A devizahitelezés problematikájának kialakulását, majd a 2010. évet követő állami konszolidációját közpénzügyi, jogi és európai uniós szabályozási szempontból mutatja be. Magyarországon ez az első könyv, amely a devizahitelezés jelenségét tudományos és egyidejűleg közérthető formában mutatja be.
Teljes leírás Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának szerkesztésében, mintegy negyven szerzőből álló alkotóközösség munkájaként lát napvilágot A devizahitelezés nagy kézikönyve. A kötet elején az egyetem rektora, Patyi András és Matolcsy György MNB-elnök ajánló sorait olvashatjuk, majd Darák Péter, a Kúria elnöke foglalja össze a devizahitelezés körében az elmúlt években történt változásokat, állami beavatkozásokat és ezek jogi vetületeit. A devizahitelezés nagy kézikönyve 2021. Ezt követően az egyes fejezetek részletesen leírják a devizatúlhitelezés és a konszolidáció közgazdasági vonatkozásait, történeti vonatkozásban és nemzetközi összefüggéseiben is vizsgálva a kérdést, majd egy külön egység a jogi vonatkozásokat elemzi, természetesen részletesen foglalkozva a 2010 óta történtekkel. Négy írás az európai uniós jogi aspektusokat taglalja, ezt követi egy még tágabb nemzetközi kitekintés, jelentős hangsúlyt fektetve a kelet-közép-európai régióra, azon belül is kiemelten Szlovákia példájára. Az utolsó részben két hallgató empirikus kutatási eredményeinek összegzése kapott helyet: a devizahitelezés elterjedéséről, valamint a 2010-14 közötti konszolidációs folyamatról.
A DEVIZAHITELEZÉS NAGY KÉZIKÖNYVE Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Forgalmazza a(z): Líra Nem elérhető Lásd a kapcsolódó termékek alapján Részletek Általános jellemzők Műfaj Business Gazdaságtan Alkategória Pénzügy Fő téma Pénzügyi piac Deviza piac Szerző: Lentner Csaba Kiadási év 2015 Nyelv Magyar Formátum Nyomtatott ISBN / ISSN: 9786155344626 Gyártó: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Devizahitelezés nagy kézikönyve - Lentner Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság c. műsorában - YouTube. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják.
Devizahitelezés nagy kézikönyve - Lentner Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság c. műsorában - YouTube
Navigációs előzményeim
Az Örök tél egy zseniális döntéssel a több százezer elrabolt magyar férfi helyett az erős nőket állítja a középpontba, miközben szinte némán mesél a háború és az értelmetlen erőszak egyre hajmeresztőbb kegyetlenségeiről. Amikor hőseink a befagyott mosdótálhoz sietnek fürdeni anyaszült meztelenül, amikor a tél, az állatiasság és a háború szimbólumaként megjelenő farkas a remény utolsó szikráját is felfalja, amikor a tífusz elviszi azokat is, akikről azt gondoltuk, hogy egy ilyen filmben védettséget élveznek, a film tárgyias szenvtelenséggel mesél a málenkij robot szörnyűségeiről anélkül, hogy akár egy pillanatra is túlzásba esne. Gera Marina - fotó: Szupermodern Stúdió És épp ez a szűkszavúság a legnagyobb erénye: a néhány mondat, ami elhangzik, Rajmund mantraként ismételt szabályai, Anna nyögései, Irén folyamatosan feltett naiv kérdései, de még a meglepően emberinek ábrázolt oroszok kegyetlenségei és esendőségei, vagy az egy-egy jelenet hátteréül szolgáló mocskos tábori latrinák is a Köbli által felfestett világ jéghegycsúcsai csupán.
írta Nikodémus Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező ( A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat. Magyarország, 1944 tele. Szovjet csapatok grasszálnak egy dél-dunántúli faluban. Bekopognak Irén (Gera Marina) családjához is: a fiatalasszony szüleivel együtt a háborúban harcoló férjét várja haza. A látogatás azonban különös fordulatot vesz: főszereplőnknek csomagolnia kell, hiszen elviszik "krumplit pucolni. " Irén elindul, s csak akkor retten meg, amikor a parlagon hagyott szántóföldeken átkelve meglátja a marhavagont. Társaival együtt felszállítják a vonatra, apró jelekből sejti meg, mi vár rá, majd mikor megérkeznek egy ukrán munkatáborba, kezdetét veszi a földi pokoljárás.
