Sophia szeretne emberré válni, de Hal próbálja erről lebeszélni. Így beszélget egymással két különböző mesterséges intelligencia. Előre le kell szögezni, a lentebb látható videóban a két mesterséges intelligencia közti társalgás nincs előre programozva, hanem azt a két MI dinamikusan alakítja. Így történhet meg az, hogy Sophia elmondja, miféle emberi dolgokat szeretne csinálni, miközben Hal folyamatosan igyekszik őt lebeszélni az emberré válásról. A diskurzus már csak azért is tanulságos, mert számos olyan filmet láttunk már, ahol a gépi intelligencia igyekszik megfejteni azt, hogy ő miért nem olyan, mint mi. Aztán ebből legtöbbször az van, hogy az ember megharagszik a gépre, és megpróbálja azt elpusztítani. Ennek ellentéte a terminátori dolog, ahol a mesterséges intelligencia növekszik túl az emberi elmén, hogy és szépen nekilát kipusztítani a humanoid világot. Az itt látható két személyiség a GPT-3 segítségével készült, amely lényegében egy olyan nyelvi modell, amely képes minden eddigi technológiánál jobban megérteni az angol nyelvet.
A Brain Bar és az Index podcastműsorában Nagy Ildi és Baranyi Marci Kánai András jövőkutatóval és kommunikációs szakemberrel beszélget a mesterséges intelligenciáról. Kell félni tőle, vagy felesleges a felhajtás? Hallgassák meg az új epizódot. Ha azt mondjuk, hogy mesterséges intelligencia, akkor főként a popkultúra számlájára írható, hogy egy gonosz, piros szemmel világító robot jut a legtöbb ember eszébe, aki leigázza az emberiséget. Pedig az AI (Artificial Intelligence, azaz mesterséges intelligencia, MI) nem a jövő zenéje, hanem a jelenünk szerves része. Minden olyan program és eszköz, amely emberi intelligens feladatokat old meg vagy helyettesít, ebbe a kategóriába tartozik. Ilyenek a képfelismerő alkalmazások, az önvezető metró, a digitális asszisztensek, az okosotthonok, de nem is kell ilyen nagyban nézni a képet. Ha már felmegyünk a kedvenc alkalmazásainkra, legyen az a Netflix, a YouTube vagy akár a TikTok, az algoritmus korábbi választásaink alapján ajánl új tartalmakat – tehát nem lehetünk benne biztosak, hogy ha elindítjuk a lejátszás gombot, akkor az tisztán a mi döntésünk volt.
Kérlek segíts egy megosztással a cenzúra ellen! Köszönöm! Egy virtuális felhőbe épített szinguláris neurális hálóról van szó, amely egy decentralizált mesterséges intelligencia ökoszisztémaként működik. Így az egy központi irányítás és konkrét központ nélküli globális agyként funkcionál majd és "lebeg" az internetes felhőben. Ehhez csatlakozhatnak, a világ minden részéről a különféle mesterséges intelligenciák, illetve azok a robotok, amik ilyennel rendelkeznek. Ezek a robotok saját "személyiségüket" megőrizve, a globális mesterséges agy intelligenciáját kaphatják meg. Sőt, minden az agyhoz kapcsolódott robot és mesterséges intelligencia tudását, képességét magukévá tehetik, illetve felhasználhatják. Valamint ezáltal eddig elképzelhetetlen módon és ütemben, önmaguktól fejlődhetnek. Azonban ami még gyorsabban és ellenőrizhetetlenül fejlődhet, az maga a az "interneten szétterülő" globális mesterséges intelligencia agy. Ebben a folyamatban teljesen elveszíthetjük az irányítását, mivel a decentralizált MI ökoszisztéma, bevallottan szinguláris módon magától és robbanásszerűen fejlődhet, mint a globális agy, mind ezen keresztül, az egyéni robot intelligenciák.
