A tölgyek alatt írogató öregúr képe mélyen rögzült, sőt egy kisebb adoma is keringett erről a korban. Eszerint történt egyszer, hogy József főherceg, aki nagyon kedvelte a költőt, meglátta, amint Arany az egyik padon ül, és valamit ír. Lassan a közelébe lopakodott, a háta mögött megállt, és belepillantott a költő kezében lévő füzetbe. Arany verset írt ilyen címmel: A tölgyek alatt. Ezt látva, olvasva József főherceg tréfásan, jóságosan szólt hozzá: – Úgy látom, kedves Arany János, Ön remek költő, de nem jó botanikus. Ezek itt hársak, amelyek alatt ül. Őszikék (könyv) - Arany János | Rukkola.hu. Üljön kérem, tíz lépésnyire arrább: ott vannak a tölgyek. A Habsburg-hatalom iránt egyébiránt nem igazán lelkesedő költővel szóba elegyedő főherceg: a történet talán kissé idealisztikus. Arany társasága inkább a szolgáló személyzet – az ekkor keletkezett verseiben is az öreg pincért, a kertészt, a hírlapárust jeleníti meg, nem a szórakozó úri társaságot. Valószínűleg ezeket az egyszerű figurákat közelebb érezte magához. A Margit-szigeti tölgyeknek Arany halála után is jutott szerep: a Nemzeti Sírkertben (a Kerepesi temetőben) síremléke fölé két tölgy árnya borul.
A sziget kellőképpen "szeparált" volt, évtizedekig megmaradt az elegáns társaság szórakozóhelyének, nem lett népliget belőle. Arany tehát sétált, szemlélődött, társasági életet élt – ez utóbbit csak éppen a szükséges mértékben, vagy annyira sem. Igazság szerint eléggé emberkerülő lett, sokszor vacsorázni sem ment le, hanem a szobájába kérette az ételt. Arany jános őszikék érettségi tétel. "Gyulai Pál, aki Aranyékkal nem egyszer együtt nyaralt a Nagy szállóban, sokszor leírta nekem a szobát, ahol a Duna vizének a költő szemét bántó visszfénye ellen, zöld hálóval vonták be az ablakokat" – így emlékszik vissza Hatvany Lajos. Gyulai Pál szerepe más szempontból is fontos – a történet ismert –, hiszen ő ajándékozta meg egy kapcsos könyvvel. Ebbe kezdett el Arany, annyi év kihagyás után, lassan-lassan újra verset írni. Ezek az utóbb Őszikék néven ismert kései, azóta is csodált alkotásai. Ekkoriban keletkezett a Toldi szerelme is, amelyben olykor feltűnnek a sziget helyszínei is. A tölgyek 1912-ben (fent) és Arany kézirata (lent) (Fotó:) A híres tölgyek Arany kedves időtöltése volt emellett a zenélés is, persze leginkább csak a maga mulatságára.
És sokat sétált, ez volt a fő időtöltése. A törzsvendégek már ismerték a fekete szemüveges, napellenzős fejfedőben botorkáló öregurat, aki meg-megállt egy-egy szebb virágágyásnál, bokornál. Legkedvesebb fája – nem, nem a tölgy, hanem – egy szép koronájú kőrisfa volt. A víztorony mellett állt, és valóban lenyűgöző példány volt, valószínűleg még József nádor plántálta el ide. Szeretett volna alatta üldögélni, de ide nem állítottak padot. Így áttelepedett a közeli tölgyek alá, ahonnan jól rálátott. Oszikek arany janos. Itt írta 1877-ben A tölgyek alatt című költeményét, ami a következő évben még Margitsziget címen jelent meg a Budapesti szemlében. Arany tudatosan jeleníti meg ezt a fajt: a tölgy az antikvitás óta a rendíthetetlenség, a nyugalom, a stabilitás szimbóluma. Ma az eredetileg tizenegy tölgyből álló facsoportból már csak nyolc áll, ezeket nagyjából kétszáz évesre becsülik. Alattuk ma ott a költő emlékhelye: József főherceg 1912-ben Stróbl Alajossal elkészíttette a költő mellszobrát, és ide állíttatta.
A műfajok közül az elégikus dal a meghatározó. Jellegzetessége, hogy az egyén és a népi, misztikus, babonás motívumra való építkezés előtérbe kerül. Fölerősödik az erkölcsi szigor, s megjelenik a nagyváros-ellenesség, a polgári világból való kiábrándultság érzése. Egyik legfontosabb verse az Epilogus. A szó görög eredetű, jelentése zárszó. Ebből is már következtethetünk arra, hogy egy visszatekintő mű. A vers bőven taglalja, mit kapott meg a lírai alany az élettől (címet; hírnevet), és mit nem (független nyugalmat; csöndes fészket; munkás, vidám öregséget). Tengeri-hántás(1877) A bűn és bűnhődés kérdését dolgozza fel a történet. Két elbeszélő van, közülük az elsődleges csak néhányszor szólal meg a ballada elején és végén. Könyv: Őszikék (Arany János). Így keretet ad a cselekménynek. Híd-avatás(1877) Az öngyilkosság témájával foglalkozik és egyfajta babonával, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A lírai alany felsorolja mindazokat, akik a modern polgári világ áldozatai lettek. Minden egyes öngyilkosságot különbözően ír le, és mégis mindegyik felidézi az emberi sors tragikumát.
