Ma kezdi meg próbaüzemét az egyelőre még félig-meddigrenovált Erkel Színház. A rekonstrukció első ütemének végén kerestük fel és jártuk be az épületet. Az Erkel színház előtt néhány munkás ténykedik és egy utcaseprő autó veri fel a koszt. Nézőtér – Opera. A por mögül különösen puritánnak és robusztusnak tűnik Budapest mindmáig legnagyobb színháza. A gigantikus méretű épület építését 1911 márciusában kezdték meg Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján az akkori Tisza Kálmán téren. A falakat hamar felhúzták, az építkezés csupán kilenc hónapig tartott, míg az Operaház például csaknem kilenc éven át épült. Magyarország legnagyobb befogadóképességű színházában kezdetben 3167-an fértek be, majd ez a szám az évek során 2400-ra csökkent. 10 Nézze meg a felújított színházról készült képeinket! Galéria: Erkel Színház (Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index) Az akkori Népopera alapítója és első igazgatója Márkus Dezső karmester volt – a tervezők egyikének, a többek közt a kecskeméti Cifrapalotát is megálmodó Márkus Géza fivére.
Erkel Színház on Instagram • Photos and Videos Előadás közben zuhant le egy nyest a nézőtérre a Miskolci Színházban | Erkel Apartman Szekszárd - Rs9 színház Erkel Színház | Jegymester Színház Erkel Színház | Hír TV A patkó alakú, háromemeletes nézőtér Lotz Károly monumentális, a Zene apóteózisa című kupolafreskójával, valamint az Ybl Miklós által megálmodott csillárral lélegzetelállító térélményt ad. A káprázatos vörös-arany színvilág, a nyugodt, harmonikus kompozíció a fölötte lebegő mennyezetfreskóval és a pompás bronzcsillárral e reprezentatív épület talán legtökéletesebb része. A szintenként egyre hátrébb húzódó emeletsorok minden patkóíve más-más kiképzésű, a látvány mégis páratlanul egységes. A nézőtér díszítésének rendszerét Ybl Miklós határozta meg, a fokozatosság és a ritmika jegyében. Erkel színház nézőtér. A páholyok aranyozott mellvédjei és könyöklői között ülők szinte részei az előadásnak. Viseletük, viselkedésük, egyáltalán, puszta jelenlétük hasonlóan látványos és érdekes lehet, mint a színpadon zajló események.
Pillantásunkat a nézőtérre vetve, feltárul a hatalmas tér, amely jelenleg majd' 2000 fő befogadására alkalmas. Az ülések frissen tisztított kárpitját világos leplek óvják az esetleges szennyeződésektől. Nyáron a széksorokat a mostani helyükről elmozdítva, a jelenleg érvényben lévő tűzvédelmi szabályoknak megfelelően rendezik majd el. A nézőtér enyhe emelkedőjét megmászva az aulába érkezünk, melynek közepén Erkel Ferenc szigorú tekintetű mellszobra fogadja a látogatót – természetesen a szocialista realizmus jegyeit magán viselve. Az előtér egy sávban már fényesen csillog, a padló nagy része viszont még felcsiszolásra vár. A lepusztult és régi mellékhelyiségek korszerűsítésével eltűnik az épület legnagyobb szégyenfoltját orvosolta. Erkel színház nézőtér képek. A mosdókat, amelyek nagy valószínűséggel az 1961-es renoválás óta nem voltak felújítva, minden emeleten rendbe hozták. A színészek öltözői szintén nem voltak már alkalmasak arra, hogy benne művészeket lássanak vendégül. Egyelőre ideiglenes bútorzattal ugyan, de használhatóvá tették az apró helyiségeket.
Fotó: Márciusban kezdett egyedülálló vállalkozásba a Cseh Televízió, az osztrák ORF, a szlovák RTVS, a német Beta Film az MR Film és az MTVA: közösen kezdték elkészíteni a történelmi filmet Mária Terézia életéről. Ez az első alkalom, hogy négy európai közszolgálati televíziós csatorna közösen készített televíziós produkciót. Mária terézia film sur. A produkcióban négy ország több mint ötven színészének kellett rendelkezésre állnia egyszerre, és sokuk nemzetközi színpadi szerepléseit is egyeztetnünk kellett a próbákhoz, a felvételekhez. A főszereplőt, Mária Teréziát Marie-Luise Stockinger osztrák színésznő alakítja, I. Ferencet pedig Vojtech Kotek cseh színész. A tévéfilmben magyar színészek is részt vesznek: Robert Dornhelm egy Budapesten tartott casting alkalmával választotta ki Tenki Réka, Nagy Ervin, Rátóti Zoltán és Adorjáni Bálint színészeket a szerepekre. A filmben fontos szerep jut Esterházy Miklósnak és Pálnak, akiknek a megformálását már az első pillanattól kezdve magyar színészekre szeretett volna bízni a rendező.
Az idő viszont sürget, mert a Birodalom jövője forog kockán.
A film pozsonyi beharangozó sajtótájékoztatóján a rendezőn és a szereplőgárda jelentős részén kívül a négy ország közmédiájának vezető képviselői is részt vettek. A film magyarországi elő bemutatójára december 18-án a Magyar Rádió márványtermében kerül sor, az alkotást a közmédia Duna csatornája januárban tűzi műsorára.
A két Esterházyt Nagy Ervin és Adorjáni Bálint alakítja, Tenki Réka Lorenc grófnő, míg Rátóti Zoltán a porosz követ, von Grumbkow szerepében lesz látható. Forrás: MTI, Színhá