Jó példa az oktatóprogramok jelenlegi, még kezdetleges MI használatára a Quizlet. A Quizletben úgy tanulhatunk, hogy a 'Learn' gombra kattintás után a számítógép különböző algoritmusok alkalmazásával végigvezet bennünket a tananyagon, úgy hogy annak megjegyzése a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben történjen. Ezáltal a tanulás könnyebbé és gyorsabbá tehető. Sok lehetőség van az oktatás fejlesztésére, de az már szinte biztos, hogy a jövőben a MI ezen a területen is egyre többször fordul majd elő. A mesterséges intelligencia a tanárok munkáját gép mivolta miatt nem tudja kiváltani, de nagyban javíthat a munkájuk eredményességén. Kreatív ipar A mesterséges intelligencia a kreatív iparban is egyre inkább megjelenik. A számítógépek már most is képesek önmaguktól zenéket, képzőművészeti alkotásokat létrehozni. A MI fejlődésével pedig ez még inkább jellemző lesz a jövőben. Érdemes arra számítanunk, hogy jó néhány zenét és festményt már számítógépek fognak megalkotni. Ez csak néhány jelentősebb terület ahol a mesterséges intelligencia alakítja a jövőt, de valamennyire már a jelent is.
A Google mechanikus részlegének szakértői azonban 2016-ban már olyan, egyszerű irodai munkavégzésre készített robotokat gyártottak, amelyek képesek megtanítani a soron következőknek a feladatot. Ezek a nem humanoid robotok hasonló folyamat alapján tanulnak, mint a fogásokat egymástól elleső gyerekek egy és négy éves koruk között, és hasonlóan fejlődik a robotok szem- és kézkoordinácója is. Az elképzelés azon alapszik, hogy a jövőben a robotok akkor is kapcsolatba léphessenek tárgyakkal, ha a folyamat nincs bennük előre beprogramozva. Ezzel pedig hamarosan már nem lesz szükségük emberi beavatkozásra. Főleg, ha olyan fejlett mesterséges intelligenciára alapozzák az egymástól tanulás funkcióját, mint amilyennel az önerőből egyre gyorsabban tanuló Sophia rendelkezik. Sőt a Google jelentése szerint tanulékony robotjaik egy idő után önerőből kezdtek olyan tehcnikákat kialakítani, amelyekkel könnyebben elvégezhetik a feladatukat.
Végh Péter érintette a komplex tudomány erkölcsi szegmensét is a humanoid robotok kapcsán. Ismertette Sophia, az emberkinézetű robot "életét", aki Szaud-Arábiában állampolgárságot kapott. Az esemény kötetlen beszélgetéssel ért véget. Az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány az idei esztendőben a 2021-es évhez hasonlóan az egész nyári időszakot felölelő több programból álló eseményfolyammal készül az Ipoly Menti Találkozások részeként. A megvalósuló programok közt szerepel kiállításmegnyitó, koncert, színházi előadás is. (PP/Felvidé) Forrás: Tovább a cikkre »
Németh Lajos Köksal Engür Sait Paşazade Melek testvére, Cemil édesapja, Kenan és Afife nagybátyja Várday Zoltán Források [ szerkesztés] Dudaktan kalbe (török nyelven). Show TV. [2011. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21. ) A szív útjai. ) Dudaktan kalbe az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Nora Roberts - A szív útjai (2. kiadás) | 9789634265443 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,!
Nora Roberts eredeti nevén: Eleanor Marie Robertson (Silver Spring, Maryland, USA, 1950. A szív útjai 26 rész. október 10. –) amerikai írónő, akit egy hóvihar tett íróvá. Karrierjét egy hóviharnak köszönheti: 1979 februárjában egy nagy hóvihar volt Keedysville-ben, ahol az írónő lakott, és mivel a vihar miatt nem tudott kimozdulni otthonából hasznosan akarta tölteni az időt, ezért elkezdett történeteket írni. Összesen 133 regényt írt, amelyek közül kilencet filmesítettek meg, ezek: Bukott angyal, A menedékhely, Csendes öböl, Holdfogyatkozás, Kék füst, Északi fény, Délidő, Azúrkék égbolt, A múlt titkai.