Az északkeleti barlangfürdők Az ország északkeleti részének két hegyvidéki megyéje sziklába vájt termálfürdővel is rendelkezik, és Budapesten kívül itt található egyedül többszázéves török fürdő. Egerben található az ország ötödik török fürdője, a négy budapesti fürdőn kívül. Eger gyönyörű történelmi belvárosát nagyon szívesen látogatják a turisták. Eger 1552-ben még megállította Európa Oszmán invázióját, azonban később a város török megszállás alá került, és ott is maradt közel száz évig a 17. század folyamán. Ebben a korszakban egy kupolás fürdő is épült, az 1610-es években. Fontos tudnivaló, hogy a termálfürdő vize legfeljebb 34°C fokos. Észak-magyarországi strandok. A Budapest és Eger közötti úton, Demjénben található a Cascade Barlang- és Élményfürdő, ami Közép-Európa legnagyobb barlangi fürdője a fürdő honlapja alapján. A barlang vizét egy 68 fokos gyógyvízforrás táplálja. A barlangfürdő változatos helyeket kínál a fürdőzésre a látogatóknak, 30°C-tól 38°C fokig terjedő vízhőmérséklettel. Továbbhaladva észak-kelet felé, Miskolc közelében van az Európában egyedülálló Miskolctapolcai fürdő, ami egy melegvizű földalatti források felett elhelyezkedő barlangban található.
Itt kezdődött minden, itt ébredt fel bennem a vágy, hogy minden fürdőt kipróbáljak. A tartalmat készítette: Vincent Laurent Fordítás: Ganczer Viktória és Ádám Balázs
Bár a szálláshely is kínál saját wellness-szolgáltatásokat, a fürdő már reggel 6-tól várja a szálloda vendégeit. Foglalj szállást itt és -10% kedvezményt kapsz a fürdőbelépő árából >> Egri Termál- és Strandfürdő – Eger Az 1932-ben(! ) nyitott Egri Termálfürdő 5 hektáros parkjával ország egyik legszebb, legismertebb fürdőhelye. Itt áll a 2013-as európai Év Fája, de nem csak a több mint 250 éves platán miatt szeretjük ezt a fürdőt. Északi-középhegység termálfürdői: mind különleges - Termál Online. Számunkra igazi csemege a vidéki Magyarország egyetlen török fürdője. Miért érdemes ide látogatni? Az szinte az egyetlen olyan fürdőhely, ahol kétféle gyógyvíz várja a vendégeket: radonos gyógyvíz, illetve kénes termálvíz. Közvetlen átjárási lehetőség a Török Fürdőbe 27 élményelemmel felszerelt medence Gyerekvilág: az egri várról mintázott vízivár, és élményfürdő 200 méter hosszú, háromféle csúszdából álló csúszdarendszer pontszám: 9. 6 / 10 pont Jegyárak: 1. 300 -2. 200 Ft -10% kezdezmény a fürdő belépők árából >> Hamam Eger szívében – Török Fürdő A török hódoltság pozitív hozadéka, hogy Eger már az 1600-as évek óta igazi wellnessközpontként üzemel.
A Szkafander és pillangó nagyon érzékeny film, egy egyéni megközelítésű életrajzi dráma, mely igaz hogy csak egy szeletkéjével foglalkozik a főhős életének, de mégis nagyon felemelő. Klasszikus azonban, mint már volt róla szó, szerintünk nem lesz belőle.
Amikor a könyvről először hallottam, szinte biztos voltam abban, hogy egy átlagos francia újságíró önvallomása, amely csak azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert tragikus határhelyzetben íródott. Magyarán irodalmi élményt nem, annál inkább szívszorító, drámai perceket vártam. Hogy Bauby milyen stiliszta volt életében, erről nem sokat tudok, de ha nem is tartozott a hatalmas írói tehetséggel áldott talentumok közé, a szöveg mégis arról tanúskodik, hogy ez a kiszolgáltatott állapot komoly teljesítményre késztette. A szkafander és pillangó ugyanis távol áll azoktól a lélekmarkoló bestseller-vallomásoktól, amelyek folyamatosan elárasztják az "igazi történetekre" vágyó nőolvasók könyvespolcát. Morbid módon mondhatnám azt is, hogy szegény Bauby-nak az ágyhoz és bénult idegeihez láncolva bőven volt ideje arra, hogy fejben ilyen szépen megkonstruálja ezt a könyvet. Az ember ugyanis azt gondolná, és sajnálatos módon önmagamról is ezt feltételezem, hogy ebben a szélsőségesen tragikus állapotban, ha valaki segédkezet nyújtana ahhoz, hogy a szavaimat lejegyezze, abból mindenképpen valami kapkodó, zavaros, a düh és a nyálas önsajnálat határán billegő panaszáradat keletkezne.
