József Attila Óda című verse egy szerelmi, érzelmi fellángolás hatására keletkezett. Múzsája: Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta Helyszín: Lillafüred (hegyek, tó, Szinva patak) Az írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán találkoztak. Műfaja: óda (fenséges tárgyról, dologról, személyről emelkedett hangnemben írt költemény) Hangneme: magasztos Jellegzetessége: zenei szerkesztő elv. (öt tétel + coda{=mellékdal} 1. RÉSZ: MEDITÁCIÓ, SZEMLÉLŐDÉS a) Állókép Hely-helyzet megjelölés: csend és szelíd, szomorú magány A költő testtartását érzékelteti a soráthajlás(=enjambement) b) Eszmélkedés A táj minden eleme a kedves alakját idézi Áttűnések impresszionista képek, metaforák Szinva patak: a második rész vízmotívumát előlegezi meg 2-3. RÉSZ: SZERELMI VALLOMÁS a) 2. rész: A fő téma megjelenése és variálása szenvedélyes szerelmi vallomás vízesés hasonlat csapongó ellentétek "a távol közelében" "földön és égbolton" "édes mostoha" A magánytól a szeretett lénytől való elszakadástól való félelem b) 3. rész: Bensőséges szerelmi vallomás Anaforás hasonlatok A költő szempontjai: mit érzek én Az összetartozás élménye Erős érzés → állandó, végtelen, Az ösztönök és a tudat összefonódása Finom erezet → a test belső szerkezetének megjelenése 4.
Böngésző Kategóriák Címkék Szerzők Szerző József Attila költő 1905. április 11. — 1937. december 3. Szerző figyelése Vers Kedvencnek jelölés ( 10) Verselemzés Hibajelentés A verset eddig 4721 alkalommal nézték meg. Az oldalra felkerült: 2013. május 11. Megosztás Link: Címkék kötelező versek Kedvencnek jelölték ( 10) amalina, Balinthka1, BertaBarbara, duracellnyuszi, FaDRe, Greta22, Renata995, szklara, TDominika, Zuri József Attila Holott náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással. Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, de az is ringassa ilyen ringatással. 1928. tavasza Viszonzatlan Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
A népies jellegű hang a továbbiakban színeződik az avantgárd hatásokkal is. József Attila felfedezi a maga számára a népköltészet szürreális, groteszk elemeit, így születnek meg olyan dalai, mint a Ringató vagy a Klárisok. A Klárisok (1928) a Márta-szerelem legharmonikusabb szakaszában íródott. Maga a mű harmónia és diszharmónia állandó egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és a rút, az idilli és a groteszk, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. Az ellentétesség és a párhuzamosság a szervező elve a műnek, amely szerkezetileg két részre tagolható. Az első két szakasz az ellentétességet feltáró állapotrajz, a második kettőben az időbeliség is lényegi, az elmúlás képzete is központivá válik. A szöveg csupán névszókból és névelőkből áll, mégis többirányú mozgásfolyamatot érzékeltet. Népi elemeket tartalmazó, stilizáló nyelvű, "bartóki" jellegű dal ez, amelynek szerkezeti-tartalmi elemei, motívumai többféle értelmezést is megengednek. Ez összhangban van a költő ekkori felfogásával: tudatosan a többértelműséget keresi.
13. Mit fogalmaz meg a költő a II részben a mai ember és az ősök viszonyáról? 14. Emeld ki a II részből az ellentéteket! 15. Kinek a személyében válnak egységgé ezek az ellentétes fogalmak? 16. Hogyan kapcsolódik ez a következő, a III részhez? 17. Milyen következtetést von le a költő az örökléstan ismereteinek alapján? 18. Hogyan tágítja a költő társadalmi méretűvé ezt a felismerést? 19. Milyen a hangvétele ennek a III résznek? 20. Milyen eszközök váltják ki ezt az ünnepélyes hatást? A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása.
