(2008) Constantin Film | Canal+ | TF1 Films Production | Fantasy | Kaland | Vígjáték | Családi | 5. 2 IMDb A film tartalma Asterix az Olimpián (2008) 116 perc hosszú, 10/5. 2 értékelésű Fantasy film, Clovis Cornillac főszereplésével, Astérix szerepében a filmet rendezte Thierry Arbogast, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt azért teszik, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetésekre. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeit hordozza magában. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?
[3] A magyar szinkronban ez volt Selmeczi Roland utolsó munkája, aki közúti balesetben hunyt el. Cselekmény [ szerkesztés] A gall Habarodix szerelembe esik egy görög hercegkisasszonnyal, azonban a szépség kegyeire pályázik Julius Caesar fia, Brutus is. A lány kezét édesapja annak adja, aki megnyeri az ókori olimpiai játékokat. Asterix és Obelix így hát felkerekedik, hogy varázslöttyük segítségével megnyerjék a megmérettetést, felülkerekedve a rómaiakon.
Külön szeretném kiemelni Thierry Arbogast operatőr és a látványtervezők munkáját, akik fantasztikusan adták vissza a képregény Albert Uderzo megálmodta képi világát, kedvet csinálva ismét a papír verzióhoz.
Brutus: – Ez nem teknősz! Paranoikusz: – De igen! Brutus: – Nem! Ez nem teknősz. Paranoikusz: – Külsőleg lehet, hogy nem hasonlít, de stratégiai szemszögből ezt nevezzük teknősnek. Brutus: – Hüllőtanilag, ha kiveszi a szöget a szeméből, a teknősz kerek, 4 lába van és pusztítóan gonosz feje! Tehát vegyenek fel egy ilyen hüllőtani alakzatot! Paranoikusz: – Hüllőtani szempontú teknősalakzatba át! Brutus: – Teszék! Megy ez, csak akarni kell! Ugye? Brutus: – Az meg ott milyen balettalakzat? 2016. május 19., 13:47 görög király: – Lássuk, tehát, ha ez a lányom óhaja, ennél fogva ez a király óhaja is. Brutus: – Mármint mi? görög király: – Hát az, hogy így lesz és kész! Brutus: – Szólok a papának! görög király: – Jaj, ne, Brutus, várj! 2016. május 16., 16:25 Brutus szerelmes verset mond Irinának: – Midőn tesztem hever a teszteden, döglött gebe módra, nehezen. Midőn nem tudja már szemmiképp, hogy vajon létezik-e még. Szerelmem, szerelmem! … Bakker! Folyton ugyanitt akadok el! Kicsicsillag95 2016. május 19., 14:28 Brutus: – Ave, Papa!
Az intézet arra hívja fel a figyelmet, hogy a felmérés alapján a magyar választók 12 százaléka bár kritikus a kormányfő munkájával szemben, mégsem tud olyan ellenzéki pártot megnevezni, amelyre leadná szavazatát. A Nézőpont szerint vélelmezhető, hogy az ellenzéki szavazók közel egyharmada kiábrándult az ellenzéki pártokból, "ez igazolja az ellenzékváltó hangulat feltételezését". A Magyar Nemzet azt is hozzátette, hogy a múlt vasárnapi időközi önkormányzati választásokon a jelöltállító helyek döntő többségében a kormánypárti jelöltek győztek, "megerősítve az április 3-i választási eredményt", ezt pedig a Nézőpont Intézet kutatása is alátámasztja. XXI. Század Intézet – Wikipédia. "Míg a kormánypártok stabilan tartják magas népszerűségüket, az ellenzéknek nemcsak a szavazatszerzéssel, de a szavazatmegtartással is komoly gondjai akadnak" – írta a lap. XXI. Század Intézet: Válságban van az ellenzék A XXI. Század Intézet elemzői az MTI-hez kedden eljuttatott gyorselemzésükben az időközi önkormányzati választásokkal kapcsolatban úgy értékeltek: az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, az ellenzék viszont az április 3-i országgyűlési választás óta nem talál magára.
