Az előcsarnokban található a Tourinform iroda, ahol segítséget, információt kaphatnak az Emlékpark és a Dél-Alföldi régió látnivalóiról. A kismamák igény szerint pelenkázó-, szoptatóhelyiséget vehetnek igénybe. Kérje munkatársunk segítségét! Az Árpád-emlékmű Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A monostor Szer mezőváros monostora A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak. A Csete-jurták A Csete-épületek közül a Koronás jurta és az Ökumenikus kápolna látogatható. A többi blokk technikai okok miatt zárva tart. Köszönjük megértésüket! A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Skanzen A szabadtéri néprajzi múzeumok első példája a stockholmi "Skanzen" megnyitása 1891-ben.
Anonymus leírása szerint a honfoglalás után itt találkoztak a magyar törzsek vezetői, hogy az új haza törvényeit megalkossák, kijelöljék a törzsek szállásterületét. Itt ejtették "szerét" az országnak, innen jön a hely elnevezése is. 1 / 19 Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark: történelmi emlékutazás 55 hektáron FOTÓ: Cserháti Szabolcs A 12. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is átesett, és maradványait csak a 19. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált. Egy emlékbizottság 1970. április 29-én döntött arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét. 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-be kivitelezése. 2 / 19 Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.
A szórakoztató kihívásokat követően szabadidő, a Kemencés Csárdában fakultatív igényelhető ízletes 3 fogásos ebéd várja a vendégeket. A csoport délután ellátogat az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Parkba, ahol megtekinthetik a Feszty-körképet. "A magyarok bejövetele" c. monumentális körképfestmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, s ma is az Emlékpark legnagyobb vonzereje. A maga nemében egyedülálló alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. Haza utazásig a park további kiállítótereit is bejárhatják, "a múltban kalandozhatnak" az érdeklődők: Dél-alföldi Skanzen, Árpád emlékmű, Nomád park. Tervezett visszaindulás 17 óra körül, visszaérkezés Budapestre a kora esti órákban. A programok sorrendjének változtatási jogát az utazási iroda fenntartja. Minimum létszám: 30 fő. Jelentkezés, további információk Budapest, Andrássy út 29.. Tel: +36 1 3747283 és 3747284. E-mail: A magyar fűszerpaprika íze mellett hungarikum csoda-fűszerünk története is figyelemreméltó.
Magyarország öt évvel később, az ezredéves országos kiállítás Néprajzi Falujának felépítésével belépett az európai véráramba. Sajnos a "millenniumi falu" csak fél évig létezett, majd elbontásra került. Zalaegerszegen 1968-ban nyílt meg a Göcseji Falumúzeum, Szombathelyen 1973-ban a Vasi Múzeumfalu, és Szentendrén is megkezdődött a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építése. Puszta Háza A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat. Nomád Park A nagy népszerűségnek örvendő lovasbemutató programunk április 1-től várja a látogatókat. A lovas pályáján, szezonban (április 1-től szeptember 30-ig), naponta egy alkalommal 20 perces honfoglalás kori lovasbemutatót tekinthetnek meg a látogatók. Használat közben kerülnek bemutatásra eleink fegyverei: az íj, a lándzsa, a szablya és a fokos. Megismerhetjük a nomádok félelmetes harcmodorát, fegyvergyakorlatait és lovasjátékait, köztük a buszkasit (más néven köbörét).
Kérésre több nyelven is meghallgatható az ismertető szöveg. További információkért kérjük, tekintse meg a honlapot, vagy felveheti velünk a kapcsolatot az címen, illetve a recepción munkatársaink személyesen is rendelkezésére állnak.
A lovasbemutató kezdési időpontja: 14. 00 A téli időszakban a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak. A Nomád park meghirdetett szolgáltatásai ezen időszak alatt szünetelnek. A Feszty-körkép és a Rotunda kiállításai megtekinthetőek. Nyitva tartási időben az Emlékpark külső területein sétát tehetnek Látogatóink.
Magyarország 20. századi történelmét alapvetően meghatározó eseménysor, amelyet a kortársak "Nagy Háborúként" ma pedig I. világháború néven említünk, meglepő módon az egyik legkevésbé feldolgozott időszaka modern kori történelmünknek. Az első világháború következményei Magyarországon - Történelem tétel. A kommunista időszakban alig-alig születtek tudományos igényű feldolgozó munkák és a rendszerváltás után sem vált kiemelt témává a kutatók körében. Nem úgy a háborút követő időszakot, amikor is a társadalomban még égető, közvetlen sebként élt a háború tragikus emléke és annak ápolása áthatotta mind a tudományos, mind pedig a hétköznapi életet. A "MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN - LEXIKON A-Zs" vaskos kötete 2000-ben jelent meg a Petit Real kiadó gondozásában, Szijj Jolán és Ravasz István szerkesztésében. Alapos szócikkei tömör, hiteles, pontos adatokkal állnak a használó rendelkezésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, más intézményekben dolgozó kollégáikkal együtt igyekeztek mindazt az ismeretet egybefogni, amely az I. világháború történetének megismeréséhez elengedhetetlen.
