A Feljövök érted a város alól című disztópia Pék Zoltán első saját szerzeménye, és meg kell mondanom, megnyugodtam. Fenntartásféléimről majd később. (Nem tudom, megfigyelték-e, milyen szép antik lejtése van a címnek? Két daktilus és egy choriambus. – A szerk. ) Valamikor a jövőben történik egy merénylet, aminek hatására Budapest kettéválik, Buda és Pest elszakad egymástól, az egyik oldalon fémesen csillogó felhőkarcolók, mesterséges élettér, a jövő és a haladás, míg a másik oldalon ott áll Buda, az előbbi totális ellentéte. Múltban ragadt, a vallási fanatizmus és a technológia iránti gyűlölet jellemzi. Főhősünk, Corvinus igazi túlélő fenegyerek. Árvaként az élet legalját tapasztalta meg, így felnőttként már rutinosan mozog az alvilág sikátoraiban, ismeri a sötétséget és az összes kiskaput, a meg nem fogalmazott törvényeket. Tudja, érzi, ki van a háta mögött. Napjai gyors és könnyű üzletelgetésekkel, ügyeskedéssel telnek, és folytonos lavírozással a törvényesség határvizein, mígnem egy ismerőse újabb munkával bízza meg.
Pék Zoltán műfordító (aki néhány éve Trethon Judit-emlékgyűrűt kapott kiemelkedő munkásságáért) nagy fába vágta a fejszéjét, ugyanis majd' kétszáz angol mű – nem akármilyen színvonalú! – magyar nyelvre való átplántálása után most saját történettel lepte meg az olvasókat. Regénye az igen misztikus és filozofikus hangulatú Feljövök érted a város alól címet kapta, amiből a tapasztalt könyvforgató máris sejtheti, hogy különleges csemegére számíthat. Pék ízig-vérig magyar urban fantasyt alkotott, méghozzá a legnagyobb angolszász szerzők nyomdokait követve. Főhőse Corvinus, a korán árvaságra jutott, pokoli gyermekkort megélt, mára (vagyis a történet idejére, ami a tán nem is annyira messzi jövő) azonban kemény nyomornegyedi shiftelővé (seftessé) vált férfi, akinél magányosabb regényhőst ritkán találni. Ahhoz azonban, hogy az ő alakját igazán megérthessük, előbb látnunk kell a Pék által meg(rém)álmodott világot, mely bizony sokkal kevésbé tűnik távoli, sőt, sosem elérkező jövőnek, mint szeretnénk.
Pasztler Ágota beszámolója az Írószövetség május 17-i rendezvényéről, amelynek témája a műfordítók jogai és kötelességei volt. A beszélgetést Sohár Anikó kezdte, és négy másik fordítóval beszélt: Galamb Zoltán, (továbbiakban: Zoltán) Kamper Gergely, (továbbiakban: Gergely) Pék Zoltán és Sziklai István (továbbiakban: István) voltak a beszélgetőtársai. A jelenlévő Szélesi Sándor nem hivatalosan képviselte a szerkesztőket, és vitézül állta a sarat. A rendezvény Anikó kérdésével kezdődött: Mik a műfordító dolga? Mihez van joga? Változtathat-e az eredeti szövegen? Zoltán: Kérdés, az eredeti szöveg mennyire teszi indokolttá a változtatást. Az indokolás is sokrétű dolog. Tetszik vagy sem, az olvasó számára egyértelművé kell tenni a szöveget. Pék Zoltán: Jobb, ha a fordító dönt, mintha más teszi ezt. Anikó: Kié a végső szó? A fordítóé vagy a szerkesztőé? Zoltán: Ha nem küldi vissza a szerkesztő a szöveget, rendben. Persze van, hogy nem indokolja, mit kifogásol a fordításban, de többnyire meg lehet beszélni vele, mit miért nem tart jónak.
Anikó: Jó-e az, ha szeretitek a lefordítandó szöveget? Pék Zoltán: Szeretem a jó szöveget. Persze van olyan, hogy nem tudok kedvtelésből olvasni. Anikó: Volt olyan, hogy nem tudtam végigvinni a szöveget. Egyébként köteles-e a fordító képezni magát és hogyan? Jártok-e továbbképzésre? Nemrégiben volt egy előadás a haikuról. István: Olvasok, sorozatokat nézek, és igyekszem lépést tartani a kortárs irodalommal. Ennek leggyakoribb módja, hogy az autóban ülve hangoskönyvet hallgatok. Anikó: Milyen a fordító elismerése? István: Ez nagyrészt jogi kérdés. A fordító nevét a könyv belső oldalán fel kell tüntetni, de jó lenne, ha a címlapján is közölnék. Novelláskötetek esetén, ha a történeteket más fordította, a tartalomjegyzékben is. Zoltán: A Kaligram kiadó közli is. Sándor: A Sherlock Holmes kötetben mi is külön-külön tüntettük fel. Zoltán: A szakma és a közönség tetszése nem mindig azonos. A név az olvasónak is fontos lehet. Egyébként nem minden fordító és minden szerző illik egymáshoz. Anikó: Igen, volt olyan, hogy visszaadtam egy Vonnegut-fordítást, mert nem ment.