(tovább…) Összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Xxi század intézet. Az "előválasztásokon" induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett "putyinozás". A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. (tovább…) Komoly magyar siker Brüsszelben Orbán Viktor sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól – jelentette ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében.
Konzervatív reneszánsz Magyarországon A Fidesz–KDNP elmúlt 12 éves kormányzása és a hazai nemzeti-konzervatív szellemiségnek a rendszerváltoztatás óta eltelt 32 évben véghezvitt építkezése vezetett oda, hogy ma Magyarországon jobboldali politikai konjunktúra tapasztalható és konzervatív kultúrfölény érvényesül. A sorrendben a negyedik, minden korábbinál nagyobb arányú kétharmados győzelem és a politikai gondolkodás látványos megújulása kéz a kézben jár, sőt egymást feltételezi. (tovább…) Kommentár a "kulturális hegemóniához" Éppen száz évvel gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek való beiktatása után, az egymás utáni negyedik, kétharmados felhatalmazással végződő országgyűlési választást követően és az ötödik Orbán-kormány beiktatása közepette jelent meg a Kommentár folyóirat 2022. évi második száma. A lapszám blokkösszeállításának témája igen aktuális: a "kulturális hegemónia", mégpedig a hosszútávú kormányzás kulturális feltételei felől szemlélve. Videók | Híradó. Az összeállításban írta meg Szabó László azóta elhíresült 13 pontját a magyar kultúrpolitika céljáról, vagyis annak bizonyításáról, hogy "a világ legjobb dolga magyarnak lenni"; Lánczi András az egyetemekről, L. Simon László a múzeumokról, Balázs Géza pedig a magyar nyelv szuverenitásáról fejtette ki nézeteit.
Az Intézet olyan tudományos keretintézmény kíván lenni, amely nem elsősorban belső munkatársakat foglalkoztat, hanem ösztöndíjak és egyéb támogatási formák révén hozza létre "holdudvarát", tudományos tevékenységének bázisát. Az elmúlt évek során, amíg az anyagi források lehetővé tették, több pályázatot írtak ki senior (gyakorló) kutatók és junior (egyetemi és PhD -hallgató) kutatók számára. Mintegy 120 senior és 70-80 junior pályázó kapott az intézettől ösztöndíjat. Ezt a tevékenységet azonban 2003 -ban az állami támogatás radikális csökkenése miatt fel kellett függeszteni. A XXI. Század Intézet karakterét tekintve olyan tudományos keretintézet, mely kizárólag a tudományos teljesítményt tartja működése mércéjének. Nem agytröszt ( thinktank) intézet, mely egy párt tudományos szolgáltató és tanácsadó intézménye, ám azt vállalja, hogy elkötelezett egyfajta polgári és modern konzervatív értékrend mellett. Elemzések Archives - XXI. Század Intézet. Ez utóbbi azonban nem elfogultság, hanem szilárd beállítottság, mely teljes mértékben nyitott arra, hogy modern, demokratikus és toleráns szociáldemokrata vagy liberális értékeket is méltányoljon.
2022. 06. 25. Nagy Ervin, elemző, XXI. Század Intézet
Ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása egy disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, az egymással folyamatosan versengő államok versenyfutásának köszönhette. (tovább…) Továbbra is a magyar érdek az első A minden eddiginél nagyobb választási felhatalmazás eredményeképp hivatalosan is felállt az ötödik Orbán-kormány, amely bár súlyos világpolitikai folyamatokkal néz szembe, az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalatai segítségére lehetnek ezek megválaszolásában. Okkal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP mögött álló stabil választói, társadalmi és alkotmányozó többség olyan versenyelőnyt jelent-e, ami által a kormányzat a "veszélyek évtizedében" is képes lehet hazánk politikai és gazdasági stabilitását képviselni. A témában a XXI. Xxi század intérêt public. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő volt, aki hangsúlyozta, hogy kormányzat legfőbb célja – bármilyen körülmény ellenére – a magyar emberek érdekeinek képviselete.