Az adatbázis a jelenleg a megyei levéltárakban őrzött összes, 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyv adatait tartalmazza. Mindez azonban az akkori teljes magyarországinál értelemszerűen jóval szűkebb merítési bázis, lévén a trianoni békediktátum folyományaként az 1920 utáni Magyarország az I. világháborús országterület nagyjából egyharmadát foglalja csak magában. A jelenleg a levéltárainkban őrzött anyakönyvek pedig csupán e Csonka-Magyarország területét fedik le, a határokon túlra került országrészek adataiból alig néhány község kerülhetett be ezen adatbázisba. Az első világháború veszteségi adatbázisa - AdatbázisokOnline. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes települések halotti anyakönyvei nem tartalmazzák az adott község vagy város összes áldozatát. Ahol volt lehetőség egyéb kutatások eredményeivel összevetni az anyakönyvekét, az a tapasztalat, hogy a halotti anyakönyvekbe egy-egy település teljes veszteségének harmada, jobb esetben fele került csak bevezetésre. Mindemellett gyakori egy-egy áldozat többszöri anyakönyvezése is, amit a feldolgozómunka közben igyekeztünk kiszűrni.
"A sovinizmusba hajló hazafias lelkesedés, a gyors győzelembe vetett optimista hit, a király és a kormány iránti feltétlen bizalom és az önfeláldozás készsége korántsem jellemezte az egész magyarországi társadalmat. Nemcsak a szerb és néhány más nemzetiségi csoport magatartása volt tartózkodó és ambivalens, sőt egyes esetekben méltatlankodó és kritikus, hanem az összlakosság több mint háromnegyedét kitevő parasztságé és munkásságé is… Az otthoniak között megmaradtak, sőt a nehézségek növekedésével még markánsabbakká is váltak a különbségek és a hagyományos ellentétek. A szegény és iskolázatlan emberek egyre inkább az, urakat' és a, gazdagokat' okolták a háború minden borzalmáért. 1917–18- ban számos helyen került sor éhséglázadásokra, fosztogatásokra. Az 1918 őszén hazaözönlő frontkatonák egy részéhez hasonlóan ők is elégtételt követeltek és igazságtételre vártak. " (120., ill. Magyarország az első világháborúban - Lexikon 2000-2000 | Arcanum Digitális Tudománytár. 133. ) 11. "Elveszítettük". 1918 október 16-án bejelentették a képviselőházban a perszonáluniót (külön államok, közös uralkodó) s ezzel a dualizmus végét.
"Kovács Pál és kortársainak helytállása üzenetet és erőt ad számunkra is. Azt az üzenetet, hogy a mai generációnak is legfontosabb célja egy erős Magyarország megteremtése, (... ) egy olyan erős magyarságé, amely mindenhol jól és otthon érzi magát a Kárpátok bércei között" - zárta beszédét a miniszter. Kovács Pál 1892-ben született Abádszalókon, édesapja dohánykertész volt a gróf Szapáry családnál. 1913. október elsején vonult be sorkatonai szolgálatra a 68. szolnoki gyalogezredhez rendfokozat nélkül bakának, hivatalos megnevezéssel gyalogosnak. A szarajevói merénylet után a katonák 1914. Magyarország az első világháborúban nkp. július 28-án indultak el a zimonyi kaszárnyából a határfolyó, a Száva partjára. Ott vonultak őrségbe, s másnap arra ébredtek, hogy a szerbek hajnalban fölrobbantották a Monarchiát Szerbiával összekötő hidat. A robbanást mindkét oldalról heves puskatűz követte, így gyakorlatilag ekkor kezdődött meg az első világháború. A tűzpárbajban már a reggeli órákban kevésnek bizonyult a muníció és ezért Kovács Pál és Bíró Gábor közlegényeket parancsnokuk hátraküldte egy láda töltényért.
A nagyméretű kötet keménytáblás, cérnafűzött kivitelben jelenik meg, terjedelme 136 oldal. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
– Ismerünk víziókat arról, hogy az Európai Unió idővel nem nemzetállamok, hanem régiók föderációja lesz. Azt azonban, hogy ez valóban így lesz-e, senki sem tudja megjósolni. Egy magyar akadémiai levelező tagról nagy valószínűséggel állítható, hogy 6 vagy 9 éven belül rendes tag lesz. A történelem azonban olyan soktényezős folyamat, és annyi benne a véletlen, előre nem látható elem, hogy nem tudunk felállítani biztos prognózisokat. Magyarország az első világháborúban ppt. Csak azt látjuk és halljuk, hogy a malmai őrölnek… Ám sohasem lesz mindegy, mikor, milyenek a malomba kerülő magvak az egész Kárpát-medencében… (Kossuth Kiadó, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Nemzeti Kulturális Alap) Az 1. világháborúban katonák ezrei pusztultak el szörnyű kínok között vagy váltak nyomorékká, vakultak meg a nemzetközi szerződés szerint tiltott mérgesgázok bevetése következtében.