A befejezés tehát még sematikusabbá teszi ezt az egyébként sem árnyalt filmes múltábrázolatot. Üzenetét tekintve egydimenziós alkotás az Örök tél, s ilyen értelemben egy eltékozolt lehetőség. Hiába játszódik film által eddig ritkán érintett környezetben, hiánypótló tematikával, ha a világ, amelyet elénk tár, sokat látott közhely. De talán még így is szíven üthetné a nézőt, ha a megvalósítását az elejétől fogva nem kísérnék olyan tényezők – mint a sokszor közepes színészi alakítás vagy a hiteltelen dramaturgia –, amelyek miatt hamar feledhetővé válik a filmélmény. Egy ilyen jellegű történetnek pedig pont felejthetőnek nem szabadna lennie. Kapcsolódó anyagok: Büntetlenül nem lehet mindenkin átgázolni – Kritika a Félvilág ról Passiók a huszadik századból – Beszámoló a GULAG-GUPVI emlékévre készült filmekről Kalandfilm a szovjet munkatáborokról – Beszámoló az Örök tél a forgatás kezdetekor tartott sajtótájékoztatójáról Az Örök tél honlapja Örök tél Magyar történelmi dráma, 110 perc, 2018. Rendezte: Szász Attila Forgatókönyv: Szász Attila, Köbli Norbert Producer: Köves Ábel, Lajos Tamás Operatőr: Nagy András Vágó: Hargitai László Szereplők: Gera Marina (Irén), Csányi Sándor (Rajmund) Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Orosz Ákos, Für Anikó, Gáspár Tibor Bemutató: 2018. február 25., 21:00, Duna TV (Műsorváltozás miatt az eredetileg meghirdetett 21:15-ös időpontnál 15 perccel korábban, 21:00-kor kezdődik a film! )
A nagyszerűen díszletezett, de a valóságban is hideg-rideg, deprimáló környezetben felvett jeleneteket a színészek is megsínylették, és ez át is jön a filmen. Kevés a zene és párbeszéd, annál több a hátborzongató zörej, a sötét képekből pedig árad a kilátástalanság. Izgalmas, hogy ismét kiderült: a Saul fia után már nem lehet ugyanúgy beszélni a világháború pokláról, mint azelőtt. A szentimentalizmusnak, hatásvadászatnak nincs helye, amikor a kimondhatatlant kell kimondani. A film sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy az alkotók rájöttek: az igazi szörnyűséget nem lehet megmutatni, csak az embert benne. Azaz az Örök tél (az embert próbáló forgatás ellenére) nem szenvedéspornó, mégis csontig hatolóan érzékelteti, min mentek keresztül a táborlakók. Nem attól lesz feszült, hogy a változatos fenyegetések (kissé katalógusszerű) tömegével szembesülnek benne a nők. A hideg, a kimerítő munka, az éhség, vadállatok, betegségek, őrök azáltal lesznek igazán rémisztőek, hogy mindeközben a személyes nézőpont uralja és nemesíti meg a filmet.
Kritika Az Örök tél hiánypótló, nagyszerűen kivitelezett film, amely fojtogató atmoszférájával, emlékezetes képi világával és erős alakításaival egy fontos magyar tragédiát szuggesztíven jelenít meg: magába szippant, és még nagyon sokáig nem ereszt. Bevezető Szász Attila és Köbli Norbert 3. közös munkája a magyar film felderítetlen területére kalauzolja a nézőket: a gupvik kegyetlen világába, ahova több százezer magyart hurcoltak el. Örök tél - Legutóbbi tartalom KRITIKA: Örök tél Szász Attila és Köbli Norbert 3. közös munkája a magyar film felderítetlen területére kalauzolja a nézőket: a gupvik kegyetlen világába, ahova több százezer magyart hurcoltak el.
Örök tél, rendező: Szász Attila, szereplők: Gera Marina, Csányi Sándor, Döbrösi Laura, történelmi dráma, 2018. Egy a tábor Az Örök tél nem csak a filmbeli szereplők története, még csak nem is a gulágra elhurcolt 250 ezer emberé, hanem mindannyiunké. Havasi János novellájából Szász Attila és Köbli Norbert készített tévéfilmet, melyet a sajtónak moziban mutattak be és talán ott érvényesül a legjobban. Egyszerre művészeti alkotás, történelmi tabló és iskolai tananyag. A vidéken élő Irén (Gera Marina) katona férjét várja haza a frontról. Egy nap hivatalos levelet hoz a postás, Irénnek mezőgazdasági idénymunkára kell mennie (kukoricát törni télen) három hétre. A marhavagonok végállomása azonban egy szovjet munkatábor 2 ezer kilométerre az otthontól. A nők egyetlen vétke, hogy svábok és/vagy svábhoz mentek feleségül. Háborús jóvátételként egy szénbányában kell dolgozniuk, ahol napi egy csillét kell megrakniuk. Ezt még egy egészséges, jól táplált férfiembernek sem könnyű teljesítenie, de itt hideg van, betegség.
Szóval, amikor arról beszélünk, hogy elmaradt a szembenézés, és feldolgozatlan maradt a múlt, akkor azért ezt is vegyük számításba: volt, aki megpróbálta. És ezek a filmek igazán fontosak, ezek számolnak be közvetlen tapasztalatokról. Egy részükhöz hozzá is lehet férni, mert három éve, amikor a kormány létrehozta a Gulág Emlékbizottságot – annak apropóján, hogy a 2015-ös évet kinevezte Gulág Emlékévnek – Sára Sándor filmjeit kiadták DVD-én. És támogatták Szász Attila és Köbli Norbert filmtervét, az Örök tel et 423 millió forinttal – így kerültek kormánypárti politikusok a sajtóbemutatóra, sőt már a forgatásra is. Ami persze nem teszi kívánatosabbá a filmet ezen a vidéken – még akkor sem, ha az "ügy"-be nem lehet belekötni. De amikor Balog Zoltán jópofizik a rendezővel a díszletben, vagy Rétvári Bence szán húsz percet az életéből a promócióra, azt inkább kompenzálni kell errefelé. Nagyon jó filmet kell csinálni, hogy eltekintsünk tőle. Szász és Köbli meg is próbálja – hollywoodi sémák szerint – a legjobb tudásukkal.