A 45 éves Gránit Gyógyfürdő nem csak gyógyulást, hanem erőt és élményt ad a családnak. A folyamatosan újított, szépített strandfürdő és fedettfürdő mellett rendelkezik külső-belső élményfürdővel, gyógycentrummal és nem csak gyógyászati, hanem rengeteg wellness, medical wellness és alakformáló szolgáltatással. Az 5000 m2-es fürdőkomplexumban a fürdővendégek választhatnak a 32-36 °C-os termál medencék, a normál úszómedencék és az élményfürdő között. A gyógycentrumban komplex szolgáltatások, így ülő-, pezsgő- és súlyfürdő, víz alatti és száraz masszázs, elektroterápia és ingeráram-kezelés vehető igénybe orvosi felügyelet mellett. 2005 májusára elkészült az új fürdőcsarnok, melyben úszásra, vízi tornára, vízi fitneszre alkalmas, számos attrakciós elemmel ellátott medence, gyermek élménymedence, csúszdamedence és szauna merülő medence üzemel. A létesítmény gyermek játszóteremmel, multifunkcionális szórakoztató termekkel, büfével és öltözővel rendelkezik, valamint egész évben használható 2 db csúszdával: 85 m hosszú, épületből induló és oda érkező gumi karikás csúszdával, és egy ún.
A Hotel Fortuna Zalakaros kiemelt előnyei 12 000 nm parkosított kert Gránit Gyógyfürdő szomszédságában Saját étteremben teljes ellátás is kérhető Privát fürdőszobás szobák Elhelyezkedés Cím: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 6. Csendes, nyugodt környezetben fekszik a hotel, a Gránit Gyógyfürdő mellett. Megközelíthetőség: Saját busszal: M7 autópályán a zalakarosi lehajtóig (189. km szelvény), onnan 12 km a hotelig. Autóbusszal (tömegközlekedés): közvetlen buszjáratok a budapesti Népliget buszpályaudvarról indulnak, M7 autópályán 2 és fél órás út, a panzió előtt lévő zalakarosi buszpályaudvaron teszi le az utasokat. Vonattal: Budapest – Nagykanizsa vonalon, Zalakomárig, majd busszal Zalakarosig. Közösségi tér Foglalkozásokhoz 2 társalgó áll rendelkezésre. Az étteremben az egész osztály együtt tud étkezni. A hatalmas saját kertben kinti programok szervezhetők. Konferencia termünk kíváló helyszíne lehet közös programok helyszínére (díj köteles). Szobák, felszereltség, szolgáltatások Összes férőhely: 210 fő.
kamikáze csúszdával. A nyitott strand területén alakítanak ki egy hatpályás csúszdakomplexumot, amelyben óriáscsúszda, párhuzamos pályás kamikáze csúszda és egy hárompályás családi csúszda kap majd helyet. A zalakarosi gyógyvíz összetétele és hatása egyedülálló Európában. Az orvosi felügyelet mellett kúraszerűen igénybevett kezeléseink biztosítják a leghatékonyabb fájdalomcsökkentést. A gyógyászat alapját képező gyógyvízünk sokféle problémára ad megoldást. Töltsön el nálunk egy hétvégét, vagy akár egy egész hetet és élvezze Magyarország egyik legszebb és legnagyobb élményfürdőjének szolgáltatásait, ahol a fürdés nem csak élvezetet, hanem kalandot is nyújt.
990 Ft 10. 190 Ft Csak szállás 5. 000 Ft Reggeli 990 Ft Ebéd 2. 000 Ft 2. 500 Ft Vacsora 1. 000 Ft 1. 700 Ft A fent megadott árak tartalmazzák az áfát, de nem tartalmazzák az idegenforgalmi adót. Idegenforgalmi adó (IFA) mértéke: 500 Ft/fő/éj, 18 éves kor felett fizetendő. Fizetési feltételek Foglaló fizetendő. Lemondási feltételek A foglaló nem téríthető vissza.
Jöjjön és gyógyuljon, pihenjen Zalakaroson!