Ezek az 1960-as évek elején a Margit-szigeti tölgyfákról vegetatív szaporítással nyert példányok. Így teljesültek be a költő sorai: "A tölgyek alatt / Vágynám lenyugodni / Ha csontjaimat / Meg kelletik adni…" Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/)
A Petőfi Népe október 7-ei számában megjelent anyakönyvi híreket itt olvashatják. Születtek: Keresztúri Gréta Zsófia (édesanyja neve: Keresztúri Zsuzsanna) Jánoshalma, Kántor Vivien (Dóczi Vivien) Szank, Mayer Amanda (Angyal Csilla) Kecel, Horváth Izabella (Győri Szilvia) Jánoshalma, Vékony Eszter (Bozi Emese Ágnes) Soltvadkert, Faragó Eszter (Rádóczi Ildikó) Kiskunmajsa, Faddi Csenge (Vicsek Beatrix) Balotaszállás, Sala Adél (Gazdag Anett) Kiskunhalas. Plébánia kiskunmajsa anyakönyvi hírek. Házasságot kötöttek: Baranyi Tibor és Schiszler Kinga, Biró László és Fodor Bernadett. Elhunytak: Romfa Sándorné Gulyás Ilona (Kiskőrös), Nemes Lászlóné Béleczki Anna (Csengőd), Béleczki Ferenc (Csengőd), Vasmanszki Károly (Kiskunhalas), Vlasits Józsefné Bozóki Matild (Kiskunhalas), Tóth Kálmánné Fülöp Terézia Margit (Kiskunmajsa), Verseczki István (Jánoshalma), Csordás István (Kecel), Zajácz Sándorné Kádár-Németh Erzsébet (Kiskunhalas), Fetter Antal (Kiskunhalas), Turi Sándorné Martonosi Piroska (Kisszállás), Szalai Benő (Kiskunhalas), Udvardi Kálmánné Molnár Etelka Emilia (Kiskunmajsa), Szabó Lászlóné Kolompár Katalin (Kiskunmajsa).
A Petőfi Népe május 4-ei számában megjelent anyakönyvi híreket itt olvashatják. Születtek: Ádám Dávid (édesanyja neve: Ferkócza Dorina) Jánoshalma, Cseh Natália Andrea (Veress Erika) Kiskunhalas, Horváth Alen (Vasúth Erika) Kiskunhalas, Portényi Panni (Gyuris Noémi) Kelebia, Egri Benett (Vörös Barbara) Kiskunmajsa, Oláh Kincső (Varga Ildikó) Kiskunmajsa, Juhász-Vedres Réka (Potyesz Petra Klaudia) Jánoshalma.
Meghalt Temetés ideje Temetés helye Név (életkor) 2022. 06. 28. 2022. 07. 08. 9. 00 felső Szikora Istvánné Kuklis Rozália (87) 2022. 23. 2022. 01. 10. 00 Farkas Istvánné Ancsa-Molnár Irén Mária (76) 2022. 22. 2022. 28. 00 Pálinkó Pálné Baranyi Erzsébet (99) 2022. 08. 2022. 16. 00 alsó Balog József (83) 2022. 05. 27. 00 Rádóczi Lajosné Rádóczi Piroska (83) 2022. 16. 2022. 20. 00 Vadkerti-Tóth Károlyné Szabó Sára (82) 2022. 13. 2022. 23. 11. 00 Varga Benő (66) 2022. 04. 00 Varga János (34) 2022. 12. 2022. 25. 00 Tóth András (82) 2022. 17. 2022. 22. 00 Tóth Lajos Béla (76) 2022. 03. 21. 2022. 31. 00 Bíró József (61) 2022. 00 Tóth Istvánné Kulcsár Katalin (77) 2022. 14. 2022. 00 Lázár Miklósné Szőke Margit (89) 2022. 19. BAON - Anyakönyvi hírek. 2022. 24. 00 Hunyadi Mihályné Perneki Matild (95) 2022. 00 Sipos-Szabó Péter (82) 2022. 03, 02. 2022. 00 id. Tápai Józsefné Cseh Erzsébet (90) 2022. 02. 00 Keleti Csaba (70) 2022. 07. 2022. 00 Hegedűs Jenő (60) 2022. 06. 2022. 00 Kovács Sándor Zoltán (57) 2022. 00 Felföldi Ferenc (95) 2022.
Hívják és várják az énekelni, imádkozni vágyókat! 1. Szent Iván éj Június 25-én, szombaton – a megszokottól eltérően – az esti szentmise 7 órakor kezdődik. Majd este nyolc órától a plébánia udvaron - a Szent Iván éjhez kapcsolódva – zenés-verses közösségi programra várjuk a kedves híveket. Kérjük, hogy a rendezvényt sütemény felajánlásokkal támogassák. A sütemények június 25-én, szombaton délután 5 órától adhatók le a Szent István Házban. Az estét fényfestéssel zátjuk: templomunk este fél 10. től ismét látványos fényárba borul. Erre az estére mindenkit hívunk és várunk! 2. Nyári miserend Június 20. és augusztus 20. között a nyári miserendnek megfelelően hétfőtől csütörtökig csak reggel lesznek szentmisék.