minden részében akad bőséggel. Szinte nincs olyan hét vége az esztendőben, amikor ne lenne valamilyen program a településen, illetve az Ökocentrumban. Poroszló tisza tavi ökocentrum test. Nemrégiben, a munka ünnepén retro-majálist szerveztek felvonulással, ingyen sörrel, virslivel és fagylalttal – melyeket a helyi vállalkozók támogatásával valósíthattak meg. Kiss János búcsúzásunkkor hangsúlyozza: a poroszlói turizmus fellendülésében elévülhetetlen érdemei vannak a települési önkormányzatnak, a helyi vállalkozóknak és a horgászegyesületnek, valamint a Poroszló Turizmusáért Egyesület önzetlen és aktív együttműködésének is. "Tisza-tavi Ökocentrum ajánlásával működő szolgáltató" Az igazgató elmondása szerint, minőségi tanúsító védjegyrendszert alakítottak ki, melyet az Ökocentrum ítél oda a szolgáltatóknak – szállásadóknak, vendéglátó egységeknek –, ezáltal kiemelten ajánlva őket a Poroszlóra betérő turistáknak.
Jól működik az a kedvezményrendszer, melynek keretében egyes vendégházaknál megszálló turisták kedvezményt kapnak az Ökocentrum belépőjegyének árából, ugyanakkor az Ökocentrum látogatói belépőjegyük felmutatásával kaphatnak kedvezményt egyes vendégházakban és vendéglátóhelyeken a szolgáltatások árából. Nagyszerű kezdeményezések ezek! Egyszerűen fogalmazva, a látogatóközpont tekintetében igaz a mondás: egy mindenkiért, mindenki egyért. Poroszló tisza tavi ökocentrum book. Azaz a Tisza-tavi Ökocentrum a turizmusban érintett helyi vállalkozókért, ők pedig együttesen – viszont az Ökocentrumért. E képlet egyszerűsége és nagyszerűsége is a poroszlói turizmus "dübörgésének" egyik záloga. És nem is lehet véletlen – és amire méltán büszkék: az Ökocentrum látogatóinak száma a 2012. áprilisi nyitás óta mostanra meghaladta az 550 ezer főt. További információk, érdekességek az ökocentrum facebook oldalán. (x)
Főoldal Tisza-tó régió Heves megye Poroszló Látnivalók Tisza-tavi Ökocentrum Elérhetőségek +36553033 [email protected] Április 1. - Június 30. Hétfő-Vasárnap: 9:00-18:00 Július 1. - Augusztus 31. Hétfő-Vasárnap: 9:00-19:00 Szeptember 1. - Október 24. Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló - GOTRAVEL. Hétfő-Vasárnap: 9:00-18:00 Cím 3388 Poroszló, Kossuth Lajos út 41. Tisza-tavi Ökocentrum Értékelés írása Értékelés: Az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat elolvastam, megértettem és tudomásul vettem. Hozzájárulok személyes adataim az értékelés feltüntetésének céljából történő kezeléséhez. Adatkezelési Tájékoztató További programokat keresel? Böngéssz a további lehetőségek közül! Látnivalók Poroszló Fürdők Programok 3388 Poroszló, Kossuth Lajos út 41. Tisza-tavi Ökocentrum
Mindez annak érdekében, hogy a Tisza-tó és környéke turizmusban betöltött szerepe növekedjen, pozitív élettér teremtődjön az itt élő lakosság, az itt működő vállalkozások számára munkahelyteremtés révén és kedvező feltételeket teremtsünk a Tisza-tó iránt befektetőként és turistaként érdeklődők számára, olyan feltételek mellett, amely nem terheli tovább a környezetet, óvja-védi természeti értékeinket, megtanítja erre a felnövekvő generációt. A projekt alapvető célja a Tisza-tónál jelenleg meglévő, ill. tervezett ökoturisztikai program elemek összefogása, komplex turisztikai termékké formálása, egy központi létesítményre, az Ökocentrumra alapozva. A beruházás fizikai megvalósítására Poroszló Község területén kerül sor, de az Ökocentrum által nyújtott szolgáltatások hatásai a teljes Tisza-tavi régióra kihatással lesznek Az Ökocentrum központi épülete a Látogatóközpont, mely 2. 600 m2-en, 4 szinten nyújtja szolgáltatásait a látogatóknak. A Látogatóközpont fő attrakciója az 1. Poroszló tisza tavi ökocentrum story. 000. 000 l össztérfogatú édesvízi akvárium, amely az épület pinceszintjén került kialakításra, hazánk és a térség jellegzetes vízi és vízparti életközösségeinek bemutatására.