A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház és a pécsi MárkusZínház együttműködésének eredményeként létrejött Szent György és a sárkány történetet április 1-jétől, a sárkány első rúna írásos üzenetétől, az emberrabláson, a furcsa nyomokon és a különböző helyszíneken való felbukkanáson és megfélemlítésen keresztül egészen 24-éig, a szűzbúcsúztatásig, illetve Szent György lovag városmentő győzelméig élhette meg, követhette figyelemmel a sepsiszentgyörgyi lakosság (és nem csak). A kezdeményezésnek a Szent György-legenda színrevitele volt a célja úgy, hogy a dramaturgiai fonal követhető, élményszerű legyen; a történet látványában és tartalmában a legendát jelenvalóvá tegye; hihető és megélhető legyen kortól függetlenül a város összes lakója számára. Ugyanakkor azt is követtük, hogy figyelemfelkeltő akció legyen a városünnep iránt, illetve a sárkány jelenléte és tettei úgy foglalkoztassák és vonják be a város lakosságát, hogy a sárkányra, bár játékosan, de negatív szereplőként tekintsenek, így a fenevad legyőzése értelmet adhasson a városünnepnek.
A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: "Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen! " − és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: "Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében. " Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: "Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.
Bár Szent György kultusza a 4. század óta nagyon népszerű, egyházi szempontból ellentmondásos a megítélése. Mint 3-4. században élt történelmi személyt, vértanút, katonaszentet tiszteli a nyugati és a keleti egyház is. Ugyanakkor a legendáitól igyekeznek elhatárolódni. (Többször is apokrifnak minősítették. ) Sokféle történet meséli el kínzatásának történetét, az egyik változat szerint pl. 7 évig tartott, és ezalatt háromszor meghalt és föltámadt. Balatonszentgyörgy: 1616 -ból való kőkereszt, a sárkányt leszúró Szent György lovaggal. Dr. Dornyay-Dornyai Béla a kép szélén (Balatoni Múzeum, Fotótár) Kezdeti legendáiból hiányzik a sárkányölő motívum, mely később az ikonográfiában Szent György meghatározójává vált. Sőt, legendájából ez vált az egyetlen széles körben elterjedt motívummá. Legendatörlés ide vagy oda, van, aki nem úgy ismeri, mint "Sárkányölő Szent György"? Amúgy védőszentje a következőknek: bencések, Német Lovagrend, harcosok, huszárok, katonák, lovagok, önkéntesek, testőrök, tüzérek, vadászok, súlyosan sebesültek, cserkészek, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, a lóval is foglalkozó parasztok, több európai tartomány és ország (köztük Magyarország és Anglia), Genova, Velence, Barcelona stb.
A férfias helytállást, az önfeláldozó emberséget, az asszonyok tiszteletét mintha György példázta volna a fiatal Európának. Bálint Sándor szerint a mi mesekincsünk is a György-legenda számos elemét, mozzanatát őrzi, bár név szerint a szent lovaggal már alig találkozunk, de sárkányölő hősökkel annál inkább. A szlovák és katolikus délszláv elbeszélő hagyományban azonban máig él a szent lovag mesebeli legendája is. A népi hagyományban Szent György napján kezdődik az állatok kihajtása, a termékeny tavasz, a termények elvetése, míg Szent Mihály napján, szeptember 29-én ér véget a betakarítás, az állatokat behajtják és innentől fordul hidegebbre az időjárás. Egyes misztikus gondolkodóknál épp ezért összekapcsolódik a két szent szimbolikája miként György a földi, Mihály az égi sárkányt győzte le, előbbi a testi, fizikai világ küzdelme a gonosszal, hogy megóvjuk az életet, élelmet, míg utóbbi a földön túli, a lélek világában lakozó gonosz elleni küzdelem szimbóluma. Kapcsolódó
Bal kézzel és hüvelykujjal megfogott gyíktól vált kezünk alkalmassá torokgyík vagy más torokbetegségek gyógyítására. A gyík torkát, állát kellett simogatni, hogy a torokbetegségeket megelőzzük. Amulettként hordták a Szent György előtt fogott gyík levágott farkát a gyerekek Göcsejben. Szintén Göcsejben Szent Györgykor megölt gyíkról itattak vizet háromszor a hideglelőssel. Szent György-nap előtt fogott vagy éppen vetkező gyík kiszárítva a jászolba, vályúba szegezve távol tartotta a bajt, betegséget. Kígyós pásztorbot a Balatoni Múzeum Néprajzi gyűjteményéből Tolna megyei hit szerint, aki Szent György-nap előtt megnyomkodta a gyíkot, bármit ültetett, minden megeredt. Általános hiedelem volt, hogy Szent György-nap előtt fogott gyík feje és farka erszényben tartva szerencsét hoz. A kígyó a magyar népi hitvilág természetfölötti erővel felruházott állata, mely bizonyos esetekben segítő, máskor kifejezetten ártalmas hatású. Mágikus tárgyként elsősorban a vedlő, a Szent György-nap előtt fogott állat szerepelt – gyakran a gyíkkal megegyező hiedelmek, praktikák kapcsolódtak hozzá.