József Attila: A Dunánál c. versének elemzése 1. 2. 3. 4. A költő melyik alkotói korszakában keletkezett a vers? Mi jellemzi ezt a korszakot? Mi a vers témája? Milyen logikai szálon kapcsolódik egymáshoz a költemény első, második és harmadik része! Figyeld meg, hogyan bontakozik ki a konkrét látványból a vers befejezésében megfogalmazott szentenciaszerű gondolat! 5. Mi a költemény műfaja? Milyen jellemzői alapján nevezhető annak? 6. Hogyan épül fel szerkezetileg a költemény? 7. Mi képezi az I rész főmotívumát? 8. Mi jut eszébe a költőnek a ritmikusan hullámzó víz látványa nyomán? 9. Hogyan támasztja alá a hullámzó, ringató mozgás élményi hatását a verssorok szótagszáma és a rímek elhelyezése? 10. Hogyan, milyen közös jellemző alapján kapcsolódik a képzettársítások sorába az anya alakjának felidézése? 11. A negyedik Duna-hasonlatában is szerepel egy anya Milyen a hangulata ennek a képnek? 12. Hogyan illeszkedik a hasonlatsorba a befejező motívum, a "sírköves, dülöngő temető"? Hogyan kapcsolódik ez az anya alakjához, és hogyan a második részhez?
Holott náddal ringat, U - - - - - holott csobogással, U - U U - - kékellő derűvel, - - - U - - tavi csókolással. U U - U - U Lehet, hogy szerelme U - - U - U földerül majd mással, - U - - - - de az is ringassa U U - - - U ilyen ringatással. U - - U - U A B C B 6 6 6 6 ^ Félrím A B C B 6 6 6 6 ^ Félrím Alliteráció
2011. január 31. 11:17 MTI A csehek kiverésének 92. évfordulóján Civitas Fortissima Múzeumot nyitottak a Nógrád megyei Balassagyarmaton, a "legbátrabb városban". Balassagyarmaton diákok, polgárok, vasutasok, tisztviselők városvédő harcot folytattak 1919. január 29-én, és kiűzték a megszálló csehszlovák katonaságot. A harcokban tíz ember életét vesztette. Hősiességükkel elérték, hogy a határmenti város felszabadult és Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a megnyitón azt mondta: 1919. “Civitas Fortissima” – Balassagyarmat, a legbátrabb város – Társadalometika. január végén Balassagyarmat példát mutatott az országnak; egy olyan város védte meg magát, amely rendet tudott tenni az általános káoszban, összeomlásban. A bolsevizmus felé sodródó országnak ekkor tehetetlen kormánya volt, a hadsereg összeomlóban, határai elmosódóban voltak. Balassagyarmat nem akart részt venni az általános összeomlásban, válasza az volt, hogy Magyarország nem veszhet el, ezért a legbátrabb város.
Cseh katonai hagyományőrzők az első világháborúban és az 1919-es városvédő harcban elesett katonák sírjait őrző, felújított balassagyarmati hősi temető avatásán (Fotó: MTI/Komka Péter) Azt mondta, az 1919-es események dicső véget értek, ami azért különleges, mert az országban nagyon sok helyen volt ellenállás, de nagyon kevés helyen vitték győzelemre. A polgármester arról is szólt, hogy a Nógrád megyei város a századik évfordulón emlékévet tart, amely 2020. június 4-én, a trianoni békekötés évfordulóján ér véget. Civitas fortissima a legbátrabb város. A megemlékezésen megkoszorúzták a civil és katonai hősök tiszteletére a városháza falán elhelyezett táblát. Latorcai János mellett Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Civitas Fortissima Kör, a MÁV Zrt., Balassagyarmat és Nógrád megye önkormányzata, valamint Kercaszomor, a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait.
2022-01-29 00:58 A legbátrabb várost ünneplik ma a Nógrád megyei Balassagyarmat on, 103 éve a balassagyarmat iak fegyvert fogtak az ott állomásozó cseh katonák ellen és a megszállók kiűzésével elérték, hogy a város Magyarország része maradhatott. A "csehkiverés" katonái "Balassagyarmatot, 1919. január 29-én, a magyar katonák hősiessége és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok önfeláldozása felszabadította az idegen uralom alól. Cselekedetük értékét növeli, hogy mindezt önszántukból, a hatalom akaratával dacolva vívták ki. Tettüket a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás példájaként tartjuk számon". Emlékeztek meg a Balassagyarmatiak erről a kiemelkedő hőstettről. Felfegyverkezett polgárok Balassagyarmat két hete állt megszállás alatt, amikor 1919. január 29-én hajnalban a gyarmatiak megtámadták a cseh katonákat elszállásoló laktanyát. Az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege azért állomásozott a városban, mert az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonalat akarta elfoglalni, hogy még délebbre tolja Csehszlovákia határait.