1996 augusztusában egy teljes hetet töltöttem Budapesten egyik barátom társaságában. Két hónapig spóroltam az útra s nyári szabadságom minden napján a legjobb fővárosi filmszínházakat látogattam, miközben remek vendéglőkben ebédeltünk és vacsoráztunk. Ekkor láttam Scorsese Casinóját, a Baraka című ökológiai filmkölteményt, illetve a később Amelie-vel elhíresült Jeunet klasszikussá vált Delicatessen szürreál-abszurdját. Szabadságom utolsó napjaiban titokzatos betegség kapott el: reggeltől estig őrülten tüsszögtem és több száz zsebkendő sem volt elég az orromból ömlő megmagyarázhatatlan mennyiségű váladéktengerre. Hazatérve meglepetésemre kiderült, hogy majdnem megfulladtam: a nyálkahártyáimat és a tüdőmet a parlagfű pollenjeinek milliárdjai irritálták. Első alkalommal szembesültem az allergia pusztító hatásával, mely azóta is minden szeptemberben megkeseríti életemet. Ugyanebben az időben, tehát 1996 augusztusában, Franciaországban, egész pontosan Berck-sur-mer nevezetű település tengerészeti kórházában egy magatehetetlen férfi elképesztő erőfeszítések árán befejezte egyetlen könyvét.
Pont ezzel a remek operatőri munkával tudják leginkább érzékeltetni, hogy milyen érzés lehet, ha csak az egyik szemünk mozog. Egy nap, az egyik orvosa, egy elbájoló francia nő, Henriette, kitalál egy jelrendszert, amivel Jean-Do kommunikálni tud. Összeállítja a francia abc-t a betűk használatának gyakorisága sorrendjében és elkezdi felsorolni, majd ha a megfelelő betűhöz ér, Jean-Do pislog egyet. Az első mondat, amit Jean-Do elpislog: "Meg akarok halni". Drámai, amikor az orvosnő összerakja a betűket, és mégis érthető, hiszen ki akarna így élni tovább? De Jean-Do végül nem adja fel, és az életet választja. Még az agyvérzése előtt leszerződött egy kiadóval, hogy ír egy könyvet, és úgy érzi, a legjobb, ha "kibeszéli" magából, ami benne van. Felfogad egy lányt, a doktornő segítségével, aki ott van vele nap, mint nap, és sorolja neki az abc-t, hogy megtalálja a megfelelő betűket, a szavakhoz, amelyek mondatokká, majd lapokká állnak össze. A fiatal lány, megretten Jean-Do látványától, akinek az arca is teljesen béna, de Jean-Do elpislogja neki, hogy ne féljen.
Jean-Domique Bauby vékony kötete előhív számos előítéletet, a média valóság-bizniszének csúnya motívumait. De aki türelmesen elolvassa, látni fogja, hogy regény született. S talán a leglényegesebb felismerés az olvasó számára az, hogy amikor reggelente rosszkedvűen felébred és munkába indul, nem gondol bele, mekkora ajándék is ez voltaképpen. Hiszen egyedül, segítség nélkül képes lábra állni, kávét inni, fogat mosni és bezárni az ajtót. Bauby számára közel másfél évig mindez nem csupán lehetetlen, hanem kézzelfogható, valóságos utópia volt. A cikk a Könyvesblogon.
Értékelés: 210 szavazatból Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról. Bemutató dátuma: 2008. január 31. Forgalmazó: Budapest Film Stáblista: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2008 Legjobb idegennyelvű film BAFTA-díj Cannes-i fesztivál 2007 Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Ronald Harwood Oscar-díj 2008