A BÁNKI DONÁT MŰSZAKI FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEI KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE A Budapesti Állami Középipartanoda idején 1879-1889. Intézményünk első jogelődjét 1879-ben alapították Budapesti Állami Középipartanoda néven. A Józsefvárosban, a Bodzafa u. (ma Rökk Szilárd u. ) 28. szám alatt működött. 1879. december 7-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. 1884-ben az Ipartanodát és a Technológiai Iparmúzeumot közös igazgatás alá vonták, majd 1889-ben a két intézmény beköltözött a Népszínház utca és Csokonai utca által határolt épületbe, melyet Hauszmann Alajos tervei alapján ebben az évben adtak át. A Könyvtár története is ettől az időtől követhető nyomon. Az Állami Felső Ipariskola idején a Technológiai Iparmúzeummal együtt 1889-1907. Bank don't óbudai egyetem search. Az Állami Felső Ipariskola és a Technológiai Iparmúzeum a századforduló elején egyesített könyvtárral működött. A Technológiai Iparmúzeum kiadványaiban a Könyvtár első kölcsönzőinek a nevét is felsorolták, a betűrendbe sorolt személyek között elsőként Bánki Donát nevét találjuk.
Ismét meghirdeti a Budapest Ösztöndíj Programot a Fővárosi Önkormányzat, amely program keretében felsőfokú tanulmányokat folytató, nappali tagozatos hallgatók számára nyílik lehetőség, hogy 5 hónapon keresztül szakmai anyagok és konzultációs lehetőségek biztosítása által lehetőséget kapjanak kutatásra, majd tanulmány készítésére.
Sajnos én azt tapasztaltam, hogy a felsőoktatásban a "gyakorlati, gyakorlat-centrikus, gyakorlatias" jelzők legtöbbször nem azt jelentik, hogy ott gyakorlatban jól hasznosítható tudást lehet szerezni, hanem ez a jelző gyakorlatilag a "gyenge, elméletileg megalapozatlan, tudományos teljesítmény nélküli" fogalmak szinonimája. A gyakorlatias sajnos általában azt jelenti, hogy a ma bevett gyakorlattal, a ma és a tegnap technológiájával foglalkoznak, mert fogalmuk sincs a holnap vagy a holnapután lehetőségeiről és kihívásairól.
Cím: 1081 Budapest, Népszínház utca 8. | Postacím: 1428 Budapest, Pf. :31 | Telefon: +36-1-666-5300
Minden szócikk része a szó eredete is, amiket az összes elérhető ilyen irányú forrásmunka felhasználásával kutattunk fel, így a plusz adatok a fogalom mélyebb megértését teszik lehetővé. Az egynyelvű értelmező szótárak készítésében sok más nemzet megelőzött bennünket. Mindamellett Czuczor Gergelynek és Fogarasi Jánosnak a múlt század második felében közzétett, szintén hatkötetes, a maga nemében hibái ellenére is kiváló magyar szótára annak idején jelentős alkotás volt, s ma is értékes hagyomány és alap számunkra. Mivel azonban ez a nagy kezdemény méltó folytatás nélkül maradt, hazánkban az értelmező szótár műfaja még a műveltebbek körében is alig-alig vált ismertté. Pedig az ilyen jellegű szótár a nemzeti és anyanyelvi művelődésnek egyik nélkülözhetetlen eszköze. elsősorban az iskola, a felnövő új értelmiség számára lehet a magyar nyelvhasználat fontos tanácsadója. Hasznos munkaeszköze lehet az íróknak, a fordítóknak, lektoroknak, előadóknak, a kiadóvállalatok, szerkesztőségek, a hivatalok dolgozóinak.
A 20 kötetesre tervezett teljes szótár százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz majd fel. Az irodalmi és köznyelv szókincse mellett a szerkesztők bőségesen válogattak az archaikussá vált szavakból, a csoport‑ és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adják vissza az egyes szavak jelentéseit, és feldolgozták a frazeológia körébe tartozó állandósult szókapcsolatok meghatározott típusait is. A címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza. 2017. február 2. " A Nagyszótár online változata itt érhető el. Más, illékonynak bizonyuló tudományos eredményekkel szemben A magyar nyelv nagyszótára az örökkévalóságnak készül" – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kiadvány bemutatóján. Mint fogalmazott, a nyelv megértése, használata és művelése a szótárral kezdődik, ezért hatalmas a munka, amelyet a szótár készítőinek el kell végezniük: "Törekedniük kell a teljességre, a tudományos szemlélet érvényesítésére, az értékmentésre és arra, hogy hiteles pillanatfelvétel készüljön a folyton változó nyelv állapotáról.
Kötet: U-Zs A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (a továbbiakban rövidítve: ÉrtSz. ) mintegy hatvanezer szócikkben a magyar irodalmi és köznyelv szókincsének a törzsállományát öleli fel. A szócikkek az egyes címszavaknak, valamint a velük alkotható szókapcsolatoknak, közkeletű kifejezéseknek, továbbá a leggyakoribb szólásoknak, szóláshasonlatoknak, szójárásoknak és közmondásoknak a jelentéseit értelmezik, azaz körülírják, nyelvünk más szavaival magyarázzák. Az ÉrtSz. ezenfelül, a szócikkek végén sok-sok ezer, az egyes címszavakhoz kapcsolódó összetételt és származékot sorol fel értelmezés nélkül, ezzel is szemléltetve a magyar szókincs gazdagságát. A szótár legfőbb célja, hogy anyagának sokrétűségével tudatosítsa szókincsünk árnyalatosságát, anyanyelvünk hajlékonyságát, kifejező erejét. A hatkötetes ÉrtSz. a nemzetközi értelmező szótári irodalomban egyre inkább terjedő középszótárak típusába tartozik. Részletezőbb, mint a rendszerint egy-két kötetes kézi szótárak, iskolai és zsebszótárak, de kevésbé részletező, mint a nagy terjedelmű, tíz-húsz vagy még több kötetes, úgynevezett nagyszótárak.