Neil Gaiman 2006-ban megjelent novellagyűjteménye A Törékeny holmik (Fragile Thing) Neil Gaiman harmadik, 2006-ban megjelent novellagyűjteménye, mely 31 történetet tartalmaz.
Ennyit erről a nyomasztó, valahol mégis (túl) könnyen elképzelhető magyar jövőről, melyben Pék tökéletes profizmussal mozgatja szereplőit. Amint látom a különböző internetes fórumokon, több olvasó nehezményezi, hogy ez a regény bizony "túl lassú", "szájbarágós" – nos, nincs igazuk. Ilyennek csak azok látják Pék regényét, akik nem szeretik (vagy sosem olvasták) a Sztrugackij testvérek, Lem vagy épp Philip K. Dick könyveit. Azokban is sokat töprengenek, elmélkednek a szereplők (s persze általuk a szerző), ami természetes, hiszen az igazán tartalmas, elgondolkodtató SF lényege éppen ez, és nem a lézerpárbaj vagy az űrcsata. Pék számos olyan szorongató kérdést jár körbe művében, ami – sajnos – ma is aktuális. Néha az ember úgy érzi (pl. a budai főpap beszédét olvasva), hogy ez a könyv nem is sci-fi, sőt, nagyon is realista mű. Az ország és a társadalom kettészakadása, a nemzetállamok létének jogosultsága vagy idejétmúltsága, az EU jelenének és jövőjének alakulása, valamint az ún. kisemberek (vagy ha úgy jobban tetszik: "a zemberek") hányódása ebben az őrült katyvaszban, amit történelemnek hívunk – ez mind-mind fontos, mai kérdés.
Eljátszott és megrendezett vagy sem? Nem tudom, de mostanság már untat. Amikor először figyeltem fel ezekre, a Teutul család ajtócsapkodása volt a nagy szám, ami egy ideig szórakoztató volt, de most már ezeken jellemzően túltekernék. A Miami Ink szembenállásai sem izgatnak nagyon, hogy késik-e a tetováló-tanonc, vagy nem rak-e rendet maga után valaki, esetleg a főnök összevész-e valamelyik alkalmazott feleségével- no, ez az a "kis színes" része a sorozatnak, ami már nem az én stílusom, és le is von a szememben az értékéből. Másnak ettől még tetszhet, és tulajdonképpen illik is a mostani reality-kánonba, de számomra nem bír nagy jelentőséggel, mik a most tipikus szerkesztési elvek, ez szerintem általában fárasztó és kész. Pest megye, Budakalász, Külterület egyéb Pest megye, Budakalász, Ezüsthegy - Békás-Ófalu határa: PANORÁMÁS telek! SD kártyás biztonsági kamera mozgásérzékelővel | Lealkudtuk. Xbox live gold előfizetés KLAPPA Játszószőnyeg, 114x114 cm - IKEA Sd kártyás biztonsági kamera mozgásérzékelővel remix Vadása-tó és előtározója - - Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége Nav részletfizetési kérelem nyomtatvány 2019 Sd kártyás biztonsági kamera mozgásérzékelővel Majmok bolygója lázadása Alvilág 1. évad, 4. rész tartalma | Holdpont Cukkini vetőmag fajták Auswitz múzeum Így leheljen életet a régi radiátorba - avagy a radiátor átfestésének szabályai - Praktiker Ötletek Civil a pályán 3/17 anonim válasza: 90% Vichy Oligo 25 yeux, én ezt használom.
Kiváló, vègre az udvaron is van wifi..... Átlagos eMAG ügyfél értékelés Azért csak három csilagot kap mert fojton szét kapcsolódik ha rá nézek telefontul Jó SD kártyát nem fogad! Telefonra ment mindent. Mikrofonja nagyon halk. Kényelmetlen Meg kaptam a készüléket magyar nyelű kezelési utasítás nélkül, QR kód beolvasás sem hoz eredményt mert az én országomba az nem érhető el:(. Még küzdenem kell vele egy darabi mire össze jön. A play-bol mit sikerült hozzá letölteni az meg nem fogadja el a gyártási számot regisztrációnál.? Ja küzdök tovább. :( Kifejezetten elégedett Teljesen elégedet vagyok, azt kaptam amit vártam és kiválóan müködik. Ennyi pénzért szerintem megéri. Oldalra már nem mozog Elégedett Elvárásaimnak megfelelően működik a kamera. Eddig egy hibát vettem észre. Ha uj wifi hálózatra váltok, nem tudom az alkalmazásból egyszerüen az új wifit kiválasztani, hanem újra kell add-olni a kamerát. Ilyenkor viszont egészen addig amig nem reset-elem le, addig nem ismeri fel a QR kódot az applikációban a kamera ami a wifi információkat tartalmazza.
Nyílászáró szigetelés – Ablak szerelés Ajtó és ablak szigetelést is együtt rendeli meg a nyílászáró beállítással kedvezményes árral kalkulálhat.